A zsúfolásig megtelt színház közönségét Bíró Rozália alpolgármester köszöntötte. A politikusnő hatalmas eredményként könyvelte el, hogy a romániai rendszerváltás óta először áll magyar nemzetiségű politikus a kulturális tárca élén Kelemen Hunor személyében. A Himnusz születésének napja – 1823. január 22. – immár örökre a Magyar Kultúra Napja. – Szükség is van ilyen évfordulókra, melyekhez igazodhatunk. A Magyar Kultúra Napja nemzeti identitásunk megbonthatatlan alapja. A magyar kultúra értékei pedig olyan fogódzók, amelyekhez visszanyúlhatunk, amelyekre építkezhetünk. A magyar kultúra túlélt minden megpróbáltatást, ezért elmondhatjuk, hogy a magyarságot a kultúra tartotta életben évszázadokon át – hangsúlyozta Bíró Rozália.

Kelemen Hunor ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy a jövőt a nemzet értékeinek fundamentumára kell építeni. Az RMDSZ elhatározta, díjat alapít az Erdélyi Magyar Kultúráért, melyet először 2013-ban adnak át – jelentette be Kelemen Hunor. Megőrizni és alkotni – ez a következő évek, évtizedek feladata, zárta ünnepi beszédét a kulturális tárca vezetője.

Muraközi István polgármester ünnepi beszédében kitért arra, hogy az évfordulók alkalmat jelentenek értékeink számbavételére. – Nagyvárad kulturális kisugárzással bírt nemcsak a Kárpát-medencére, de egész Európára is – szögezte le a polgármester, hozzátéve, hogy példaértékű az az együttműködés, ami közel másfél évtizede tart Bihar és Csonka-Bihar központjai között. A kettős állampolgárság felvételével pedig erősítjük ezt a kapcsolatot – egészítette ki.

A Magyar Kultúráért Díjak átadása után Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című darabját adták elő nagyváradi középiskolások, a mára aktualizálva, a mának, de még inkább a jövőnek szólóan.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A teltházas közönség előtt, a színpadon, városunk méltán híres és tehetséges Ifjúsági Fúvószenekara játszotta el a Himnuszt, majd Muraközi István polgármester mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 1989. január 22. óta ünnepeljük ezt a napot, a Himnusz születésének időpontját, a Magyar Kultúra Napjaként. A szónok párhuzamot vont a reformkor és napjaink gondjai között. – „Hasonló problémákkal küzdött a magyarság akkor is, mint mostanság. Akkoriban az identitástudat erősítésének legfontosabb eszköze a magyar nyelv ügye volt. Széchenyi azt mondta: nyelvében él a nemzet. Most az egyesült Európa részei vagyunk, de meg kell őrizni identitásunkat, önálló kultúránkat, s megmutatni saját értékeinket, tudásunkat, rátermettségünket.” Beszéde végén Isten áldását kérte népünkre, nemzetünkre, országunkra, s kívánt magunknak gazdagabb jövőt az elmúlt időszaknál.

A színpadra lépő Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, azt emelte ki, hogy örömmel tölti el az a tudat, hogy egy nemzetben gondolkodva ünnepelhetünk – dacára annak, hogy a határok elválasztanak. – Nehéz időket élünk, gondjaink, örömeink azonosak. Olyan példa van előttünk, amire Európa odafigyel. Nem könnyű, de gyönyörű lehetőség magyarnak lenni – húzta alá Bíró Rozália, majd Wass Albertet idézte, aki szerint „a nemzet élete a kultúrával azonos”. Nagyvárad üdvözletét tolmácsolta, azt kívánva, hogy „egymás kezét fogva erősödjünk, hogy méltók legyünk arra, amit őseink ránk hagytak”.

Halász János államtitkár ünnepi beszédében utalt arra, mekkora megtiszteltetés számára, hogy immár második alkalommal lehet fővédnöke a Magyar Kultúra Napi rendezvénysorozat gálaestjének Csonka-Bihar központjában. – A Himnusz a magyar történelem legszebb nyelvi építménye – jelentette be, majd felidézte Kölcsey életét is, aki gyermekkorát Újfalutól nem messze, Álmosdon töltötte.

Az államtitkár örömét fejezte ki amiatt, hogy részese lehet annak a pillanatnak, amikor lelkünket is ünneplőbe öltöztetjük, s együtt ünnepelhet a helyiekkel, a nagyváradiakkal, tehát népben, nemzetben, régióban gondolkodhatunk együtt.

Az ünnepi műsor előtt került sor az idei Erdélyi Gábor-díj átadására. A város önkormányzata a közművelődés és az örökségvédelem terén végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként 2012-ben a Bihari Népművészeti Egyesületnek adományozta a díjat, melyet Török Istvánné elnök vett át Halász Jánostól és Muraközi Istvántól.

A gálaműsorban helyi csoportok léptek fel nagy sikerrel, egész estét betöltő produkcióikkal. Így az Ifjúsági fúvószenekar, a Berettyóújfalui Pávák, a Bajnóca Néptáncegyüttes, a Bihar Gyermek Táncegyüttes, valamint a Szederinda Énekegyüttes.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Az első rendezvény a Nadányi Zoltán Művelődési Központban lezajlott műveltségi vetélkedő volt, melyen négy berettyóújfalui és három nagyváradi csoport vett részt. Köszöntőjében Muraközi István, városunk polgármestere, kiemelte: 12. alkalommal rendezik közösen a Bihar megyei Váraddal a Himnusz születésének évfordulóján a Magyar Kultúra Hetét, s negyedik alkalommal közös műveltségi vetélkedővel emlékeznek. A mostani vetélkedő kultúránk gyökereit tárta fel, Bihar hiedelem- és mondavilágát boncolgatta a diákok szemszögéből. A feladatok közül talán a legsikeresebb volt az, amit előre megkaptak a versenyzők: egy népmesét vagy egy mondát kellett választaniuk, s azt előadni. A Kapornai Andrásné, Magyar Zita és Kálnay Zsolt alkotta zsűri értékelése alapján első lett a Hunyadi Mátyás Tagiskola Bihari Táltosok nevet viselő csoportja, második az Ady Endre Elméleti Líceum Kincskeresők csoportja, harmadik a József Attila Általános Iskola Oroszlán pásztorok nevű csoportja. Említést érdemel, hogy idén először nyert berettyóújfalui csoport, korábban a váradiak arattak győzelmet!

A Vándordíjat, mely Birizdó Gabriella márvány kisplasztikája, egy évig őrizheti a győztes csapat.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Az „Összefogás és határon átívelő együttműködés az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében” nevet viselő, európai uniós támogatással megvalósuló projekt következő állomásaként az élesdi kórház küldöttsége érkezett hozzánk, akiket elkísért Tipter Zeno polgármester is. A Dr. Böszörményi Nagy Géza terem zsúfolásig megtelt a helyi és a vendég kórház orvosaival, szakdolgozóival, akiket Dr. Muraközi Zoltán főigazgató köszöntött.

A Berettyóújfalut bemutató film előtt az élesdi polgármester szólt röviden városukról. Kiderült: a 70 km-re, az E60-as nemzetközi főútvonal mentén található városnak közel tízezer lakosa van, a magyarság aránya 18, a szlovákoké 7, a romáké 11 százalék. Élesd is rendelkezik a városokban nélkülözhetetlen intézményekkel, így vannak bölcsődéik, óvodáik, általános iskoláik, de van középiskolájuk, kórházuk. Utóbbit a főigazgató, Todoca Ioan mutatta be. A térség mintegy 60 ezer lakosának egészségügyi ellátását biztosító kórházban öt osztály – gyermekgyógyászat, belgyógyászat, nőgyógyászat, sebészet és tüdőgyógyászat – működik. A tavalyi év a legnehezebb volt Romániában, ugyanis száz kórházat zártak be, szerencsére az élesdi megmaradt, s a közös európai uniós pályázatnak köszönhetően is, remélik, a jövőben is megmarad.

A továbbiakban két szekcióban folytatódott a konferencia. Az orvosi szekcióban – Dr. Pete László orvos igazgató moderálásával – a sürgősségi esetek kezelését, a légútbiztosítást, az újraélesztés időszerű kérdéseit osztották meg egymással a szakemberek.

A szakdolgozói szekcióban – Dr. Korcsmárosné Melher Erzsébet ápolási igazgató moderálásával – előadások hangzottak el a sürgősségi ellátás élesdi és magyarországi rendszeréről, a triázs, azaz a betegosztályozás szerepéről, illetve a betegészlelés és a monitorozási lehetőségekről.

A közösen elfogyasztott ebéd után lehetőség nyílt a kórházzal való ismerkedésre.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A testület tagjai beszámolót hallgattak meg a Nova Villa Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől a múlt év december elsején bevezetett parkolási rendszer tapasztalatairól. Eszerint a fizető parkoló rendszer beállításához, illetve működtetéséhez szükséges kiadások összege ötmillió egyszázezer forint volt. Az első hónap bevétele meghaladta a 3 millió 800 ezer forintot. Január 25-ig pedig a bevétel 3 millió 45 ezer forint volt – mondta el Krisztik Csaba ügyvezető igazgató. A kiadások között szerepeltek olyan tételek is – KRESZ-táblák legyártása és kihelyezése, parkolójegyek nyomtatása – amelyek már a későbbiekben nem jelentkeznek. A decemberi bevétel fedezte a Nova Villa kft. teljes dolgozói állományának bérét, valamint a Nadányi Zoltán Művelődési Központ működési költségeit. Az elmondottakhoz Muraközi István polgármester hozzátette: megértette az első időszak lakossági felháborodását és ellenérzését, ám a szolidaritás és összefogás fontosságára helyezte a hangsúlyt, s azon meggyőződésének adott hangot, miszerint az elkövetkező időszak már nyugalmasabb lesz, és a rendszer bevezetése beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Tisóczki József képviselő hozzászólásában elmondta, hogy fontos a tapasztalatok összegzése, és a jelenleg ingyenesen használt parkolóhelyek felülvizsgálata, hiszen így naponta 30 ezer forintnyi bevételtől esik el az önkormányzat.

A képviselők egyhangú támogatása mellett, az önkormányzat pályázatot nyújt be belterületi utak fejlesztésére, aminek következtében a Népliget út átépítése történik meg, illetve a Millennium utca továbbépítése a Népliget utcáig. A másik nagy változás: a Népliget utca Tardy utca irányában kétirányúvá válik. Ennek a pályázatnak köszönhetően újabb 59 parkolóhely is létesül a városban. Ez a pályázat rendkívül fontos a piac és a Bihar Termálliget környékén megnövekedett forgalom miatt – hangsúlyozta a polgármester.

Szintén pályázatot nyújt be az önkormányzat a határon átnyúló együttműködési program keretében útfejlesztésekre. Ennek eredményeként megújul a Béke, a Bercsényi utca, a Táncsics tér, valamint a Fazekas Mihály utca, a Füves és Hársfa utca. Külön érdeme a pályázatnak, hogy csupán ötszázalékos önkormányzati önerő szükséges hozzá.

A képviselő testület sürgősséggel tárgyalta a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának előző napi kérését, miszerint az önkormányzat foglaljon állást az M35-ös autópálya Debrecen – Berettyóújfalu közötti szakasza nyomvonalának tekintetében. A képviselők egyöntetűen az M35-ös autópálya szakaszának a kormányprogramban is szereplő és a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott nyugati nyomvonalon történő megépítését támogatják.

Végül a képviselők megválasztották a Nova Villa 2010 Nonprofit Kft. 3 fős felügyelő bizottságát, melynek megbízatása 2014. november 30-ig szól.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A projekt nyitórendezvényén Muraközi István társulási elnök, Berettyóújfalu polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy kiemelten fontos és hiánypótló jellegű programról van szó, mivel annak célterülete az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége, ahol átlagon felüli számú család él rossz életkörülmények között, így az átlagosnál nagyobb mértékben van jelen a gyermekszegénység, annak minden rövid és hosszú távú káros következményével együtt.

A polgármesteri köszöntőt követően Czeglédi Mónika projektmenedzser részletesen bemutatta a projekt egyes célkitűzéseit és programelemeit. Elmondta: a projekt különlegessége abban áll, hogy széles körben vonja be az egészséges életmód egyes területeinek szakembereit. Ennek keretében a megvalósításban részt vesznek a Gróf Tisza István Kórház orvosai, szakápolói, dietetikusok, a védőnői hálózat, rendőrségi szakemberek, valamint több, országosan ismert és elismert szakember, köztük Dr. Zacher Gábor toxikológus és Katus Attila életmód tanácsadó.

Az előadások sorát Dr. Muraközi Zoltán a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának előadása zárta, melyben a gyermekek testi, lelki és mentális egészségének fontosságát hangsúlyozta. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló “Éljünk egészségesen!” projektet kiemelkedő fontosságúnak nevezte, mivel az a résztvevő gyermekeket hozzásegítheti a generációról generációra újratermelődő szegénység mókuskerekéből való kitöréséhez.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A berettyóújfalui küldöttséget, melyet Dr. Muraközi Zoltán főigazgató vezetett, elkísérte Pálfi Anikó alpolgármester, Dr. Ökrös Zoltán főjegyző és Székelyné Nagy Katalin aljegyző. A sikeres HU-RO pályázat bemutatásán jelen volt Cseke Attila szenátor, Románia korábbi egészségügyi minisztere, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetője, a város polgármestere, alpolgármestere, Dr. Szász Tünde az élesdi, Dr. Pete László, a Gróf Tisza István Kórház orvos-igazgatója.

A kölcsönös bemutatkozások után, a projektmenedzserek – Szász Tünde és Pete László – röviden ismertették az egy év alatt megvalósuló projektet. Kiderült: a pályázat három részből áll. Négy-négy alkalommal szakmai konferenciát szerveznek a két kórházban, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, nőgyógyászat és a sürgősségi ellátás területén, orvosok, szakápolók részvételével. Nyelvi kurzusokat is tartanak, hiszen a határok légiesülése következtében, sokan járnak át a berettyóújfalui kórházba, s a kommunikáció érdekében fontos a nyelvismeret: az élesdi kórházban magyarul, az újfaluiban románul tanulnak majd a projektben résztvevők. A pályázat részeként informatikai fejlesztésekre is lehetőség nyílik. Mindkét intézmény 50-50 százalékban részesül az európai uniós forrásból, ami közel 30 millió forint lesz a hazai oldalon – mondta el Dr. Pete László.

„Az összefogás és határon átívelő együttműködés az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében” címet viselő pályázat nyereség, ugyanakkor verseny is nemcsak a két ország, hanem az orvosok, paciensek, de a két város lakossága számára is – húzta alá Tipter Zénó, Élesd polgármestere. Pálfi Anikó alpolgármester azt emelte ki, hogy Berettyóújfalu eddig is igyekezett kihasználni a határmenti pályázati lehetőségeket, Nagyváraddal, Margittával, most pedig Élesddel.

Szabó Ödön szerint példás együttműködés valósul meg az egészségügy területén, mellyel a nemzetiségek is nyerhetnek. Cseke Attila pedig azt ajánlotta a két város kórházvezetői figyelmébe, hogy egymás erősségeit fejlesszék a jövőben az egészségügy piacán.

Dr. Muraközi Zoltán főigazgató gratulált a pályázatíróknak, s reményét fejezte ki a sikeres együttműködés továbbvitelét illetően.

A projektismertető után adták ünnepélyesen át a kórház új épülettömbjét. Az ünnepi beszédből kiderült: a mintegy tízezer lakosú Élesd kórháza 50-60 ezer ember egészségügyi ellátását szolgálja. Míg 8-9 évvel ezelőtt három orvosa volt a kórháznak, ma már 22-en vannak.

Nyírő Gizella

- Mindenekelőtt arra kérem, értékelje a 2011-es évet, milyen esztendőt tudhat maga mögött a város?

- Ha röviden kellene válaszolni, azt mondanám, pokoli évet hagytunk magunk mögött. 2010-ben a választások után őszinte képet tártam mind a képviselőtestület, mind Berettyóújfalu lakossága elé. Ezt követően már decemberben intézkedési tervet kellett kidolgoznunk, mert nem volt biztos, hogy a 2011-es évet végig tudjuk vinni. Mivel a pénzintézetek világossá tették számunkra, hogy további hiteleket nem tudunk felvenni – amit egyébként mi sem szerettük volna – nem maradt más hátra, mint megvizsgálni, hol tudunk takarékoskodni, esetleg honnan tudunk több bevételt előteremteni. Ennek az intézkedési tervnek az egyenlege 360 millió Ft volt. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben ennyivel kevesebből gazdálkodtunk, mint a megelőző évben. Tovább nehezítette helyzetünket az, hogy az önkormányzat banki kötelezettségvállalása évi 200 millió Ft-ra nőtt. Ez egyébként 2012-ben az árfolyamváltozás miatt 340 millió Ft. Nézze, ha az ember a választók bizalmából vezetője lesz egy településnek – ami az én esetemben mégiscsak a szülővárosom, családom otthona, szüleim nyughelye – szörnyű azzal szembesülni, hogy ha csak olyan döntéseket hoz, amelyek mindenki támogatását élvezik, pillanatok alatt csődbe megyünk. Esztergom példája megmutatta, hogy bizony le lehet kapcsolni egy településen a közvilágítást, el lehet zárni iskolákban a fűtéscsapot. Szükség van tehát olyan intézkedésekre, amelyek bizony kellemetlenséget okoznak egyeseknek. De azt is tudtuk, hogy nincs más lehetőségünk. Közel 1600 dolgozó kapja munkabérét közvetve vagy közvetlenül az önkormányzattól. Ez a szám ennyi családot jelent, ami a településen élők közel negyede. Ez iszonyú felelősség. Nekünk az egész város működőképességét biztosítanunk kell.

- A fájó lépések közül melyek voltak a legnehezebb döntések?

- Tulajdonképpen mind az volt. De ha részleteiben vizsgáljuk, akkor nagyban különböztek egymástól. Bizonyos esetekben kiadást kellett csökkenteni. Itt meg kell említeni a nyugdíjasokat érintő kedvezmények megvonását, illetve a szociális kiadások csökkentését. De ide sorolható a képviselőtestület, a vezetők, a hivatali és intézményi dolgozók juttatásainak csökkentése is. Intézményeket kellett összevonnunk, iskolatársulást mondtunk fel, másokat pedig létrehoztunk a takarékosabb gazdálkodás érdekében. A sportra illetve kultúrára fordítható összegeket is csökkentenünk kellett. Más esetben a bevételeket kellett növelnünk. Itt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanjainak, földterületeinek használatából befolyó összegekre gondolok. Látható, hogy sok helyről kellett összeszedni a szükséges forrást, amely mögött emberi sorsok, érdekek vannak. Nagyon sok konfliktust kellett felvállalnunk a város működőképességének megtartása érdekében. Itt kell egyébként megköszönni mind a képviselőtestület, mind az intézményeink dolgozóinak, mind az érintetteknek a hozzáállását, hiszen megértették a meghozott intézkedések szükségességét

- Nem mehetünk el szó nélkül a legtöbb bírálatot kiváltó, illetve konfliktust előidéző parkolási rendelet mellett!

- Természetesen nem kívánom megkerülni a témát. A parkolási rendelet tulajdonképpen már a 2010 decemberében elfogadott intézkedési tervnek része volt, ám az előkészítés illetve a kidolgozás elhúzódása miatt került sor csak a december 1-vel történő bevezetésére. Nézze, az önkormányzati rendszer teljesen átalakul ebben az évben. Rengeteg feladat visszakerül az államhoz - az oktatás, a hatósági, igazgatási feladatok - amelyek finanszírozása már nem a mi költségvetésünket terheli, de a megmaradó kötelező feladatokra már nem normatívát ad az állam – amely nem fedezi teljesen a költségeket, de nem annyira kötött a felhasználása - hanem konkrétan egy bizonyos feladat elvégzésére nyújt forrást, amit másra nem lehet elkölteni. Az önként vállalt feladataink elvégzésére – gondolok itt a sportra, kultúrára, művészeti oktatásra - saját forrással kell rendelkeznünk. Ez a saját forrás nekünk az iparűzési adó, melyből évente 300 millió Ft folyik be, ami valljuk be, nem kevés összeg,- de bizonyára emlékeznek még arra, hogy jövőre a tőke és kamatterhünk 340 millió Ft lesz. Ebből látható, hogy további bevételekre van szükségünk. Itt kell megemlítenem a munkahelyteremtő beruházásokat – jelesül a kínai napelemgyárat, a Mezei-Vill LED-lámpagyárát - amelyek azon túl, hogy sok száz embernek munkát biztosítanak, jelentős adóbevételhez is juttatják a várost,- s megvalósulásukban mindannyian bízunk. Ez viszont még legalább egy év, és nekünk a pénz mellett időből van a legkevesebb. Szükségünk van tehát további bevételekre is. Erre is több megoldás körvonalazódott. Az első az ingatlanadó. Ebben az esetben mindenkinek fizetni kellett volna, aki ingatlannal bír, függetlenül jövedelmi viszonyaitól. Jelentős bevétel lenne az önkormányzat részére, de beláthatatlan társadalmi károkat okozna. A következő az ebadó. A helyzet itt is hasonló. Mindenki köteles fizetni, akinek eb van a tulajdonában. Ezt szintén elvetettük, hisz mind a két esetben a fizetési kötelezettség fennáll a tulajdonosi létből fakadóan. Mi ezzel szemben úgy gondoltuk, hogy parkolási díjat vezetünk be, hiszen így a fizetési kötelezettség csupán a parkolók használatából adódik, így mindenki eldöntheti, használja-e azokat, vagy sem. Megvan az a lehetőség, hogy gyalog, esetleg kerékpárral közlekedjen. Nem beszélve arról, hogy a városban lévő parkolók közel 40%-át nem a városunk lakói használják, így a más településről érkezők is hozzájárulnak bevételeinkhez. A helyben élőknek pedig segítenek a kedvezmények, illetve az ingyenesen használható parkolók. Tudom, mindezek ellenére nehéz elfogadni a rendelet bevezetését, hogy olyan valamiért kell fizetni, amiért korábban nem kellett. Megértem az emberek felháborodását, ellenérzését, de kérem Önöket, városunkért, Berettyóújfaluért, tegyünk meg ennyit. A bevételek az utolsó forintig a város kasszáját gyarapítják, melyből a kultúrát, esetleg valamelyik - a városban működő - művészeti csoportunkat segítik.

- A gondok, nehézségek mellett voltak azért eredmények is!

- Természetesen. A 2011-es év bővelkedett eredményekben is. Elég körbemenni a városon, szembeötlő a változás. Tavaly adtuk át a teljesen megújult Szent István teret, a megújult mozit, a rendezvényházat. Kívül-belül megszépült az egykori vármegyeháza. Megújult az autóbusz-pályaudvar környéke, teljesen átépült az Orbán Balázs tér illetve a Tardy utca. Teljessé vált a városon átívelő kerékpárút, amivel szinte egyedüliek vagyunk az országban a hasonló nagyságú települések között. Nemrég kezdődött meg a Gróf Tisza István Kórház rekonstrukciója. Van tehát mire emlékeznünk és büszkének lennünk. Ezekkel a fejlesztésekkel valóban felkészültünk az elkövetkező évek új feladataira, hiszen a parlament döntése értelmében továbbra is választókerületi központ leszünk, ettől az évtől pedig – vélhetően - járási székhely is. Ez nemcsak lehetőség, de nagy felelősség is egyben. És mi szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel. Mindezek mellett fontos volt, hogy minden kötelező és önként vállalt feladatunkat maradéktalanul el tudtuk látni. Biztos megélhetést nyújtottunk közel 1600 embernek, ezen felül a Start közfoglalkoztatási program keretén belül – a kormány támogatása mellett - a kistérségben közel 1000 embernek tudtunk munkát biztosítani. A kormány további segítséget nyújtott az év közben folyósított 262 millió forintos ÖNHIKI támogatással, mellyel sikerült stabillá tenni működésünket. Elmondhatjuk, soha ennyi pénzt nem kapott még az önkormányzat!

- Hogyan tekinthetünk a 2012-es év elé?

- Reményeink szerint ebben az évben már nem kell további kiigazítást végrehajtani. Ugyanolyan feszesen kell gazdálkodnunk. Szeretnénk az önkormányzatok háborgó tengeren hánykolódó hajóját biztonságos kikötőbe kormányozni. Talán idén már érdeklődés mutatkozik néhány értékesítésre kijelölt ingatlan iránt. További munkahelyteremtő beruházásról tárgyalunk kínai befektetőkkel. Ebben az évben reményeink szerint befejeződik a kórház-rekonstrukció, hozzákezdünk a Nagyvárad- Berettyóújfalu kerékpárút kiépítéséhez. Előkészítjük HU-RO pályázat keretében 8 utca aszfaltozását célzó fejlesztést. Már beadás előtt van a Népliget út, illetve a Millennium út fejlesztését szolgáló pályázat. Szintén az előkészítés szakaszában van egy nagy álmunk, a geotermikus energia pályázat, mellyel az alattunk meglevő termálvíz kincs energiáját kívánjuk felhasználni intézményeink, valamint a távfűtött lakások fűtésére. Ezzel több ezer embernek tudnánk segíteni a fűtési költségek csökkentésében. Összességében elmondható, hogy nagyon nehéz évet zártunk, nem lesz sokkal könnyebb az idei sem, ám hiszem, hogy bármit meg tudunk oldani, ha összekapaszkodunk, ha mindenki érzi, hogy fontos a segítsége, akkor nincs olyan előttünk tornyosuló – hátrahagyott - akadály, amit el ne tudnánk közösen hordani. A végén pedig mindenki eldöntheti szabadon, hogy az a munka megérte-e a fáradtságot. Én vállaltam egy feladatot erre a négy évre, amelynek még messze van a vége. Ez a munka döntések sorozatából áll, amelyek egy része jó, más része pedig kevésbé tetsző. Mostani „zűrös” világunkban talán több az olyan döntés, amely sért bizonyos érdekeket. Mindazok a döntések, amelyeket hoztunk, bekerülnek annak a bizonyos mérlegnek valamelyik serpenyőjébe. A mérleg pedig valamerre billen. A döntést pedig Önök hozzák meg. Én és képviselőtársaim ezt felvállaltuk annak érdekében, hogy az egész, a lényeg megmaradjon, hogy Berettyóújfalu győztesen kerüljön ki ebből a csatározásból és szeretett városunk egyre szebb, élhetőbb, legyen, biztonságot adva mindnyájunknak. Ehhez a munkához kérem az olvasóktól a kitartást, a hitet, az összefogást. Mindehhez kívánok Önöknek sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt!

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Muraközi István polgármester

Kari Irén igazgató Vitányi István országgyűlési képviselő, Tisóczki József önkormányzati képviselő, a város címzetes főjegyzője, aljegyzője és a munkatársak előtt ismertette az ünnepséghez vezető utat. Elmondásából kiderült: tíz évvel ezelőtt vették meg az Orbán Balázs téren található házas ingatlant, ami mára igen lepukkant állapotba került, ezért döntöttek a felújítás mellett. Teljesen önerőből, a bevételek megtakarításából, 12 millió forintból szépült meg az épület. Lecserélték a tetőt, a nyílászárókat, a belső helyiségek új burkolatot kaptak, az udvart leaszfaltozták, de még az utcafront térburkolatára is futotta a pénzből, így a létesítmény szervesen illeszkedik az Orbán Balázs tér rekonstrukciójába is. – A vállalat legnagyobb sikere az, hogy mindez önerőből valósult meg – jelentette be az igazgatónő, aki elmondta még, hogy a 18 települést kiszolgáló újfalui iroda a legnagyobb a megyei vállalat központjai közül.

Vitányi István gratulált az iroda dolgozóinak, hiszen ő maga is vette már igénybe a régi, elavult iroda szolgáltatásait. – Ezután a dolgozók is modern környezetben végezhetik munkájukat, de legalább ennyire fontos, hogy a gyászolók is méltó körülmények között intézhetik kegyeleti ügyeiket.

A vállalat hozzáértő gazdálkodása következtében látható eredményeket ért el, aminek folytatását kérte az igazgatónőtől és a dolgozóktól a honatya.

Nyírő Gizella

A hiányzó mintegy másfél km-es szakasz átadó ünnepsége január 9-én volt.

A hónap elején zajlott átadók kapcsán Pálfi Anikó alpolgármester elmondta: nem egymással összefüggő pályázati sikerek szemtanúi lehetünk, ám az mindegyikben közös, hogy a városközponthoz szervesen kapcsolódó fejlesztések zárultak le mostanság. A teljes várost átszelő kerékpárút jól illeszkedik a „Berettyóújfalu, az egészséges város” koncepciójába, mely nemcsak az itt élők, hanem az ide látogatók kényelmét is szolgálja. – A lakossági elfogadottságot jelzi, hogy a kerékpárút elkészülte után. az érintettek azonnal birtokba vették azt – nyugtázta elismerően az alpolgármester.

A másfél km hosszú, 2,75 m széles kerékpárút a József Attila, a Népliget, a Toldi és a Dózsa György utcákon épült ki, európai uniós támogatásból. A beruházás összköltsége 122 és félmillió forint volt, melyből mindösszesen hatmillió forint volt önkormányzati önerő. A megépítés során, két helyszínen 70 darab kerékpártározót is kialakítottak – tudták meg a jelenlévők, akik előtt a nemzeti színű szalagot Pálfi Anikó és két képviselőtársa: Nagy Istvánné és Szabó Katalin vágta át.

Nyírő Gizella

Az idei fogadást a kárpát-medencei borkultúra népszerűsítése jegyében rendezték meg, ugyanis tavaly, a magyar EU-elnökség zárásakor, június 28-án – Tőkés László akkori EP-alelnök kezdeményezésére - az Európai Parlamentben, Brüsszelben is bemutatták kilenc borvidék nedűit. Nagyváradra most „csak” hét borvidék – felvidéki, egri, délvidéki, kárpátaljai, Küküllő-menti, kunsági és Arad-hegyalja – képviseletében érkeztek borászok, hogy bemutatót és kóstolót rendezzenek termékeikből. A beregszásziakat elkísérte Nagy Ignác konzul is. Hajdú-Biharból, mint minden évben, most is Kurucz Imre szobrászművész volt jelen, feleségével.

Mielőtt azonban a borkóstolóra sor került volna, Herman M. János teológiai tanár és Tőkés László is beszédet mondott, melyben visszaemlékeztek az elmúlt év eredményeire, a több mint kétszázezer erdélyi lakosnak nyújtott segítségről, amellyel a Demokrácia Központok a kettős állampolgárság megszerzéséhez hozzájárultak. Mindkét előadó kiemelte, hogy a mai magyar kormányt össztűz alá vették, iszonyatos nyomás nehezedik rá, személy szerint Orbán Viktorra, ám a határon túli magyarság minden tekintetben támogatásáról biztosítja a miniszterelnököt.

Tőkés László a Közjó Szolgálatában díjat idén az egy éve alakult Nagyváradi Asszonykórusnak nyújtotta át.

A borkóstoló árából befolyt összeget a Partiumi Keresztény Egyetem javára fordítják – jelentette be Tőkés László.

Nyírő Gizella

Az alpolgármestert, az önkormányzati képviselőket, a kivitelezést végző cég képviselőit, Pete László orvos-igazgatót, Kun József gazdasági igazgatót Muraközi István polgármester köszöntötte. A település első embere kiemelte: monstre ünnepélyes átadók részesei lehetünk mostanság, hála a városban végbemenő fejlesztéseknek. A polgármester felsorolta a tavalyi városnap óta átadott beruházásokat, s kitért az Orbán Balázs tér felújításának szükségességére. Elmondta: méltó körülményeket kívánnak biztosítani a kórház mintegy 800 dolgozójának, valamint a 29 településről érkező, az egészségügyi ellátást itt igénybe vevő több ezer betegnek, látogatónak. Ezért is pályáztak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kiírt önkormányzati utak fejlesztésére, s nyertek el mintegy 126 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást, amihez ötszázalékos önkormányzati önerőt nyújtottak.

A beruházás eredményeként 632 méter hosszú útszakasz újult meg, elkészült 64 parkoló, plusz 4 mozgáskorlátozottak számára kialakított parkoló, de biztonságosabbá vált a buszforduló is a kórház előtt. A polgármester végül köszönetet mondott a kivitelezőknek, az ott lakóknak és dolgozóknak azért a türelemért, amelyet tanúsítottak az építkezés ideje alatt, majd Muraközi István, Pálfi Anikó és a környék két önkormányzati képviselője – Nagy László és Tisóczki József – átvágta a nemzeti színű szalagot.

Nyírő Gizella

A környékbeli polgármesterek, helyi képviselők, a kivitelezők előtt Muraközi István polgármester elmondta: a leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázhattak infrastrukturális fejlesztésekre, így ennek köszönhetően, a vezető település, Berettyóújfalu, a hozzá kapcsolódó települések – Mezőpeterd, Mezősas, Bakonszeg – összefogásával valósulhatott meg a beruházás. Berettyóújfaluban, mint térségi központban, naponta több száz ember fordul meg, diákként, ügyeit intézőként, munkába járóként. Éppen ezért nem mindegy, hogyan, milyen körülmények között közelítik meg úti céljukat az érintettek – indokolta a beruházás szükségességét a polgármester.

A város önkormányzata az említett településekkel közösen pályázott s nyert el mintegy 194 millió forint vissza nem térítendő támogatást az Észak-alföldi Operatív Program keretében. A beruházás eredményeként a város távolsági és helyi autóbusz közlekedési létesítményeit újították fel, illetve építették át az Orbán Balázs téren, a busz végállomáson, valamint a Makó utcán. Mezőpeterden két autóbuszvárót újítottak meg, valamint a kapcsolódó utcák burkolatát. Mezősason három buszváró épült, egy pedig megújult. Bakonszegen hat új megállót építettek ki.

A polgármester reményei szerint a fejlesztéssel megteremtődik a biztonságos közlekedés lehetősége, a közösségi közlekdést használók számának szinten tartása, illetve növelése.

A most átadott beruházás bekerülési költsége 204 millió forint – tudták meg a jelenlévők, majd Muraközi István Gara Péter bakonszegi, Papp Miklós mezőpeterdi polgármesterrel és Király Sándor önkormányzati képviselővel átvágta a nemzeti színű szalagot.

Nyírő Gizella

Hideg eső verte az avatásra érkezőket, ám mindenki meleg szívvel várta az ünnepélyes pillanatot, amikor Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház missziói igazgatója átadja a kulcsot Papp Dániel lelkésznek és Muraközi István polgármesterrel átvágja a nemzeti színű szalagot, s beléphet az új imaházba. Az előcsarnokban azonban elsőnek a júniusban elhelyezett alapkőbe beletették azt az 1923-as kiadású Bibliát, amely rejtélyes körülmények között eltűnt az összedőlt imaház romjai alól.

Az imateremben aztán az új szószék mögül Papp Dániel köszöntötte a város polgármesterét, alpolgármesterét, a helyi híveken kívül a környékbeli baptisták, valamint a református egyház képviselőit, a kivitelező debreceni cég munkatársait. A kezdő imádságot a 90 éves Angyal János mondta, aki hálát adott Istennek, mint aki gondot viselt az újfalui baptistákra. Ezután a régi imaház képei elevenedtek meg kisfilmen, majd az ünnepre összeállt – Debrecenből, Békésről, Derecskéről érkezett vendégekből verbuválódott – alkalmi kórus énekelt.

Papp Dániel felelevenítette a tragédia pillanatait, mely váratlanul érte a gyülekezetet. Ám Isten kegyelméből megmozdultak a jószívű adakozók. A helyieken kívül a baptista szeretetszolgálat, az önkormányzat, magánszemélyek, kisnyugdíjasok, tehetős vállalkozók, Székelyföldtől Németországon át Sao Paolóig, Chikágóig nagyon sokan segítségükre siettek: ötszáz forinttól ötmillióig, ám a legnagyobb segítséget a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházügyi Államtitkárságától kaptak, 30 millió forintot. Elindult a tervezés, megtörtént a kivitelező kiválasztása, s a munkálatok május végén el is kezdődtek. Eddig mintegy 90 millió forintba került az impozáns épület, de még hátravan a tetőtér és a torony befejezése. Az építkezés folyamatait bemutató kisfilm után igét hirdetett Papp János, aki szerint biztos alapokra épült az új imaház, hiszen a korábbiban is volt nagyon sok imádság, fohászkodás. A missziói igazgató köszönetet mondott az összefogás erejéért, amelynek eredménye lett a csodálatos imaház.

A mikrofonhoz lépő Muraközi István polgármester szerint mindannyiunk számára tanulságként szolgál az, hogy ilyen sokan eljöttek ünnepelni. – „Egy időutazásnak lehettünk tanúi 1927-től napjainkig, melynek betetézése a szent hajlék elkészülte. Ennél nagyobb ajándékot nem is kaphatnának a hívek, a Megváltó születésnapjához közeledve” – jelentette be a polgármester, aki kiemelte az építkezés gyorsaságát is, hozzátéve, hogy az egymás iránt érzett kötelesség és felelősség nyilvánult meg akkor, amikor a tragédia után összefogtak az adományozók. „Figyeljünk egymásra, hogy továbbra is alkotó közösség legyünk!” – kérte a jelenlévőktől.

A kivitelező cég ügyvezetője megtiszteltetésnek tekintette a döntést, miszerint ők építhették fel az új imaházat. – „Minket is megérintett a tragédia, ám nem egy megroppant családot, hanem egy erős közösséget ismertem meg az újfalui baptistákban. Ilyen közösségekre van szükség az országban is, akik mernek és tudnak tenni jó dolgokat” – jelentette be.

Orosz Béláné Farkas Réka, a Bihari Református Egyházmegye nevében szólt a hívekhez. Mint fogalmazott, erősödött a testvéri közösség az imaház építése alatt, hiszen a református imaházban folytak az istentiszteletek a mai napig. A köszöntések sorában Szűcs Zoltán, a Tiszántúli Egyházkerület elnökhelyettese következett, majd a környékbeli lelkipásztorok nevében Hali Sándor szólt. Szatmári István gyülekezeti gondnok pedig a helyi baptisták nevében mondott köszönetet az imaház elkészültéért.

A kórus újabb szolgálata és a hálaadó imádság után szeretet vendéglátás zárta az ünnepi istentiszteletet.

Nyírő Gizella

Mint ahogy minden év utolsó testületi ülésén, az idein is a képviselő testület tárgyalta a közszolgáltatások díjainak 2012. évi alakulását. Ennek értelmében a Hajdú Volán helyi menetrendszerinti, illetve az autóbusz külön járatok díjszabására vonatkozó napirendet. Eszerint a menetjegyek 10, a bérletek 9 százalékkal növekednek január elsejétől.

A szilárd hulladékkezelés díja 2012. január 1-től – figyelembe véve az üzemanyagárak nagymértékű emelését – 5 százalékkal lesz magasabb az előző évinél.

A temetői szolgáltatások is növekednek, csekély mértékben, két százalékkal.

A víz és csatornadíjak sem maradnak változatlanok: a víz 3,96, míg a csatornadíj 4,75 százalékkal emelkedik. A szennyvízszippantás, ami kb. 90-100 ingatlant érint, 4,75 százalékkal kerül többe jövőre.

A továbbiakban elfogadta a testület a jövő év első félévi munkatervét. Módosította a testület a közbeszerzési szabályzatot a törvénynek megfelelően.

A képviselők beszámolót hallgattak meg és fogadtak el a kötvény 2011. évi felhasználásáról. Zárt ülésen döntöttek az Erdélyi Gábor-díj odaítéléséről. A díjat 2012 januárjában, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezendő gálaelőadás keretében adják át.

Balázs József képviselő írásbeli kérdést intézett a polgármesterhez a Hajdú utca aszfaltozásával kapcsolatban. Muraközi István válaszában elmondta: a városnak egy forintjába sem került a kivitelezés, mivel annak teljes költségét az ott lakók adták össze.

Nyírő Gizella

A közelgő karácsonyi ünnepre készülődve, a Himnusz elhangzása után, Tóth Sándor gondozott karácsonyi verset olvasott fel, majd Pattyán Lászlóné ügyvezető igazgató ismertette a 2004 óta harmadik szalagátvágást megélő intézmény fejlesztéseit. Kiderült: a hotelszintű épületekben kulturált körülmények között élhetnek a fogyatékos és pszichiátriai betegek, ám a konyha és ebédlő, valamint a dolgozókat kiszolgáló helyiségek felújítása csak napjainkra valósulhatott meg. Erre az Észak-Alföldi Operatív Program – ÉAOP – keretében nyílt lehetőség, amikor is a nonprofit kft. sikerrel pályázott infrastrukturális fejlesztésekre. A beruházás 53 millió 600 ezer forintba került, melyből 48 millió forint volt a támogatás. A tízszázalékos önerőt a kft. állta, az évek óta összegyűjtött nyereségeiből. Megvalósult a teljes körű akadálymentesítés, megoldották az épület szigetelését, nyílászárókat, hideg-meleg burkolatot cseréltek, a konyha berendezését is kicserélték. Ezután kulturált, szép körülmények között étkezhetnek a lakók, de a dolgozók is méltó körülmények közt végezhetik mindennapos teendőiket.

Muraközi István az önkormányzat részéről fontosnak tartotta megismételni, hogy eltökélt szándékuk: minél otthonosabb, kulturáltabb körülmények között éljék mindennapjaikat az itt lakók. – Sikertörténet az, ami itt lezajlott az elmúlt években. A nehéz gazdasági helyzetben is képesek voltak felújítani az épületeket, ami párját ritkító beruházás a megye többi, hasonló feladatot ellátó intézménye számára is – emelte ki a polgármester. A továbbiakban méltatta a leköszönő igazgatónő munkáját, s reményét fejezte ki amiatt, hogy Karalyos Krisztina személyében méltó utód viszi tovább az intézményvezetői tevékenységet.

Nyírő Gizella

Az igazgató elmondta: 2009 őszén nyújtották be pályázatukat „Öntözés, melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági és közösségi létesítményeinek fejlesztése” címmel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében. A csatornarekonstrukcióra 70 százalékos támogatást nyertek, ami azt jelenti, hogy a mintegy 100 millió forintba került munkálatokra valamivel több, mint 70 milliót nyertek el, míg az önerő 30 millió forint volt. Az összegből 17 és fék kilométer hosszú csatornát tisztítottak meg a növényzettől, illetve az iszaptól, amit el is takarítottak a földfelszínről. Az elvégzett munka nagymértékben hozzájárul az adott települések vízvédelméhez, csökkenti a belvízkárok bekövetkezésének valószínűségét, javítja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét és megőrzi a vizes élőhelyek ökológiai állapotát – emelte ki Fekete Zoltán.

Kérdésre válaszolva az igazgató elmondta: a Társulat kezelésében 1800 kilométer hosszú csatornarendszer van, melynek 40 százaléka karbantartott, képes fogadni a vizet. Másik 40 százalék jó állapotban van, míg húszszázaléknyi a kritikus állapotú csatornahossz. Összességében 400 kilométernyi csatornaszakasz esett át teljes körű felújításon. Az idei munkálatokban 200 fő vett részt az országos közfoglalkoztatási program keretében. 2012-ben pedig ennek a létszámnak a dupláját fogják foglalkoztatni bruttó 57 ezer forintos havibérért, napi nyolc órában.

Nyírő Gizella

Az eseményen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Pálfi István özvegye, számos egykori és jelenlegi európai és magyar parlamenti képviselő, polgármester Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Kárpátaljáról Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke. Megtisztelte jelentével az ünnepséget Jakab István, a parlament alelnöke, Miklóssy Ferenc, a Kereskedelmi és Iparkamara hajú-bihari elnöke, Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke is.

Rétvári Bence elmondta: a díj annak adható, aki tevékenységével kiemelkedő módon hozzájárul az európai regionális együttműködés fejlődéséhez. Az idei díjazott, aki Dunkerque város polgármestere is immár 22 éve, a Régiók Bizottságában kifejtett tevékenységével évek óta elhivatottan vesz részt a területi együttműködések előremutató, hatékony és fenntartható szerepének erősítésében.

Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálatának – CESNI – főtitkára a díjazottról elmondta: Michel Delebarre sokat tett a határon átívelő együttműködések érdekében, polgármesterként pedig városa fejlődéséért. A díjazott megköszönte az elismerést, s elmondta: személyesen ismerte a képviselőt, akinek a nevét viselő emlékérmet most megkapta. Pálfi István jól látta, hogy a jövő a határokon átívelő együttműködésben van. Európa jövője a határmenti térségeken múlik – szögezte le Michel Delebarre.

A Pálfi István díjat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter alapította 2010-ben. A bronzból készült emlékérmet évente adományozza a miniszter egy személynek. Tavaly az első emlékérmet Jan Olbrycht, lengyel európai néppárti képviselő kapta.

A díjátadás után mini konferencia vette kezdetét a határon átnyúló kapcsolatokról. A megjelenteket köszöntő Dr. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, a Pálfi Istvánról elnevezett díj kapcsán elmondta: ez főhajtás az ő tevékenysége, munkássága előtt. „István csendes, nagyon komoly, szorgalmas ember volt, mellyel önkormányzati, magyar, majd európai parlamenti képviselősége idején makacssága párosult. Nem volt hajlandó lemondani azokról, akik a határ másik oldalára születtek, Vallotta: nem szabad, hogy elválasszon a határ, hanem össze kell, hogy kösse a mindkét oldalán élő embereket. Ez a makacssága tette sikeressé az ő munkásságát. A napjainkat meghatározó nemzetpolitika előhírnöke volt Pálfi István. Európai parlamenti képviselőként ezzel a munkássággal kell szolgálnunk a határon átnyúló együttműködéseket. Makacsság, szorgalom, kitartás – ez jellemezte István példamutató életművét” – fejezte be a méltatást a politikus.

Az előadások után került sor a Pálfi István-pályázat díjainak átadására. A 35 éven aluliaknak meghirdetett pályázaton olyan felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, vagy doktoranduszok vehettek részt, akiknek kutatási területük a határon átnyúló együttműködés lehetősége, illetve annak előremutató kiaknázása. Idén először nemcsak hazai, hanem környező országokból is lehetett pályázni. Harmadik helyezést ért el Egervári Dóra, aki 100 ezer forintot kapott. Szanyi Szabolcs pályaműve második lett, ő 200 ezer forintot érdemelt. Ők Ocskay Gyulától vehették át a díjakat. Egy szerzőpáros – Medve-Bálint Gergő és Sara Svensson – vitte el a fődíjat, ők 300 ezer forint pénzjutalomban részesültek a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítványtól, amit Pálfi Anikó adott át.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A konferenciát megnyitó Hajdú Zsigmond, megyei múzeumigazgató-helyettes, nagyra értékelte a szervezők tevékenységét, mondván, amikor értékek is tűnnek el a mai forráshiányos időkben, nagyon fontos, hogy az ilyen kezdeményezések megmaradjanak.

Muraközi István polgármester, a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásának elnöke, a 8. Bihari Diéta kapcsán leszögezte: nincs annál fontosabb, mint a múlt megismerése, és olyan fiatalok nevelése, akik büszkék szülőföldjükre. Ehhez járulnak hozzá az olyan konferenciák is, mint a mostani. – Nehéz időket élünk, ám a magunk szerény eszközeivel igyekszünk eleget tenni múltunk megismerésének, továbbadásának.

Vajda Mária néprajzkutató előadásában a betyárok nyomába eredt, a Berettyó mentén. Elemezte a betyár szó jelentését, felbukkanását, a népművészetben való továbbélését. Papp-Kiri Edit muzeológus a Biharra vonatkozó adatok elemzésére vállalkozott, közgyűjteményi anyagok alapján. Bihari-Horváth László, az Észak-Bihari Muzeológiai Szakszolgálat térségi muzeológusa az észak-bihari kutatások eredményét ismertette.

A délutáni előadók Bihar sporttörténetéből szemléztek. Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke, a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) történetét ismertette. Dukrét Géza pedig „A szemelvények Nagyvárad sporttörténetéből” című könyvet mutatta be.

Számos előadás hangzott még el neves szakemberek - Varjasi Imre, Szálkai Tamás, Szikla Gergő, Katona Péter, Török Péter, Kállai Irén, Sándor Mária – részéről, akik megtekinthették a Bihari Múzeumban a BUSE 100 éves történetét bemutató időszaki kiállítást is.

Nyírő Gizella

A megjelenteket köszöntő beszédében Muraközi István elmondta: ő maga még csak érdeklődés szintjén ismerkedik a diabetesszel, mint népbetegséggel, hiszen hazánkban egymillióra tehető a cukorbetegek száma. A betegség kialakulásához – egyebek közt – a mozgásszegény életmód is hozzájárulhat. Az ilyen alkalmak pedig a szakemberek segítségével fontos információkat juttatnak el a betegséggel kapcsolatban. A téma fontosságát jelzi, hogy az ENSZ november 16-át a Diabetesz Világnapjának jelölte – emelte ki a polgármester.

Muraközi Zoltán főigazgató egyszerre adott hangot büszkeségének és irigységének. Büszke arra, hogy van a kórháznak ilyen egyesülete, másrészt irigy, amiért teltházat vonz a rendezvény. A főigazgató szerint az intelligens és gazdag emberek betegsége a cukorbetegség, ám sem a társadalom, sem az ország nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy könnyebben éljenek az ebben a betegségben szenvedők.

Nagy Bertalan főorvos szerint négymillióra tehető hazánkban a lappangó cukorbetegek száma, ami eléggé riasztó. Az egyesület igyekszik segítséget nyújtani: diétáról szóló előadásokkal, de a kezelésekről is informálják az immár nemcsak helybeli, hanem környékbeli településen élő érintetteket is. Az egyesület gazdálkodásáról Zákány Sándorné számolt be.

A Diószegi Kiss István Református Általános Iskola diákjai verses-dalos műsorral kedveskedtek, majd Dr. Szegedi László osztályvezető főorvos tartott előadást a cukorbetegség sajátosságairól, annak szövődményeiről, illetve a gyógyítás lehetőségeiről.

A cukorbetegség okozta idegbántalmak megelőzéséről és kezeléséről Dr. Keller Réka tartott előadást, melyben ijesztő számot jelentett be: 2025-re minden 10. ember érintett lesz a cukorbetegségben.

Balogh Sándorné egészségnevelő dietetikus étrendi és életmód tanácsokat adott, majd újabb kulturális műsor színesítette a délutánt. Felléptek a biharnagybajomi táncos lábú nagyik, a Berettyóparti Nyugdíjasok Egyesületének népdalénekesei, valamint Senior táncosai.

Nyírő Gizella

Király Attila a vállalkozók nevében kérte a rendelet visszavonását, mert az senki érdekét nem szolgálja. „Berettyóújfalu nem érett meg arra, hogy bevezessék. A remélt 8 millió forintot máshonnan is be lehetne szedni. Vonják vissza, vagy tárgyalják újra, s egyéb módon szedjenek be pénzt. Kereskedőként nem vagyok hajlandó parkolójegyet sem árulni” – foglalta össze véleményét.

Muraközi István válaszában elmondta: amikor ez felvetődött, nem jó kedvében hozta meg a döntést az önkormányzat. A város pénzügyi helyzete finoman szólva is, ingatag talajon áll. A mai forráshiányos állapot öt ciklus döntéseinek eredménye. A működőképesség biztosítása viszont az önkormányzat feladata, hiszen az óvodák, bölcsőde, általános iskolai oktatás, a közvilágítás alapfeladat – sorolta a polgármester. 1600 közalkalmazott és azok családjának élete függ az önkormányzattól. Ilyen helyzetben a legfontosabb, hogy a kiadásokat csökkentik, míg a bevételeket növelik. Személyes példamutatásukkal a képviselők tiszteletdíjuk 20 százalékáról, a polgármester és alpolgármester pedig költségtérítésük 50 százalékáról mondott le. A parkolásból befolyó összeg teljes  egészében az önkormányzaté lesz. Jóllehet, a testületi ülésen újabb kedvezményeket szavaztak meg, a bevételekről nem mondhatnak le.

Hajdú Miklós a jelenlévő vállalkozókról azt mondta: eddig is támogatták a várost, ám a parkolási rendelet vállalkozóellenes. Előrevetítette: csökkenni fog a parkolók száma, a vásárlók a multikhoz fognak menni, míg a helybeli vállalkozások jelentős bevételkiesést szenvednek el. Ez pedig érezhető lesz az általuk fizetendő iparűzési adó mértékén is. Megéri ez a városnak? – tette fel a kérdést.

Horváth István szintén a vállalkozásokat hátrányosan érintő következményekről szólt: csökken a vevőkör, elriasztják a vásárlókat a parkolási díjjal. Berettyóújfalu nem idegenforgalmi város, ezért nem is érett meg a fizetőparkolás bevezetésére. A remélt bevétel nem fog segíteni a város pénzügyi helyzetén – szögezte le.

Muraközi István a felvetésekre elmondta: egyetlen multit sem hoznak kiváltságos helyzetbe, hiszen azok a központtól távol vannak. A központban pedig még így is marad 105 ingyenes parkoló. A Berettyóújfalu Kártyát megvásárló lakótelepeken élőknek pedig ingyenes lesz a parkolás. „Azért tartunk itt, mert nehéz döntéseket nem hozott meg korábban a város. Nem tervezünk ebadót, ingatlanadót, ám a parkolási díjtól nem tekinthetünk el. A 400 forint körüli üzemanyagár mellett a félórás 100, illetve egyórás 200 forintos parkolási díj nem óriási összeg” – fogalmazott a polgármester.

Vilistein Levente azt sérelmezte, hogy nem kommunikáltak a lakossággal, holott a tavalyi kampányban szórólapokkal bombázták a lakosságot. Most viszont senkit nem kérdeztek meg, de még lakossági fórumot sem hívtak össze – jegyezte meg.

Nagy Piroska egyéni vállalkozó közös gondolkodást javasolt, illetve a karácsonyi díszvilágításon való spórolást.

Király Attila ismételt felszólalásában azt nehezményezte, miért kellett létrehozni egy új apparátust a parkolási rendelet gyakorlati megvalósítására, amikor az ingatlanadó vagy ebadó bevezetésére ott lett volna a polgármesteri hivatal apparátusa. Békétlenséget szül a parkolási díj Újfaluban – summázta véleményét.

Huszti László szerint is konfliktust szül a rendelet. „Azokat kellene számon kérni, akik a rossz döntéseket hozták! Ne rendezzünk nagy ünnepségeket, ne hívjunk meg nagy zenekarokat sem, mert azokon is lehetne spórolni!” – ajánlotta a képviselőknek.

Taga György azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy vissza fog esni az üzletek forgalma, az ingatlanok is elértékelődnek. A jegyző figyelmét pedig arra hívta fel, hogy a régi vas-műszaki boltban áruló kínaiak szabálytalan számlát adnak, ezért kérte a hatósági ellenőrzést.

Tisóczki József képviselő hozzászólásában elmondta: ő is megszavazta a rendeletet, pedig a vállalkozók felvetésével egyet ért. „Nagyon nehéz viszont egy olyan testületben dolgozni, ahol a költségvetési hiány négymilliárd forint fölött van. Vegyék meg a vállalkozók a parkolójegyet a vásárlóknak” – adott tippet a jelenlévőknek.

Gyula Ferencné leszögezte: a város sorsa és helyzete nemcsak a képviselőkön múlik. A kommunikáció hiányával egyet értett, s azt is méltatlannak tartotta, hogy a Nova Villa ügyvezetője nem vett részt a közmeghallgatáson. „Kétségbeesett lépés a parkolási díj bevezetése, ám a költségvetés felborulásának elkerülése miatt szavaztuk meg” – közölte a képviselőnő.

A kulturált mederben folyó problémafelvetést Muraközi István akként zárta le, hogy fél év múlva értékelik a rendelet bevezetésének tapasztalatait.

Nyírő Gizella

Tájékoztatást hallgatott meg és fogadott el a testület a 2011. I-III. negyedéves gazdálkodásról, majd a 2012. évi költségvetés koncepciójának vitája következett. Továbbra is legfontosabb a város és intézményeinek biztonságos működtetése, a kiadások csökkentése, a bevételek növelése.

Pattyán Lászlónénak, a BERÉPO Kft. ügyvezető igazgatójának nyugdíjba vonulása alkalmából Muraközi István polgármester virágcsokrot ás emléklapot nyújtott át. A képviselő testület Karalyos Krisztina személyében megbízta az új ügyvezető igazgatót az intézmény vezetésével.

A déli városrész belvízelvezető rendszerének kiépítésére 300 millió forint összegre pályázatot nyújt be az önkormányzat az ÉAOP keretében. A tízszázalékos önerőt az önkormányzat állja. Ezzel a korábbi évek belvízvédelmi készültséggel összefüggő kiadásainak jelentős mértékű csökkentése várható, ugyanakkor az ott lakók életkörülményei is nagymértékben javulnak.

Az önkormányzat a következő évek legfontosabb fejlesztési irányának tartja a geotermikus fűtési rendszer bevezetését. Ennek érdekében megvalósíthatósági tanulmányt készíttet. A pályázat elnyerése esetén, a jelenleg meglévő 63 Celsius fokos termálkút szivattyúval kiegészítve, alkalmas lenne a távhőrendszer kiszolgálására, és csak a visszasajtolásra kellene új kutat fúrni. Ezzel nemcsak a város intézményeinek fűtése oldódna meg, hanem a József Attila és a Bessenyei Lakótelepeken lévő távfűtött lakások fűtése is. Töredékére lehetne csökkenteni a fűtési költségeket – derült ki az előterjesztésből.

A testületi ülésen elhangzott még, hogy a Bihari kistérség is részt vesz abban az országos Start Közfoglalkoztatási Programban, melynek köszönhetően közel ezer ember – 994 – foglalkoztatása kezdődött meg november 15-én. Elsősorban a mezőgazdasági területeken – dűlőutak rendbetételén, árkok tisztításában – álltak munkába a közfoglalkoztatásban részt vevők.

Nyírő Gizella

A bensőséges ünnepségen megjelent Muraközi István polgármester és Pálfi Anikó alpolgármester, akik nem jöttek üres kézzel: két „termetes” tortával igyekeztek megédesíteni az olykor-olykor egyhangúan zajló mindennapokat.

A Széchenyi iskola alsósai hangulatos műsort adtak, majd a polgármester köszöntötte az ünneplőket. Köszöntőjében Muraközi István kiemelte: jó, hogy vannak napok, amikor figyelmünk a hölgyekre irányul – Nőnap, Anyák napja – ám az év 365 napján is oda kellene figyelnünk a megérdemelt nyugdíjas éveiket töltő idősekre, hogy erőt tudjunk meríteni bölcsességükből, élettapasztalataikból. Úgy vélte, nem vagyunk felkészülve a problémák leküzdésére, ezért is fontos az idősek megbecsülése, mert ők azok, akik személyes példát mutattak arra, hogyan kell felépíteni az országot a romokból - hittel, szeretettel, erővel.

Pattyán Lászlóné ügyvezető igazgató külön köszöntötte a 60 éves házassági évfordulóját ünneplő Kincses-házaspárt, s a jelenlévő idős férjnek ajándékot nyújtott át, míg a beteg feleséget a kórházban fogják felköszönteni.

Az intézmény gondozottjai versekkel, nótákkal köszöntötték egymást, majd egy meglepetésvendég, a derecskei Börcsök Albertné, Szöszi néni, nótázott mindenki örömére s megelégedésére.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Ennek következő állomása november 9-én a Kenézy Kórházban volt, amikor is a műtétes szakma képviselői találkoztak, s bemutatták szakterületüket az együttgondolkodás megkezdése céljából. Az újabb találkozóra november 23-án került sor a berettyóújfalui kórház Dr. Böszörményi Nagy Géza termében, ahol a belgyógyászat, a tüdő és idegosztály vezető főorvosai mutatták be saját osztályaik működését, személyi és tárgyi adottságaikat, mindkét kórházból. Bemutatkozott még a Kenézy Kórház fertőző osztálya is, mivel ilyen osztály Újfaluban nincs, illetve a Gróf Tisza István Kórház krónikus osztálya is, ugyanis ilyen osztály pedig a Kenézyben nincs.

A moderátor Dr. Pete László orvos-igazgató elmondta: az egészségügy átalakításának folyamatában mintegy „előre menekülnek”a kezdeményezéssel, hiszen mindkét fél érdeke az eredményes és gazdaságos együttműködés lehetőségének felkutatása és jövőbeni kiaknázása.

Nyírő Gizella

- A közvélekedés úgy tartja, akkor dolgoznak jól a tűzoltók, ha „nem dolgoznak”. Egyet ért Ön ezzel?

- Valóban így van. Jelenleg a tűzoltóság három feladatkört lát el: tűzmegelőzést, tűzoltást és műszaki mentést, valamint tűzvizsgálatot. Ha az elsőt jól végeztük, akkor a lakosság és a gazdasági szereplők tájékozottak, valóban kevesebb tűz keletkezik. Ugyanakkor az utóbbi évek klímaváltozásának – globális felmelegedés – következtében jóval nagyobb számban vonulunk műszaki mentésekhez. Míg korábban az arány kétharmad tűzeset, egyharmad műszaki mentés volt, mára ez az arány megfordult. Ennek oka a motorizáció nagyfokú elterjedésével is magyarázható.

- Mi a különbség a hivatásos és az önkéntes tűzoltóság között?

- A hivatásos tűzoltóságokon hivatásos állományviszonyban lévő, profi tűzoltók dolgoznak főállásban, 24/48 órás váltásban, heti 48 órás munkaidő keretben. Az önkéntes tűzoltóságok, mint pl. Komádiban, részben a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalókkal és önkéntes segítőkkel működnek, köztestületi formában, a fenntartó önkormányzat támogatásában. Ezen kívül léteznek önkormányzati tűzoltó egyesületek, amelyekben csak önkéntes segítők vannak, akik munkaidejükön túl végzik ezt a tevékenységet. Ilyen van pl. Szentpéterszegen.

- Mi kell ahhoz, hogy valaki tűzoltó lehessen?

- Elsősorban megfelelő fizikai és pszichikai alkalmasság, amely a fegyveres rendvédelmi szervek – rendőrség, honvédség, tűzoltóság – közül az egyik legszigorúbb elvárás. Nem lehet semmilyen betegség, pl. allergia, szemromlás, de az is kizáró ok, ha valaki fél a kígyótól.

- Milyen végzettséggel kell rendelkeznie a jelentkezőnek?

- Legalább szakmunkás végzettség szükségeltetik, de mivel az előmenetelhez szükséges tanfolyamok érettségihez kötöttek, ezért nálunk csak érettségizett férfiakat veszünk fel.

- Parancsnokként mekkora állományért felel?

- 51 vonulós tűzoltónk van, akiket egy hivatali munkaidőben dolgozó osztályvezető irányít. A tűzmegelőzési osztály 3 fős. Három közalkalmazottunk van, két hivatásos tiszt pedig az ügyviteli feladatokat végzi. Összesen tehát, velem együtt, 61 fő alkotja a berettyóújfalui tűzoltóság személyi állományát.

- Amióta új helyükön, a Széchenyi utca végén van a bázisuk, mintha nem lennének annyira szem előtt. Ez előny vagy hátrány?

- A 3 éve átadott tűzoltó laktanyánk az elhelyezésünket minden tekintetben kielégíti. XXI. századi körülmények között végezhetjük munkánkat, kulturált az ügyfélfogadás, az eszközök és gépjárművek korszerű szertárban vannak elhelyezve. A személyi állomány is kulturált körülmények között végezheti napi feladatait, elméleti, gyakorlati kiképzésük is jól megoldható. Ezen felül sportolási lehetőségeink is ideálisak, nagy konditeremmel, az udvaron pedig sportpályával rendelkezünk

- Parancsnokként mennyire vesz részt tényleges tűzoltásban?

- Én, illetve a mentési és tűzoltási osztályvezetőm, felváltva 24 órás készenlétben vagyunk, mivel a magasabb fokozatú tűz- és káresetekhez vonulnunk kell. Akkor van magasabb fokozat, ha más, szomszédos tűzoltóság is segítséget nyújt nekünk. Amint kiérkezünk az ilyen esetekhez, az irányítás a feladatunk, és mi felelünk a szakszerű feladat végrehajtásáért. Természetesen, nemcsak a kiemelt fokozatú esetekben, hanem a kiemelt esetekben is kimegyünk. Így pl. nemcsak tűzesetekhez, hanem súlyosabb balesetekhez is kivonulunk. Utóbbira sokáig emlékezetes marad a tavalyi moldáv buszbaleset, amikor is a biharkeresztesi felüljárón egy mikrobusz kamionnal ütközött, s tíz személyből 9 szörnyet halt. Idén pedig Vekerd és Furta között nagy kiterjedésű, 4-es fokozatú tűzeset volt, ahová nyolc tűzoltó kocsi vonult ki a Nemzeti Park területén keletkezett legelő és erdőtűz eloltásához.

- Mindig is tűzoltó szeretett volna lenni?

- Keresztapám volt tűzoltó, rajta keresztül keresett meg Kerek Antal, akkori parancsnok, mondván, hogy diplomásokat keresnek. Mostani helyettesemmel, Aszalós Sándor tűzoltó alezredessel jelentkeztünk is. 1996. január 1-én kerültem állományba. Egyébként villamosmérnökként végeztem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán 1992-ben, 4 évig pedig itt helyben, az ILS Nyelviskolában dolgoztam, ahol elkezdtem a mérnöktanári végzettség megszerzését, illetve társalgási szinten beszélem az angolt. A tűzoltóságon töltött időszak elején közgazdász szakmérnöki diplomát szereztem. 2001. január 1-től nevezett ki a helyi képviselő testület, azóta látom el a parancsnoki teendőket. 2001 szeptemberében nősültem, feleségem szintén helybeli, pedagógus létére, kozmetikusként dolgozik. Két fiunk van, mindketten óvodások. Családom mindenben támogat, türelmükkel, megértésükkel segítenek a háttérből.

- Milyen változásokon ment keresztül a tűzoltóság az elmúlt másfél évtizedben?

- Az állomány teljesen kicserélődött, az akkoriakból mindössze öten vagyunk. 2008-ban 14 fővel bővült a létszám, átlagéletkorunk 30 év körül van. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a megyében az egyik legképzettebb állománnyal rendelkezünk. Az évek során sikerült a vezetői utánpótlást kinevelni, több diplomásunk van, még a vonulós tűzoltók között is! Tűzoltóink több tanfolyamot végeztek, pl. ipari alpinista, búvár, egyéb szakmai tanfolyamot (gépkezelői). Gépkocsivezetőink minden kategóriában jogosítványt szereztek. Minden évben jelentős összegeket fordítottunk továbbképzésre. Nagy hangsúlyt fektettünk a civil kapcsolatok építésére is, városunk civil szervezeteivel jó az együttműködés. Saját tűzoltó egyesületet alapítottunk, ennek keretén belül ifjúsági neveléssel és hagyományőrzéssel foglalkozunk. Ez alapozta meg a 2004-ben először megrendezett nemzetközi tűzoltó versenyt, ami azóta is töretlen sikernek örvend. Ennek köszönhetően jelentős nemzetközi kapcsolatokat sikerült kialakítani román, lengyel, szlovák, cseh, olasz tűzoltó bajtársainkkal.

- Az élet minden területén változások, átalakítások részesei vagyunk. Érinti-e ez a tűzoltóságot?

- 2012. január 1-től változás következik be a mi életünkben is, a tűzvédelmi törvény módosítása következtében. Hivatásos tűzoltósággá alakulunk, az önkormányzat helyett az államot képviselő Belügyminisztérium lesz a fenntartónk. Az új állami tűzoltósági struktúra kialakítása most van kidolgozás alatt.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A Kéky Lajos Művelődési Házban Rácz Róbert megyei kormánymegbízottat, Bodó Sándor megyei közgyűlési elnököt, Kocsis Róbert és Tóth Attila alelnököket, Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának elnökét, a megye jelenlévő polgármestereit Szólláth Tibor polgármester köszöntötte. A vendéglátó város rövid történetének bemutatása után, elmondta: Hajdúnánáson 62 év után elkövetkezett a rendszerváltás, amikor is minden a változásért kiált. A lakosok Bocskai üzenetéből merítenek erőt, s alkotnak olyan erős körösséget, melynek gerince a hitre és a tanulásra épül. – „Fel kell eleveníteni eleink gondolkodását, mely felelősséget és takarékosságot jelent a ma embere számára” – szögezte le.

Bodó Sándor köszöntőjében leszögezte: a megye ereje nem Debrecenben, a Piac utca 54-ben van, hanem a megye településein. „Ha nem vagyunk tisztában múltunkkal, bizonytalanok vagyunk a jelenben, nem lesznek világosak elképzeléseink a jövőre vonatkozóan. Erőt kell meríteni a múltból, s tervezni a jövőt, mert e nélkül nem élhetünk” – fogalmazta meg mondandóját az elnök. A továbbiakban szólt az átalakulás előtt álló megyerendszerről, melynek a forráshiány miatt a működtetés feladatát az állam veszi át, ám a megyékre igen fontos teendő vár: a területfejlesztés, illetve a határon  átnyúló kapcsolatok területén. A Megye Napján kitüntetett figyelem jár azoknak, akik saját területükön kimagasló teljesítményt nyújtanak, s ilyenkor adják át a kitüntető díjakat. A Bocskai István-díjat Dr. Tonk Márton egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója kapta.

Kölcsey Ferenc-díjat érdemelt ki Dombi Géza Zsigmond, a berettyóújfalui Bessenyei György Szakközépiskola rajz- és vizuális kultúra tanára, Kocsányi Piroska némettanár, valamint a földesi Szélrózsa Néptáncegyüttes.

Maróthi György-díjas lett Tátrai János, Tolvaj Sándorné és Váradi Istvánné pedagógus. Kovács Pál-díjra lett érdemes Dr. Fésűs László és Sápi Miklós. A mezőgazdaságban bevezetett fejlesztésekért Szegedi Lajos családi gazdálkodó Arany Sándor-díjat kapott. Elekné Szórádi Márta Kisebbségi-díjban részesült, míg az Év Civil Szervezete-díjat a Napfényes Támogató Szociális Egyesület nyerte el. Tóth György István, hajdúdorogi vállalkozó a Civilek Támogatásáért-díjban részesült.

Az ünnepi közgyűlés résztvevőit és a kitüntetetteket a helyi hagyományőrző csoportok népdalokkal, néptánccal és népmesével köszöntötték.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A Lakitelki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület idén XII. alkalommal hirdette meg a kistérségi és közösségi televíziók filmszemléjét, melyre november 7-e és 10-e között került sor a Lakitelki Népfőiskolán. A mostani filmszemle témája a „Hungarikumok, nemzeti kincsek” volt. Kari Sándor idei szabadságát a Gyímesekben töltötte barátaival, Gyímesközéplokon, ám a kamerájától ott sem tudott megszabadulni. Az egyik napon egy, a Hidegségpataka mellett élő család dolgos napját örökítette meg „Reggel korántól este setétig” címmel. A 27 perces filmben a tehénsajt és ordakészítés ősöktől tanult módját mutatják be a szereplők, de a néző megismerheti a dolgos apát, nagyapát, a szülőföldhöz, a nemzethez való ragaszkodást is.

Kari Sándortól megtudtuk, hogy 23 film jutott a döntőbe a Bíró Zoltán irodalomtörténész vezette zsűri ítélkezése nyomán. Végül 16 filmet díjaztak, köztük a Kari Sándorét. A filmszemle zsűrijének elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

- Idén nyáron újabb ötéves ciklusra, egyhangúan választotta meg a város képviselő testülete intézményvezetőnek. Minek tulajdonítja ezt a személye iránt megnyilvánuló bizalmat?

- Nagy örömömre szolgált ez a tény. Biztattak és bizalmat kaptam. 1983 óta itt dolgozom, 1992 óta vagyok vezető, az összevont intézménynek előbb egy évig megbízott, majd 2006-tól pedig kinevezett vezetője voltam. Az elmúlt hat év alatt sikerült olyan szervezeti kultúrát kiépíteni, amely biztosítja a gyermekek egészséges környezetben történő nevelését – a családokkal együttműködve. A közvetlen és közvetett sikeres partneri viszony folytatására is kaptam lehetőséget, ami a gyermekek, a szülők, a fenntartó, a társintézmények, a szakmai és szakszolgálatok kapcsolatában valósult meg. A pályázatomban annak a magas színvonalú szakmai munkának a folytatását, illetve azon munka feltételeinek a megteremtését tűztem ki célul, amely az intézményekben folyik és folytatódni is fog.

- Mindig is óvónőnek készült?

- Mindig. Már egészen kicsi koromban pedagógus szerettem volna lenni. A játékaimban mindig tanító néni voltam. Végül úgy éreztem, hogy a 3-7 éves korosztály áll hozzám a legközelebb, és itt ragadtam le.

- Irigylésre méltó az a kiegyensúlyozottság, optimizmus, derű, ami Önből árad, bárhol jelenik is meg. Mindig ilyen elégedett?

- Mint mindenki másnak, nekem is vannak problémáim. Az, hogy ez nem látszik rajtam, azt jelenti, hogy keresnem kell a megoldást, amit többé-kevésbé meg is találok. Az optimizmusom abból fakad, hogy eredendően bízom az emberekben, a segítőkészségükben, a jobbító szándékukban. Arra törekszem, hogy problémafeltáró- és megoldó kapcsolatot alakítsak ki környezetemben.

- Intézményvezetőként nincs saját csoportja. Nem hiányoznak a gyerekek?

- Való igaz, saját csoportom nincs, ám minden nap bemegyek a csoportokba, mert igazán ott töltődöm fel. A gyerekek őszinte szeretete, érdeklődése, a belőlük áradó jókedv, a játék, a kis titkuknak a megismerése engem is örömmel tölt el.

- Mutassa be az egész város óvodás korú gyermekeit felölelő intézményt!

- Összesen hét tagintézmény tartozik a Vass Jenő Óvodához és Bölcsődéhez, melyből hat óvoda, egy pedig bölcsőde. 18 óvodai és 4 bölcsődei csoportunk van. Előbbiekben 481 gyermek, utóbbiakban 47 kisgyermek van. Nagy intézmény vagyunk, mutatja ezt a dolgozói létszám is: a 68 felnőttből 37 óvodapedagógus, 9 kisgyermeknevelő, 18 dajka, 3 kisegítő alkalmazott és egy adminisztrátor végzi feladatát. A 37 óvodapedagógusból 20 szakvizsgával rendelkezik. Nagyon innovatív, érdeklődő közösség a miénk, ami azt jelenti, hogy az új pedagógiai módszereket alkalmazzák is a napi munkájukban. Ezt alá tudom támasztani azzal, hogy részt veszünk különböző pályázatokban, például a most befejeződött „Átmenet az óvodából az iskolába” munkacsoportban (hat fő), a „Minőségfejlesztés Biharban” munkacsoportban (3 fő), a „Mérésértékelés” munkacsoportban (2 fő), a „Kompetenciaalapú nevelés” munkacsoportban (3 fő), illetve az „Identitásra nevelés” munkacsoportban (2fő). Pályázott az intézmény referenciaintézményi címre, amit meg is kaptunk. Ez azt jelenti, hogy olyan szakmai munka folyik nálunk, amely a többi intézmény számára mintaértékű. Ezt egy külső szakértőkből álló bizottság állapította meg, amire nagyon büszkék vagyunk, s várjuk a programunk iránt érdeklődő pedagógusokat, akik ezt a szakmai munkát elméleti és gyakorlati síkon ismerhetik meg nálunk.

- Hogyan foglalná össze röviden az intézményükben folyó óvodai program célját és feladatát?

- Óvodai tevékenységünk során az a célunk, hogy nyitott, bátor, kezdeményező, testben, lélekben boldog, kiegyensúlyozott gyerekeket neveljünk, akik sikeresen illeszkednek be az iskolai közösségbe. Ehhez olyan ingergazdag környezetet igyekszünk biztosítani, amelyben a felzárkóztatás és a tehetséggondozás lehetősége is adott. Ezért sikeresen pályáztunk a „Tehetségpont” címre, amelyet augusztusban meg is kaptunk, s most azon dolgozunk, hogy a tehetségígéreteknek még több lehetőséget tudjunk biztosítani kreativitásuk fejlesztéséhez. Tagintézményeink közül többen Zöldóvodák, Vöröskeresztes Bázisóvodák, a bölcsőde pedig gyakorló intézménye a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Felnőttképzési Karának, illetve a Bessenyei György Szakközépiskolának. Az ott gyakorlaton részt vevők a bölcsődei dolgozóktól sajátíthatják el hivatásuk alapjait. Mindemellett egyik óvodánk is a már említett szakközépiskola gyakorló intézménye.

- Az elmondattak alapján úgy tűnik, minden személyi és tárgyi feltétel adott a pedagógiai program sikeres megvalósításához.

- A személyi feltételek valóban megvannak, s bízom abban, hogy az új köznevelési törvény nem módosítja hátrányosan a meglévő személyi állományt. Az óvoda fenntartója – várhatóan – továbbra is az önkormányzat marad, amely lehetőségeihez képest eddig is támogatta az intézményt, biztosítva a dologi-tárgyi feltételeket. Természetesen, mindig van újabb igény, hiszen már csak egy intézmény nem újult meg az elmúlt hat év során, ez pedig a székhely óvoda, a Radnóti utcán. Az önkormányzattal közösen keressük a pályázati lehetőségeket az óvoda újjáépítésére, bővítésére, az optimálisabb feltételek megteremtése, az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében. A már említett innovációs program sikeres megvalósítása miatt is kellene több csoportszoba, tornaszoba, fejlesztő szoba, közösségi tér, a sajátos nevelési igényű gyermekek részére pedig kisebb létszámú csoport indítására lenne szükség.

- E felelősségteljes munkája mellett még egy civil szervezetnek, a Bihari Népművészeti Egyesületnek is az elnöke. Milyen indíttatásból, hogyan került oda?

- Ez is gyermekkoromra vezethető vissza. A hagyományokhoz való kötődésembe úgyszólván beleszülettem. Szüleim nagycsaládosok voltak, édesanyámék tizenketten voltak testvérek! Számunkra a mindennapok velejárója volt a népdaléneklés, a citerázás, a szövés, az unokatestvérekkel való közös játék, a mesék, történetek hallgatása a nagyszülőktől, a nagy disznótorok, a jeles napok megünneplése. Mindez szervesen kötődött később az óvoda világához, hiszen a népmesék, népdalok, játékok megismertetése az óvodáskorú gyermekekkel, természetes volt részemről. Pedagógusként pedig elvégeztem a felsőfokú népi játék szakoktatói tanfolyamot, szövés szakon. Az egyesületnek pedig megalakulása – 1993 – óta elnöke vagyok. A térségben élő, kézművesség iránt érdeklődő pedagógusokat, mestereket fogjuk össze, a még élő vagy már feledésbe merült hagyományok továbbélése érdekében. A mestereknek kiállítást, zsűrizést szervezünk, biztatjuk őket a megmérettetésre, a népi iparművész cím elnyerésére. Az egyesület 136 tagja azon dolgozik, hogy önzetlenül adja át ismereteit a felnövekvő nemzedéknek – különböző alkotó táborokban, de itt, az óvodákban is. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek nagyon szeretnek nemezelni, gyertyát mártani, gyöngyöt fűzni, fonaljátékokat készíteni.

- Ha már a különböző nemzedékeknél tartunk: kikkel könnyebb bánni, a gyerekekkel vagy a felnőttekkel?

- Nem teszek különbséget, hiszen a személyiség tisztelete, elfogadása ugyanúgy fontos a gyermeknél, mint a felnőttnél. Tiszteletben tartom érzelmeiket, érdeklődésüket, megismerési vágyukat. Számomra továbbra is a gyermekek mindenekfölött álló érdeke a fontos.

- Ezt a szerteágazó, felelősségteljes munkát hogyan tolerálja a család?

- Ezt a munkát csak a család támogatásával, megértésével lehet végezni. Teljes embert kíván, sok időt igénylő munka az enyém. Elfoglaltságomat férjem megérti, hiszen az ő vállalkozói tevékenysége is sok időt igényel. Gyermekeink már önálló életet élnek, mindketten családosak, most várjuk második unokánkat.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Ennek értelmében, a város központi részén hat parkolási zónát jelöltek ki: a Polgármesteri Hivatalt és környékét, a Millenniumi utat, a kórház és környékét, a piac és környékét, a Bessenyei és a József Attila lakótelepet. A hat zónában egységes díjszabás lép életbe: fél órára 100 Ft, egy órára 200 Ft, egész napra 650 Ft. Havi, féléves, éves bérlet vásárlására is van lehetőség, de lesz lakóhelyi bérlet, továbbá lakóhelyi kiegészítő bérlet is, mely szintén megvásárolható havi és éves formában is – hangzott el Krisztik Csabától, a Nova Villa Kft ügyvezető igazgatójától. Aki településkártyával rendelkezik, az minden bérlet árából jelentős kedvezményben részesül. Novemberben egyébként az életbe lépő parkolási rendeletről széleskörű tájékoztatást tart a Nova Villa Kft. A berettyóújfalui lakosok a rendelet végrehajtása során számtalan kedvezményben részesülnek, amelyről informálódjanak a Nadányi Zoltán Művelődési Központ ügyfélszolgálatán – hangzott el. A városközpontban egyébként számos hely marad, ahol ingyenesen parkolhatnak az autósok, a különböző pályázatokhoz kapcsolódó kötöttségek miatt. Ez a Szent István téret, illetve a volt Megyeháza és a sportcsarnok közötti területet jelenti. A testületi ülést megelőző bizottsági üléseken számos javaslat hangzott el, amiket beépített az önkormányzat az október 27-én elfogadott rendeletébe. A parkolás gyakorlati tapasztalatairól fél év múlva a testület előtt számol be a Nova Villa Kft.

A képviselő testület jóváhagyta a 2008-ban megkötött, egészségházhoz kapcsolódó szerződések megszűnését. A szerződés fenn álltáig az önkormányzat nem gondolhatott a gyermek és felnőtt orvosi rendelők jelenleg méltatlan körülményeinek felszámolására, ugyanis ebben a helyzetben az önkormányzat jelentős anyagi hátrányt szenvedett volna el. A szerződés megszűntével viszont lehetőség nyílik a rendelők korszerűsítésére, melynek módozatait az önkormányzat keresi.

Döntöttek a képviselők a likviditási hitelkeret megemeléséről is. Pálfi Anikó felszólalásában elmondta: a hitelkeret növelését azért tartják fontosnak, hogy a beszállítói számlák kiegyenlítésének hamarabb eleget tudjanak tenni. Az alpolgármester hangsúlyozta azt, hogy az önkormányzat elmúlt egy évi gazdálkodását tekintve, jól látható, hogy nem vált szükségessé a működés hiányainak kiegészítésére hitel felvétele, szemben az előző évek gyakorlatával.

Nyírő Gizella

A zsúfolásig megtelt Dr. Böszörményi Nagy Géza teremben megjelenteket – köztük a jelenlegi és korábbi kórházvezetőket - Muraközi István polgármester köszöntötte. A polgármester példaértékűnek nevezte a megemlékezést, mely tudományos üléssel párosult. Mint fogalmazott, születésnapra ajándékkal illik jönni, ám most az ajándék késik, ugyanis a kórház előtti Orbán Balázs tér elkészülte és átadása november 30-a, tehát azt a kis időcsúszást elfogadhatjuk.

Az önkormányzat hosszú távon is számol a kórházzal, ennek ékes bizonyítéka a hamarosan megkezdődő tömbösítési beruházás, melynek átadásával ünnepelhetjük a következő születésnapot. A továbbiakban reményét fejezte ki a polgármester arra vonatkozóan, hogy a 85-ik, 90-ik és 100-ik születésnapot is együtt fogják megünnepelni, hiszen a legfontosabb ajándék: hinni jövőnkben!

A mikrofonhoz lépő főigazgató, Muraközi Zoltán, feltette a kérdést: mit is ünneplünk most? A válasz: magunkat, azt a közösséget, amely létrehozta és működteti a kórházat. – „Azokról is meg kell emlékeznünk, akik már nincsenek köztünk. Mert aki a múltját nem tiszteli, az a jövőt nem érdemli” – intézte a jelenlévőkhöz a főigazgató. A jelenről elmondta: életerős egészségben van a kórház, a jövőről pedig bejelentette: az újfalui kórház rajta van az egészségügy leendő térképén, változatlan struktúrában számít a kormányzat az intézményre. Mindenkinek megmarad a státusza, s nem vesztese, talán nyertesei leszünk az átalakításnak – vetítette előre. A nagyberuházás két héten belül elkezdődhet, elkészülte után pedig öt évig fenn kell tartani, tehát addig sorsunk biztosított – nyugtatta meg a dolgozókat a főigazgató.

Szakdolgozók nélkül nincs gyógyulás, ezt erősítette meg Dr. Korcsmárosné Melher Erzsébet ápolási igazgató, akinek köszönhetően idén első ízben adtak át hat munkatársnak szakdolgozói díjat. Kimagasló szakmai munkájáért, elhivatottságáért, emberi kvalitásáért részesült ebben a díjban Abrudán Zoltánné, Élesné Bedő Bernadett, Pap Mária Zsuzsanna, Szabó Lajosné, Sziklai Emőke és Bartha Barna.

Előadások hangzottak el a gyermekbántalmazásról (Borsósné Csillag Anikó), az agyérgörcs múltbeli és jelenlegi kockázatairól, kezeléséről (Túri tamara), a betegekkel való kapcsolattartásról (Juhászné Gitye Ildikó), a pszichiátriai osztály humánerőforrásáról (Szatmári Csaba), valamint a betegellátást végzők és az ellátottak jogairól (Mezeiné Csicsely Mónika).

Nyírő Gizella

Október a megemlékezések ideje – sorolta a lelkésznő. Hatodika nemzeti gyásznap, 23-a szent forradalmunk és szabadságharcunk évfordulója, 31-e pedig a reformáció ünnepe. – Ilyenkor nemcsak a külső újul meg, hanem lelkünk is ünneplőbe öltözik. Emlékezni és hálát adni – ez a ma feladata.

Az Úr asztala előtt a Diószegi Kiss István Református Általános Iskola diákjai felelevenítették a forradalom történéseit, majd a városi ünnepség az ’56-os emlékmű előtti téren folytatódott. Az Ifjúsági Fúvószenekar kíséretével elénekelték a Himnuszt, ünnepi beszédet pedig a város alpolgármestere, Pálfi Anikó mondott. A jelen megértéséhez szükséges a múlt ismerete – szögezte le a szónok, hiszen „Kevéssé tudjuk, hogy mibe került szüleinknek, nagyszüleinknek, s kevéssé értjük, milyen értékes és drága dolog a szabadság”. A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem – idézte Bibó Istvánt, aki az ’56-os forradalom államminisztere, a forradalom eszméinek megfogalmazója volt. 55 évvel ezelőtt a magyar emberek előtt egy közös cél lebegett: a szabad Magyarország, s az akkori nemzeti összefogásban eltűntek a társadalmi és világnézeti különbségek. Bebizonyosodott azonban, hogy a magyar nép hősi harcában külső segítségre nem számíthatott – taglalta a szónok, hozzátéve, hogy október 23-a viszont az egész világ magyarságának nemzeti ünnepe. Kiemelte Pálfi Anikó a kormány azon döntését, mely szerint egyre több határon túl élő honfitársunk fűzheti szorosabbra kötődését a szülőhazával, a magyar állampolgárság felvételével. A jelenhez érve, leszögezte: az a dolgunk, hogy az alapvető kérdésekben egy nagy egység alakuljon és maradjon meg. „A cselekvést felvállalta a kormány: egy valóságos, takarékos állam, egy versenyképes, működőképes gazdaság, valamint egy változó környezetben is stabilizált Magyarország megteremtését tűzte ki célul.”

Ünnepi műsort az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói adtak, majd az ’56-os forradalom túlélő szereplői, az önkormányzat, a megyei önkormányzat, a református egyházközség, a rendvédelmi szervek, pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

A város polgármestere és alpolgármestere a temetőkben is lerótta kegyeletét ’56 berettyóújfalui áldozatai sírjánál.

Nyírő Gizella

A kistérség 28 településén oktatási intézményt működtető településvezetőket, a programban részt vevő 135 pedagógust Muraközi István polgármester, társulási elnök köszöntötte. A közel egy éves folyamat zárásaként elmondta: a program az egész hátrányos helyzetű kistérség problémáira próbál választ találni, amikor az óvoda-iskola, alsó-felső tagozat, illetve az általános iskola-középiskola közötti átmenet nehézségeit kívánja megoldani. – Mindenki jól járt a projekttel – szögezte le az elnök. Ám nem elég vonzó körülményeket biztosítani a gyermekek számára, elhivatott pedagógusok is kellenek ahhoz, hogy az iskolák tartalommal teljenek meg – fűzte hozzá.

A program összegzésére, eredményeinek ismertetésére Csörszné Bagdi Ildikó oktatási referens vállalkozott, aki elmondta: a három munkacsoportban résztvevő pedagógusok tréningeken vettek részt, s elkészítették azokat az átadó lapokat, amelyek segítségével gyógyírt próbálnak találni az átmenet problémájára. Az átadó lapok személyre szabottan készülnek, kezdve a helyzetelemzéssel, folytatódva a gyermekek magatartásával, szorgalmával, a családi háttérrel, a szülők hozzáállásával, kitérve az erősségekre és hiányosságokra. A pályázat hosszú távú eredménye lehet, hogy könnyebb lesz a gyermekek életútját nyomon követni, az esetleges lemorzsolódást megelőzni.

Az elmúlt időszak tapasztalatairól Vassné Dömötör Rozália, Török Istvánné, Víghné Margittai Csilla, Dani Béla, Tóth Attiláné, Tóth András és Kovács Zoltán számolt be, majd a programban résztvevők átvették a végzésről szóló tanúsítványt.

Nyírő Gizella

A konferenciát az Európai Unió által támogatott „Európa a polgárokért – Testvérvárosi Hálózatok” pályázat keretében rendezték meg október 12. és 14. között. Mint azt Nagyné Székely Katalin aljegyzőtől megtudtuk, az olaszországi Sacile város önkormányzata által elnyert „Welcome – a víz, mint városokat összekötő elem” című pályázat célja az, hogy az abban résztvevő városok polgárai a víz, mint mindenütt meglévő központi elem kapcsán megismerjék egymás értékeit, és kerüljenek szorosabb kapcsolatba, ami által erősödjön az európai állampolgári együttműködés. A pályázatban résztvevő városok: Sacile, Brugnera, Porcia, Caneva, Fontanafredda (Olaszország), Berettyóújfalu (Magyarország), Novigrad (Horvátország), Spittal (Ausztria), La Reole (Franciaország) és Margitta (Románia).

A berettyóújfalui konferencián a megjelenteket Muraközi István polgármester köszöntötte, aki elmondta: városa évezredek óta együtt él a vízzel – jelesül a Berettyó folyóval -, ami nevében is szerepel. Nem szabad azonban elfelejtkezni a felszín alatti vizekről sem, hiszen a termálvíz fontos gyógyászati szerepet tölt be. Vitányi István országgyűlési képviselő szerint a konferencia valódi összekötő hidat jelent az európai állampolgárok között, hiszen az újfalui termálvíz a város sikertörténete, amit megtapasztalhatnak a vendégek. – Vigyék el hírünket, hozzanak el minél több polgárt városunkba! – ajánlotta a vendégek figyelmébe.

Tóth Attila, a megyei önkormányzat alelnöke kiemelte: a termálvíz hasznosítása igen fontos stratégiai ágazat, ezt ismerte fel Berettyóújfalu is, amikor idén felújította s átadta a Bihari Termálligetet. – A város a bihari térség legdinamikusabban fejlődő települése, melyről a vendégek is meggyőződhetnek – fogalmazott a politikus.

A köszöntők után előadások hangzottak el a termálvíz gyógyászati hasznosításáról (Muraközi Zoltán, Gróf Tisza István Kórház főigazgatója), a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeiről (Sólya László, műszaki irodavezető, Polgármesteri Hivatal), illetve Bondár Sándor bemutatta a felújított strandot és termálfürdőt.

A három nap alatt a vendégek megismerkedtek nemcsak Berettyóújfalu, hanem Debrecen nevezetességeivel is, s ellátogattak a Bihari Számadó Napokra is.

Nyírő Gizella

A minden eddiginél több, összesen 65 kiállító, határon innen és túlról érkezett portékájával. Török István, a kamara területi alelnöke, köszöntőjében elmondta: kiváltságos helyzetben van Berettyóújfalu, mert az öt vidéki területi kamara itt működik, s hozzáértő szakemberek állnak a térség vállalkozói segítségére. A mostani számadás kapcsolati tőkét és szakmai információszerzést is jelent – hangsúlyozta Török István.

A Kapornai Judit intézményi irodavezető elnökletével zajlott zsűrizés után gazdára találtak a Vásári és Termék-díjak. Előbbit Berettyóújfalu testvérvárosa, a partiumi Margitta nyerte, második a Bihari Természetjárók Egyesülete és a Bottó Virágbolt közös standja, harmadik a derecskei Szatmári Ferenc kosárfonó ízlésesen összeállított vesszőbútorai. Oklevéllel díjazták az olasz testvérváros, Porcia kiállítását, a Bessenyei György Szakközépiskola Eötvös József Tagintézményét, illetve a furtai Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesületet.

Termékdíjas lett a derecskei Fórián Károly csiszolt üveg tárgyaival, második a Laboncz Kft. hőszigetelt bejárati ajtóival, harmadik a Berettyóújfalu és Vidéke Méhész Egyesület méztermékeivel. Oklevéllel ismerték el Németh Sándor képeit, Báthori Sándor bútorait és Balázs József kerámiáit. Az idei Nyíri István díjat a Nyeste és Nyesténé Kft. kapta. Az Agrárkamara díját érdemelte ki a már korábban kitüntetett méhész egyesület.

Muraközi István polgármester a színpadról köszöntötte a kiállítókat és érdeklődőket. Beszédében elmondta: az éves rendezvénynaptárból nem hiányozhat a Bihari Számadó Napok, hiszen minden gazdasági nehézség ellenére Berettyóújfalu a térség legdinamikusabban fejlődő városa, s a felvonultatott termékek azt bizonyítják, hogy a vállalkozók, kézművesek sikerrel küzdenek meg a kihívásokkal. A 14. alkalom emlékére a helyi kamarai elnöknek, Balogh Sándornak egy jelképes személyi igazolványt nyújtott át a polgármester.

Nyírő Gizella

A különböző szaklapok, gasztronómiai portálok képviselői előtt lejátszották azt a kisfilmet, amely a berettyószentmártoni játszótér átadásán készült, majd Vincze Beáta, az Unilever kommunikációs vezetője elmondta: az öt éve indult kezdeményezés eredményeként 212 millió forintból építettek eddig játszótereket szerte az országban. Idén Szuhogy, Valkonya, Martély, Egyek, Dág, Kétsoprony, Nagykozár és Berettyóújfalu örülhet a vadonatúj játszóterének.

Farkasházi Réka nagykövet mikrofonhoz szólította Nagy Ernőnét, s arról kérdezte, hogyan sikerült összegyűjteni 319 kg Delikát vonalkódját. A jelenlévők megtudhatták, hogy a játék meghirdetése óta gyűjtötte Nagyné Viola a vonalkódokat, ám komolyabban csak az elmúlt év óta. A gyűjtésbe sikerült bevonni munkahelyét, az óvodát, az iskolát, az egyházközséget, úgyhogy valódi összefogás eredményeként lettek nyertesek.

Vincze Ottó, volt FTC labdarúgó, szintén nagykövet, arról szólt, miért állt a nemes ügy mellé. Mint fogalmazott, minden a játszótereken kezdődik, s dől el: ott lehet összegyűjteni a gyerekeket, s aktív sportolásra késztetni. Az ilyen átadókon gyakran figyel fel későbbi tehetségekre.

Muraközi István polgármester megismételte: jó volt településvezetőnek lenni előző nap, hiszen ölbe kapták a szép játszóteret, nem kellett pályázni, önerőt felmutatni. Gratulált az Unilevernek, mely egy közösségépítő játék elindítója és lebonyolítója ezzel a nemes kezdeményezéssel. Az pedig külön öröm, hogy a 40. jubileumi játszóteret éppen a szentmártoniak nyerték meg. Ebből az alkalomból Nagy Ernőnének és Berettyóújfalu közösségének oklevelet nyújtott át az Unilever képviselője.

A sajtótájékoztató után vendéglátás és kötetlen beszélgetés következett. Utóbbiban sztárallűrök nélkül, igen barátságos beszélgetést folytatott a nyertessel és városunk polgármesterével Vincze Ottó, aki tájjellegű ételekről érdeklődött, de nem maradhatott el a foci sem, mint olyan téma, amelyhez mindenki ért…

Nyírő Gizella

Farkasházi Réka, az Unilever háziasszonya, köszöntötte az átadón megjelenteket, a város polgármesterét, alpolgármesterét, oktatási-nevelési intézmények vezetőt, s legfőképpen azokat, akik igénybe fogják venni a játszóteret. Az öt éve indult nyereményjátéknak köszönhetően, eddig 39 játszóteret adtak át, a mostani a 40-ik, jubileumi. Bradár Szilvia, az Unilever képviseletében azt emelte ki, hogy a játszótér igazi összefogás eredményeként valósulhatott meg, hiszen a kezdeményezés élére álló Nagy Ernőné felhívására, részt vett a gyűjtő akcióban az óvoda, az orvosi rendelő, az egyházközség is, a sok-sok magánszemély mellett.

Muraközi István polgármester a városrész képét jelentősen befolyásoló játszótér kapcsán elmondta: jó tanulónak, jó gyereknek lenni Berettyóújfaluban. Az is külön öröm, hogy nem pályázati forrásból, hanem egy városrész összefogásából készülhetett el a játszótér, melynek használatához jó egészséget kívánt, s azt, hogy őrizzék meg sokáig mostani állapotában.

Az óvodások játékos műsora után Kiss Gyuláné óvónő saját versét mondta el két óvodás: Kiss Gyula és Szűcs Anna.

Miközben Farkasházi Réka gyermekverseket adott elő, Vincze Ottó, a Fradi egykori játékosa focizott a gyerekekkel. Az ugráló vár melletti sátorban pedig arcfestésen is részt vehettek a gyerekek.

Nyírő Gizella

A fiókvezető elmondta: a K&H gyógyvarázs program keretében idén is igyekeztek játékokkal, mesés könyvekkel hozzájárulni a beteg gyermekek gyógyulásához. Az 50 bankfiókban meghirdetett adománygyűjtési akciónak köszönhetően a Gróf Tisza István Kórház Gyermekosztálya is részesült az ajándékokból, amiket Makai Imola osztályvezető főorvos, Melher Erzsébet ápolási igazgató, Kun József gazdasági igazgató, orvosok, nővérek és a gyermekeikkel az osztályon fekvő szülők jelenlétében adott át Sándor József.

- Az ajándékok épp jókor érkeztek – köszönte meg a főorvosnő, egyúttal röviden bemutatta a 34 aktív ágyas osztályt. A kis betegek eleinte bátortalanul, majd egyre inkább „belemerülve” a kosarakba, választották ki maguknak a tetszésüknek megfelelő játékokat, könyveket.

Nyírő Gizella

A megnyitóra érkezők megilletődötten keresték, majd ismerték fel egykori tablóik digitális feldolgozású tablóit, amely nem lehetett teljes, hiszen az elmúlt több, mint fél évszázad „termését” lehetetlen lett volna bezsúfolni egy helyiségbe. Domján János igazgató a megjelentek közt köszöntötte az intézmény élén 37 évet eltöltő Falucska Jenőt, valamint egykori diákként Muraközi István polgármestert és Pálfi Anikó alpolgármestert. – Felgyorsult világunkban képtelenek vagyunk megállni, ám nem jó ez így. Szükség van megállni, s élvezni a jelen pillanatát, varázsát, feltöltődni az emlékekkel, vázolni a jövőt – fogalmazott Domján János. A Kossuth utca 35. szám alatti épületről elmondta: az nem csupán épület, hanem magában hordozza a jövőt, az újjászületést. Örömmel jelentette be, hogy a mai tantestület fele egykori diákokból kerül ki, de az is igaz, hogy mára már három generációs intézménnyé nőtte ki magát az Arany, hiszen az egykori diákok unokái is ott tanulnak. Az is örömteli, hogy sok egykori első évfolyamos diákkal ünnepelhetnek együtt.

Muraközi István polgármester, volt Arany-diákként mintegy időutazásnak titulálta a mostani kiállítást, hiszen az indulástól napjainkig nyomon követhetjük a középiskola életét, történetét. Utalt a város első embere arra a mostanság zajló hatalmas beruházásokra, melyek betetőzése volt a szeptember 23-án átadott Rendezvényház. – Mostantól pedig tartalommal telik meg a Ház, melyért köszönet azoknak, akik megálmodták, összeállították a kiállítás anyagát – mondta Muraközi István.

Nyírő Gizella

A Pro Patria Alapítvány és a Szentjobbi Huszár Hagyományőrző Egyesület szervezésében megrendezett ünnepség szentmisével kezdődött, melyet Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök, szentjobbi apát celebrált. A püspök arra hívta fel az ünneplők figyelmét, hogy életükben a legfontosabb a hitbéli kötelesség teljesítése.

A Pro Patria Alapítvány Simonyi Óbester Regionális Szervezetének elnöke, Emődy Dániel, a Szentjobbi Huszár Hagyományőrző Egyesület elnökének, Zatykó Istvánnak – aki a település polgármestere is – egy gyönyörűen hímzett zászlót adományozott. A zászlóra elsőnek Pálfi Anikó, Berettyóújfalu alpolgármestere, mint zászlóanya, szalagot kötött. Őt követte Dunai Péter, hazánk kolozsvári konzulja, Jantyik Zsolt, megyei közgyűlési tag, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetője, Adorján Csaba és Szoboszlai Endre, a debreceni huszárbandérium képviseletében, valamint Rogovich Lajos, a Pro Patria Alapítvány alelnöke.

Az ünnepség a Simonyi Óbester emléktáblánál folytatódott, ahol Meleg Vilmos Magyarnak lenni című verses összeállítását adta elő, majd Dunai Péter konzul a huszárság történetét ismertette, illetve méltatta a legvitézebb huszár, Simonyi József bátor, vakmerő életútját, melyről néphagyományok sora szól. „Simonyi Óbester életútja segít magyarságidentitásunk megőrzésében, hitet ad arra, hogy nemcsak múltunk van, hanem jövőnk is lesz.

Nagy Csaba tárogató művész játéka alatt koszorút helyezett el többek között Jantyik Zsolt és Pálfi Anikó, valamint a helyi, bihardiószegi, szovátai, debreceni huszárok képviselete.

Az ünnepség zárásaként a közreműködőknek Emődy Dániel oklevelet, emlékplakettet nyújtott át.

Nyírő Gizella

A napirendi pontok tárgyalása előtt került sor a Kulturált Lakókörnyezetünkért díj átadására. Király Sándor, a településfejlesztési bizottság elnöke elmondta: 19 éve tart a nemes mozgalom, melynek eredményeként a mostani - Boruzs Imre, Balázs József Kovács Károlyné alkotta - bizottság megtekintette és elbírálta a 9 pályázatot. Hat oklevelet és három díjat nyújtott át az elnök: I. Szénási Sándor, Wesselényi u. 42. II.. Dorogi Lajos, Budali Nagy Antal u. 4. III.. Dúró Kálmán, Arany János u. 14. szám alatti lakosok portája lett.

Meghallgatta és elfogadta a testület a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat 2010. évi működéséről szóló beszámolót.

Elfogadta a testület a Gróf Tisza István Kórház két és félmilliárdos beruházásának az EU Önerő Alaphoz benyújtott pályázatát, melynek mértéke az önerő 50 százaléka lehet. Így a szükséges 244 millió forintos önerő 122 millió forintra csökkenthető.

Az önkormányzat 2011-ben is – az korábbi évekhez hasonlóan – pályázik a Borsa Hungarica önkormányzati ösztöndíjpályázatra. Ennek értelmében ötmillió forintot biztosít költségvetéséből a szociális alapon rászoruló, felsőfokú tanulmányokat folytató berettyóújfalui hallgatók támogatására. Ez az ötmillió forint több, mint 140 pályázó támogatását teszi lehetővé tíz hónapon át, havi háromezer forint összegben – hangzott el az ülésen. A pályázat kiírásáról a város honlapján tájékozódhatnak az érintettek.

Szintén elfogadta a képviselő testület a Bessenyei György Szakközépiskola és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája között létrejövő együttműködési megállapodást. Ennek értelmében a jövő tanévtől érettségire épülő három szakmában indítanak képzést. Az új szakmák bevezetése a piacképesebb tudást, illetve a szakmakínálat bővítését teszi lehetővé. Az indítás feltétele legalább húsz fő jelentkezése. A képzésben részt vevő tanulók – amennyiben felsőfokú tanulmányaikat a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján folytatják – a krediteket tanulmányaikba beszámítják. Az együttműködés mindkét fél számára előnyös, ezért találta támogatandónak a képviselő testület.

Nyírő Gizella

Fodor István igazgató köszöntőjében kiemelte, hogy idén is sikerült bővíteni a csapatok számát, hiszen a megyei önkormányzat – élén Bodó Sándor elnökkel, Muraközi István polgármester csapatkapitánnyal – még két csapat játszott: a TÖMB 2002 Kft. és a Tesco sportszerető felnőttjei is rúgták a bőrt.  A felnőttek összecsapásában 1. a TÖMB 2002 Kft, 2. a Tesco, 3. a megyei önkormányzat csapata. A gyermekotthonok versenyét a  házigazdák nyerték, 2. Komádi, 3. Nagyvárad csapata. Gólkirály szintén az újfalui Mező Tibor lett, a legjobb kapus Madarász Zsolt (Hajdúszoboszló), a legjobb játékos a nagyváradi Hendre Ionel.

Miközben a 12 lakásotthon között főzőverseny zajlott, addig a kisebbek aszfaltrajzversenyen, arcfestésen, motoros bemutatón vehettek részt.

A finomabbnál finomabb ételek kóstolása után a következő sorrend alakult ki: 1. Gyöngyvirág – tűálcán sült karaj, csirkemell, csirkecomb, különböző fűszerezéssel,    kétféle salátával. 2. Tüskevár – tárkonyos csirkemell magyar színekben. 3. Galagonya – káposztás csülök.

Nyírő Gizella

Pálfi Anikó a megjelentek előtt ismertette az előzményeket, melyekről elmondta: a rendszerváltás után megszűnt a bölcsődei ellátás a városban, ám idővel törvény írta elő a tízezer lakos fölötti települések esetében a kötelező bölcsődei ellátás biztosítását, mint önkormányzati feladatot. Az időközben beindított három csoportszobás bölcsőde kevésnek bizonyult, így az önkormányzat annak bővítésére és felújítására pályázatot nyújtott be az Észak-alföldi Operatív Program keretében, s nyert 85 százalékos támogatást, 62 millió forint összegben. Az önkormányzat részéről 3 millió 780 ezer forint önerőt kellett mellétennie.

Egy új csoportszobát alakítottak ki, így a korábbi 36 gyermek helyett 54 gyermeket tudnak felvenni. Pálfi Anikó reményét fejezte ki amiatt, hogy a bővítéssel hosszú távon sikerül kielégíteni a bölcsődés korú gyermekek ellátását a városban.

A beruházás keretében új melegítőkonyha épült, megújult az udvar is, 600 négyzetméteren leburkolták, árnyékos játszó udvart alakítottak ki, új bútorokat, játékokat szereztek be, az épületet akadálymentesítették.

Nyírő Gizella

A díj odaítéléséről maguk a szülők dönthettek, internetes szavazáson, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szülészeteket górcső alá véve. Országos összesítésben a 29 szülészet közül a Gróf Tisza István Kórház szülészete a 9. helyen végzett, megelőzve a debreceni Kenézy Kórház, illetve a Klinika szülészetét – tájékoztatott Dr. Zákány Zsolt osztályvezető főorvos.

 - Amikor értesültünk erről a megmérettetésről, nagy várakozással tekintettünk eléje. A három hónap alatt előzgettük egymást a Kenézyvel, a megyei végeredményt pedig mi nyertük. Ez megerősít bennünket abban, hogy jó irányba haladunk. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére kellő empátiával, megfelelő hozzáadással, tehát az emberi plusszal tudjuk pótolni azt, amit a klinika műszerezettsége nyújt. Sok fokmérő létezik, ám a legfontosabb az elégedett beteg. A meghirdetett szavazás a betegek körében folyt, s az eredmény azt jelzi, hogy a betegek nagyra értékelik az itt folyó munkát.

Gratulálunk a Szülészeti Osztály valamennyi dolgozójának!

Nyírő Gizella

Az évekkel ezelőtt szabadban felépített kemencék környékén már kora reggel tüsténkedtek az asszonyok, hiszen a kenyéralapú tészták keléséhez idő kellett! Így aztán mire a hivatalos megnyitóra került sor, már ízelítőt is kaphattak a helyiek és a vendégek a kenyérlángosból, kenyérlepényből, hamuban sült pogácsából, egyéb édes vagy sós kelt tésztákból.

Gera Péter polgármester az alkalmi színpadról köszöntötte a megjelenteket, köztük jó néhány polgármestert, akik csapataikat kísérték el Nagyrábéról, Szentpéterszegről, Zsákáról, Furtáról, Berettyóújfaluból. A kis falu igazán kitett magáért, mert a kemencés napba szüreti felvonulás, szüreti bál is belefért, a környék amatőr együtteseinek fellépése mellett. Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője ünnepi megnyitójában a hagyományápolást, magyarságőrzést és a magyar termékek népszerűsítését emelte ki. Matkóné Cseh Brigitta református lelkésznő pedig megáldotta az új kenyeret és új bort. Ezután került sor a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom idei nyerteseinek díjazására. 15 portát díjaztak, melyek közül ötöt külön kiemeltek. A több éve, folyamatosan rendben, tisztán tartott ingatlantulajdonosok – Tóth Kálmánné, Sólyom Zoltán, Balogh Sándor, Jenei Gábor és Szűcs Katalin – oklevelet, ajándékcsomagot és a mozgalom tábláját kapták.

Nyírő Gizella

A református templom melletti Kispályán pezsgő hangulat fogadta a kilátogatókat: a szokásos kirakodó vásár mellett 14 csapat csillogtatta meg gasztronómiai tudását. Már a csapatok elnevezése is kreativitásról tanúskodott: Karate-kutya, Méregkeverő, Konyhatündérek, Kezes-lábasok, BABOZSI-Team. Utóbbi csapat három baráti család – Balogh-Bodnár-Zsiga – kezdő szótagjából született. Váncsodhoz való kötődésüket pedig egyen pólójukkal fejezték ki. A bográcsokban rotyogó ételek is igen változatosak voltak: marhalábszár-, birka-, sertés pörkölt, tárkonyos raguleves, csorba leves, velős pacal, mexikói chilis bab.

Délelőtt tartották a kispályás focimérkőzést négy csapat részvételével, mely a hazaiak győzelmét hozta. 1. Váncsod TÁNÓ Kft. 2. Stop Vendéglő, 3. Móló Navi, 4. Mezőpeterd csapata. A díjakat Szalay Csaba polgármester nyújtotta át. Nagy sikert aratott a berettyóújfalui karatésok bemutatója, csakúgy, mint a Hajdúszoboszlóról érkezett csikósok összehangolt csikós bemutatója.

Szintén nagy érdeklődés övezte a Debreceni Motoros Baráti Kör „nagyvérű” járgányait.

A rendezvényre ellátogatott a térség országgyűlési képviselője, Dr. Vitányi István, a berettyóújfalui rendőrkapitány, Dr. Lingvay Csaba és Muraközi István, a megyei önkormányzat tagja, Berettyóújfalu polgármestere is.

Az ebéd utáni ejtőzést szolgálta a környék és helyi amatőr csoportok fellépése.

Nyírő Gizella

A szeptember 23-i ünnepség a volt Megyeháza Fráter László-termében kezdődött, ahol az érdeklődők és Kádár István leszármazottai előtt előadások hangzottak el Kádár vitéz életéről, koráról. A tragikus körülmények között elhunyt Kádár István koráról, II. Rákóczi György török háborújáról B. Szabó János hadtörténész tartott előadást, míg Kádár vitéz ősi származását Kazinczy István, a kőrösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza vezetője boncolgatta. Antropológiai és genetikai kutatásokkal bizonyította Kádár vitéz családfáját Mécsné Bujdosó Gyöngyi. Kádár vitéz helyi kutatója, egyben a Berettyóújfalu Városáért Közalapítvány kuratóriumi elnöke, Kocsis Csaba író elmondta: a csatamezőn elhunyt Kádár vitéz halálának 350. évfordulóján kívánták felavatni a lovas szobrot, ami nem sikerült, ám az idei évhez is kötődik jeles dátum: 1651-ben erősítette meg a nemesi rangot a borosjenői Kádár-családnak II. Rákóczi György fejedelem.

Pontban a déli harangszóra érkezett az ünneplő közönség a Szent István térre, ahol a Himnusz eléneklése után Mécs Károly érdemes és kiváló színművész Kádár vitéz balladájából idézett részleteket. A szobor leleplezése után Muraközi István polgármester mondott ünnepi beszédet. A 23-i dátumot jeles események időpontjaként vezette fel. 1608. május 23-án kapott Berettyóújfalu kiváltságlevelet, melynek eredményeként a település kiemelkedett a környező falvak sorából. A következő jeles dátum 1956. október 23-, az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulója. – Ma lenne 45 éves az a berettyóújfalui születésű politikus, aki soha nem feledve gyökereit, Berettyóújfalu és Bihar érdekeit képviselte a magyar, majd később az európai parlamentben. 1966. szeptember 23-án született a tragikusan fiatalon elhunyt európai parlamenti képviselő, Pálfi István, akinek emléktáblája a tér túloldalán van, onnan veti ránk vigyázó szemeit. Csak bízni tudok abban, hogy tetszik neki az, amit lát, ahogyan fejlődik városa. És következik 1658. szeptember 23-a, amikor is elhunyt Kádár vitéz, s ennek az évfordulónak az emlékére állítunk ma szobrot.

A továbbiakban a polgármester méltatta Kádár vitéz hősies helytállását, majd a tízszeres túlerőben lévő tatárok elleni csatában való elestét. A hagyomány szerint Kádár vitézt a fején találta el két nyílvessző, s lova egészen Bakonszeg határáig vitte.

Kádár vitéz alakja népszerű volt sokáig, nem véletlen, hogy neve a Kisfaludy Társaság pályázatában is szerepelt Mátyás király és Toldi Miklós mellett.

2001-ben a város írója, Kocsis Csaba kisregényt adott ki Kádár vitéz útja címmel, s szorgalmazta egy szobor felállítását is.

Kádár vitéz alakja tipikus megtestesítője a hős katona eszményének, ugyanis katonaeszmény nélkül nincs önálló állami lét – utalt a szónok a későbbi Vitézi Rend hitvallására, hozzátéve, hogy a Parlament 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. - Kádár vitéz lovas szobra fogja meghatározni a következő évszázadokban, hogy emlékeztessen arra, mi a kötelessége az adott kor magát hazafinak valló honfiúinak – szögezte le a polgármester.

Ünnepi beszéde végén azokra is emlékeztetett a városvezető, akik túlélték a vérzivataros esztendőket, majd újból és újból nekiláttak az ország felépítésének, abban a reményben, hogy élhetőbb világot hagyhassanak az utódokra.

Az ünnepség csodálatos színfoltja volt Kátai Zoltán énekmondó szereplése, aki Kádár vitéz hősies helytállását dicsőítette hangszeres kísérettel.

Prókai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus vezetője méltatta az alkotást, mely a műfaji sokszínűség sorába illik: Kodályt is megihlette, Kocsis Csaba is írt, most pedig szobor állít emléket Kádár vitéznek. Györfi Lajosnak közel kétszáz köztéri szobra van szerte Európában, de nincs még egy szobrász, akinek ennyi lovas szobra lenne – tudta meg az ünneplő közönség. A tardosi vörös mészkőre állított szobor a véres csatára utal, míg a jellegzetes fizimiska erőteljes fiatalembert tükröz. Mindkét kezében fegyver van, eleink ugyanis két fegyverrel vették fel a harcot az ellenséggel. Ló és gazdája együtt látja maga előtt a harcot, mindkettejükben feszültség van, ám mindkettő egyet akar: győzni. A református templom irányába néző Kádár vitéz szobra a honvédelemről, a hazaszeretetről szól – összegezte a méltatást a szakember.

A szobor talapzatánál koszorút helyezett el Muraközi István polgármester, Pálfi Anikó alpolgármester és Vitányi István országgyűlési képviselő, miközben ifjú Kádár Ferenc tárogatón játszott.

Nyírő Gizella

A megjelentek előtt Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, melyben felelevenítette a mozi történetét. Kiderült: jövőre lesz 85 éve annak, hogy Makk Kálmán filmszínház tulajdonos 1927-ben megnyitotta Berettyóújfalu első moziját, mely akkor 350 férőhelyes volt, s Apolló névre hallgatott. Díszesen berendezett felsőpáholyos épület volt, klasszicista stílusban épült oszlopos előcsarnokkal. Az épületet 1945 után átalakították, nevét Békére változtatták. 1980-ban végzett átalakítás folytán régi formáját elveszítette, és ekkor vette fel a Berettyó Filmszínház nevet. A jelenben pedig – szintén a kor szellemének megfelelően – Art Mozira – keresztelve.

A továbbiakban kiderült, az országgyűlési képviselő ezer szállal kötődik a mozihoz, hiszen keresztanyja férje Makk Károly mozigépésze volt, dédnagyanyja pedig cukorkát árult, keresztanyja nyugdíjas korában jegykezelő volt, édesanyja 30 éven át a mozi pénztárosa, később üzemvezető-helyettese. A rokonok elbeszéléséből tudja Vitányi István, hogy Makk Károly már gyermekkorában elhatározta, hogy filmrendező lesz, bár szülei ennek nem nagyon örültek. Végül is a magyar filmművészet sokat nyert azzal, hogy Makk Károly kitartott elhatározása mellett, s filmrendező lett – mondta méltatásként a honatya. A legismertebb filmek között említette a Liliomfit, a Ház a sziklák alatt, a Megszállottak és a szintén nagysikerű Szerelem című filmet. Makk Károly 2002-ben a város díszpolgára lett – tudták meg a jelenlévők.

A képviselő reményét fejezte ki amiatt, hogy a mozi névváltoztatása nem áll meg, hanem felveszi az alapító Makk Kálmán nevét, s hamarosan Makk Kálmán Filmszínház lesz.

A városközpont és a mozi felújítása kapcsán a képviselő kiemelte: az önkormányzat nem titkolt célja olyan műsorszerkezet összeállítása, amely a minden korosztálynak szóló színvonalas szórakoztatás mellett a fiatalok helyben tartását szolgálja. A 2007 óta szünetelő üzemeltetés újraindításával pedig visszaáll a mozi funkciója, s méltó színvonalon nyújthat művelődési, kulturális és közösségi szolgáltatásokat a helyi és térségi látogatóknak.

A történelmi egyházak képviselőinek áldása és megszentelése után a nemzeti színű szalagot Muraközi István polgármester, Pálfi Anikó alpolgármester és Vitányi István országgyűlési képviselő vágta át.

Nyírő Gizella

A Berettyóújfalui Értelmi Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona - BERÉPO – Nonprofit Kft. a fenntartója a 30 pszichiátriai beteget, 18 értelmi fogyatékost és 50 időskorú személyt ellátó intézménynek. A kft. 2000-ben alakult önkormányzati intézményből – utal az előzményekre az ügyvezető igazgató, aki azt is elmondta, hogy 2009-ben újították fel uniós támogatásból a Mátyás u. 1. szám alatti ápoló-gondozó épületet. Megoldották az akadálymentesítést, a lakószobákat uniós elvárásoknak megfelelően alakították át, felújították a vizes blokkokat is.

2010-ben újabb pályázatot nyújtottak be a konyha, az ellátotti ebédlő, valamint a dolgozók szociális helyiségeinek felújítására. „A BERÉPO Nonprofit Kft. infrastrukturális fejlesztése” címet viselő az ÉAOP-5.1.3. – 10 pályázat 53 millió 600 ezer forintos beruházást jelent, mely összegből 48 millió 240 ezer forintot nyertek, s tíz százalék önerőt a kft-nek kell előteremtenie – részletezte Pattyánné.

A kivitelezést a közbeszerzési eljárást követően a Mezei Vill. Kft. végzi, mely a munkálatokat augusztus közepén meg is kezdte. A beruházás keretében megújul a konyha, mely 150 adagosra bővíthető, az ellátotti ebédlő, a konyhai dolgozók szociális helyisége, illetve az élelmiszer raktárak is. A korábbi ellátotti ebédlőből pedig egy tárgyalót, egy irodahelyiséget és a többi dolgozó szociális helyiségét alakítják ki. Az épületek környékét akadálymentessé teszik.

A beruházás elkészülte év végére várható – mondta el Pattyán Lászlóné.

Nyírő Gizella

Mint azt Szénási György főorvos elmondta, rendszeresek a rendőrkapitányság épületébe meghirdetett véradások. Lingvay Csaba kapitány támogatását élvezve, tavasszal, a rendőrség napja környékén, illetve ősszel szervezik meg ezeket az alkalmakat. A szeptember 20-i véradáson 35-en jelentek meg, közülük tízen a helyi polgárőr egyesületből. Bottó Gabriella megyei és helyi alelnök elmondta: amint tudomást szerzett a váradásról, rögtön mozgósította társait, akik közül többen rendszeres véradók. Harsányi János Szabolcs például most adott huszadjára vért, míg Szabó Péter – képünkön – kilencedik alkalommal.

Nyírő Gizella

Muraközi Zoltán főigazgató elmondta: havonta a kórház más-más osztálya szervez akkreditált belső továbbképzést, helyben, munkaidőben, melyek népszerűek a szakemberek körében. A mostani szakmai továbbképzés első előadója Papp Anikó főorvosnő volt, aki a krónikus szívelégtelenségről elmondta: súlyos probléma a szívelégtelenség, melynek száma évről évre nő. Az átlagos életkor kitolódásával egyre több beteg éli meg a szívelégtelenséget, mely tulajdonképpen a szív bal kamrája sejtpusztulásának következménye. A diagnosztikája nem egyszerű, ugyanis kevés tünete van – húzta alá a főorvosnő. Fizikális és eszközvizsgálattal diagnosztizálható, a terápiát pedig személyre szabottan kell meghatározni. Végstádiumban viszont a szív-transzplantációt kell alkalmazni – fűzte hozzá.

Bod Emil a kardiológiai rehabilitáció kapcsán elmondta: hazánk a halálozások tekintetében utolsó Európában, tehát van mit behozni. Az előadó leszögezte: a rehabilitáció szervesen összefügg a prevencióval, tehát a megelőzéssel. Nagyon fontos, hogy ne dohányozzanak, ne hízzanak el az emberek, illetve mozogjanak sokat. Ha viszont megtörtént a baj, utána nagyon fontos a betegek együttműködő tevékenysége – jelentette ki. A rehabilitáció már az intenzív osztályon kezdődik, majd folytatódik a szanatóriumban, illetve a beteg élete végéig, hiszen oda kell figyelni a koleszterinszintre, továbbá állandó gyógyszeres kezelésre van szükség.

Lugosi Anna főorvosnő a 2-es típusú cukorbetegségről értekezett, amely szintén világjelenség. Az elhízás az egész Földön megfigyelhető, s a cukorbetegség már gyermekkorban is jelentkezhet. Nagyon fontosak a szűrővizsgálatok a betegség felismerésében.

Gyenes István a gyulladásos bélbetegségek kapcsán bejelentette: sok vegyi anyag felelős a betegségek kialakulásában, amihez hozzájárul a genetikai fogékonyság is. A tünetek közt említette a hasmenést, a véres székletet, a bélelzáródást, a lázas állapotot, a hasfájást, a rossz közérzetet, a fogyást. A gyógyszeres terápia elégtelensége után műtéti beavatkozásra van szükség – fűzte hozzá.

Balogh Zoltán az enyhe és akut hasnyálmirigy-gyulladásról szólva elmondta: a heveny, görcsös hasi fájdalom, émelygés, hányás, sárgaság esetén fontosak a laborvizsgálatok, illetve a hasi ultrahang. Az enyhe lefolyású hasnyálmirigy-gyulladásnál alkalmazzák az éhezést, ám a folyadékbevitelről ekkor is gondoskodni kell, 4-7 nap múlva pedig megkezdődhet a megfelelő diéta. Súlyosabb esetekben szondás táplálást alkalmaznak, illetve ilyenkor történik a sebészi beavatkozás.

Utolsó előadóként Kovács János a korszerű antibiotikus terápiát ismertette.

Nyírő Gizella

A társintézmények vezetői, munkatársai előtt Muraközi István köszöntötte a pályázatíró cég nélkül pályázatot nyert könyvtár dolgozóit. A polgármester emlékeztetett rá, hogy korábban forráshiány miatt elutasították a pályázatot, ám idén tavasszal mégis támogatandónak ítélték, így ötmillió 197 ezer forintot nyertek el. A projekt kapcsán kiemelte a városvezető, hogy annak megvalósulása révén kisiskolások tömegét vezetik be a könyvek, az olvasás világába, akiknek ismét fontos szerepet tölt be életükben az olvasás.

Balázs Géza, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára igen élvezetes, interaktív előadást tartott nyelvi hagyományainkról, az álmok és a mesék nyelvéről. Vezendiné Borbély Margit könyvtáros, projektmenedzser pedig ismertette a projekt célját, a megvalósítás tevékenységi formáit, az abban részt vevő nevelési-oktatási intézményeket. Kiderült: a könyvtár az iskolabarát szemléletének növelése érdekében új szabadidős programokat valósít meg. A városból a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde két tagóvodája, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Hunyadi Mátyás Tagiskola, a kistérségből pedig a magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda vesz részt a programban.

A szakmai programok közt szerepel hagyományőrző szakkör, rendhagyó könyvtári óra, művészeti élményt nyújtó foglalkozás, Földesen megrendezendő olvasótábor, szavalóverseny felső tagozatosoknak, valamint irodalmi élményekre alapuló rajzpályázat.

A projekt eredményéről jövő év augusztusában adnak számot a lebonyolítók.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg – húzta alá Vezendiné Borbély Margit.

Nyírő Gizella

Az ünnepélyes aktusnak szép momentuma volt egy zeneiskolás fiatalember hangszeres szólójátéka, valamint Babits Mihály: „Áldás a magyarra” című versének szavalata. Muraközi István polgármester ünnepi beszéde elején bejelentette: mindig különleges alkalom az, amikor a határon túliak állampolgársági esküt tesznek, ám a mai attól rendkívüli, hogy a margittai testvérváros népes csoportja, élén Pocsaly Zoltán alpolgármesterrel, egyszerre tesz fogadalmat arról, hogy hazánkhoz mindig hűek lesznek. – Jó magyarnak lenni, ezt megtapasztalhattuk, amikor két napja magyar iskolát avattak Margittán, ma magyar állampolgárok lesznek, a jövő héten pedig városuk napját ünneplik odahaza. Magyarnak lenni jó, s minden körülmények között megéri annak lenni. Örömteli érzés, hogy ezentúl Önök papíron is a Magyar Nemzethez tartozónak vallhatják magukat – szólt az eskütétel után az új magyar állampolgárokhoz. Az adminisztratív teendők és az emléklapok átvétele alatt Erkel Ferenc Bánk bánjából a „Hazám, hazám, te mindenem!” című dalbetét szólt felvételről, ami könnyeket csalt a szemekbe, csakúgy, mint a Himnusz.

A nemzeti imánk eléneklése után a pezsgős koccintás előtt Vitányi István országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzat tagja gratulált a margittaiaknak. A Magyar Országgyűlés tagjaként most már honfitársainak szólította a jelenlévőket, s kívánta, hogy hosszú évekig élvezzék a magyar állampolgárságot, melynek megadása azt jelzi a polgári kormány részéről, hogy valóban törődik a külhoni magyarokkal.

Pocsaly Zoltán alpolgármestertől azt megkérdeztük, mi volt az első gondolata az után, hogy letette az esküt. – Bár sose történt volna meg a mai nap! – bukott ki belőle őszintén, nyilvánvalóan a trianoni ország csonkításra utalva ezzel. A megható ünnepségnek viszont nagyon örült, mert mint fogalmazott, a berettyóújfaluiakban sosem csalódik, mindig örömmel jönnek ide, s valóban aktív, termékeny kapcsolat van a két város között.

Nyírő Gizella

A röpke tíz hét alatt felújított volt román iskola épületében a tantermeket közadakozásból bútorozták be, többek között a berettyóújfalui oktatási intézmények adományaiból. Az önkormányzat koordinálásával és finanszírozásával két pótkocsis rakomány kelt útra: padok, asztalok, székek, táblák, számítógépek, tornaeszközök biztosítják ezentúl a margittai diákok oktatásához nélkülözhetetlen feltételeket.

A margittai születésű Kossuth-díjas irodalomtörténész, Horváth János nevét felvevő iskolaközpont megnyitóján olyan magas rangú politikusok vettek részt, mint Kelemen Hunor művelődési miniszter, Cseke Attila, Lakatos Péter, Pető Csilla, Dézsi Ákos országgyűlési képviselők, Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, de eljött Horváth János unokája, Korompai János is.

A román és a magyar Himnusz elhangzása után Nagy Gabriella igazgatónő mondott ünnepi beszédet. „Zsebre dugott kézzel várni annyit jelent, mint cserben hagyni elődeinket” – idézte Horváth Jánost, utalva ezzel az utódok felelősségére. Több sikertelen kísérlet után végre 2011. szeptember elsejétől megkezdődhet a tanév a Horváth János Iskolaközpontban, hiszen „a patak és a szikla összecsapásából a patak került ki győztesen” – jelentette be az igazgatónő, hozzátéve: egy iskola erejét nem a falak adják, hanem a megszerzett tudás, az érték. „Aki iskolát épít, az jövőt épít, mert az iskola összekötő kapocs a múlt és a jövő között.” A továbbiakban köszönetet mondott Nagy Gabriella az elmúlt két és fél hónap megfeszített munkájáért, amit vállalkozók, pedagógusok, szülők, ismerősök, jóakarók, a berettyóújfalui testvérváros, a Horváth János Társaság, volt diákok végeztek azért, hogy időre elkészülhessen a felújított épület a 900 tanuló és a tanári munkaközösség számára.

Kelemen Hunor beszédében akként fogalmazott, hogy kettős ünnep a mai: egyrészt tanévet nyitnak, másrészt intézményalapítást ülnek. Húsz év eredményes harcát emelte ki, hiszen meg kellett vívni nyelvi jogaikat, s létre kellett hozni intézményeiket a magyar kisebbségnek Erdélyben. A közösségi akaratnak hosszú távon nem lehet ellenállni, hiszen a konok munka idővel meghozza eredményét – szögezte le.

A szónokok sorát Kiss Sándor, Cseke Attila, Pocsaly Zoltán alpolgármester követte. A beszédek közt szavalatok hangzottak el, de fellépett az iskola ökumenikus kórusa is, illetve harmadikos diákok bemutattak egy performanszot a „De nehéz az iskolatáska” című dalra.

Bradács Alíz az intézmény legidősebb és legfiatalabb diákjának átadta az épületek kulcsait, illetve az avatás emlékére egy vendégkönyvet ajándékozott, melybe az ünnepi alkalom ihlette gondolatok bejegyzését kérte a vendégektől. A Mikóházán élő egykori igazgató, a 81 éves Bokor József arra intette a jelenlévőket, hogy egyszerre, egy irányba húzzanak, mert csak összefogással lehet eredményt elérni.

Horváth János unokája, Korompai János, a család nevében kért szólt, s méltatta a nagyapa életútját, akinek a margittai indíttatás iránytű volt egész későbbi sorsára. A névadó bekeretezett portréját nyújtotta át az igazgatónőnek.

A történelmi egyházak vezetői megáldották, megszentelték az új intézményt, majd az ünnepélyes szalagátvágás után elénekelték a Szózatot.A felújított épületbe való belépéskor sós kenyeret és az első becsengetésre emlékeztető csengőt kapott mindenki.

Nyírő Gizella

A rendezvény hivatalos megnyitója a Szent István téren volt, ahol az egykori tűzoltó laktanya – ma Rendezvényház – falán márványtáblát avattak, abból az alkalomból, hogy 1952 és 2008 között ott működött a tűzoltó parancsnokság. Az emléktáblát Kovács Ferenc tűzoltó ezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Györgyfi Sándor, a megyei tűzoltó szövetség elnöke, Muraközi István polgármester és Pálfi Anikó alpolgármester leplezte le.

A közel 30 csapat részvételével zajló I. Országos Kismotorfecskendő Szerelési Bajnokság 7. fordulójára a Morotva Ligetben került sor. Kovács Ferenc ezredes balesetmentes sportolást, jó versenyzést kívánt a megnyitóra felsorakozott csapatoknak, majd Muraközi István polgármester szólt az ország minden részéből érkezett egybegyűltekhez. Mindenekelőtt köszönetet mondott a helyszínt biztosító Morotva Egyesületnek, egyúttal bejelentette az elmúlt év alatt megvalósult fejlesztéseket: a Pálfi István Rendezvénycsarnokot, illetve a Szent István főteret.

Rekkenő hőségben vette kezdetét a modern illetve retro kategóriában lebonyolított kismotorfecskendő szerelési bajnokság 7. fordulója. A csapatok felváltva bizonyították ügyességüket, gyorsaságukat, ám mindkét kategóriában debreceni győzelem született.

A fesztiválhangulatról kulturális programokkal, főzőversennyel, retro discoval gondoskodtak a szervezők, míg a vasárnap zenés, fogatos felvonulással vette kezdetét, az Ifjúsági Fúvószenekar kíséretével. Akkor volt a kocsifecskendők versenye, illetve veterán motorok és autók kiállítása is.

Nyírő Gizella

Nem okozott problémát a rászorulók ingyenes tankönyvvel való ellátása sem. Szeptember elsejétől rendben elindultak – a Hajdú Volánnal kötött megállapodás értelmében – az iskolabuszok Mezőpeterd és Váncsod között. Mezősasról pedig az önkormányzat tulajdonában lévő iskolabusz szállítja a diákokat.

Fontos, hogy a Gróf Tisza István Kórház fejlesztéséhez kapcsolódó gép-műszer beszerzés ajánlattételi felhívását elfogadta a képviselő testület. Döntöttek a képviselők az úgynevezett ÖNHIKI-s pályázat második fordulójára való pályázat benyújtásáról is, 62 millió forint összegben.

A képviselők megszavazták két önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítését is. Egyik a Toldi utcán lévő volt Eötvös József Szakképző Intézet tanműhelye. Ennek az ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított eladási ára bruttó 195 millió forint. A másik a Bihar Termálliget melletti egykori kertészet területe, melynek bruttó eladási ára 130 millió forint. Mindkét esetben az elfogadott ár alatt nem történhet meg az értékesítés. A második terület vonatkozásában a képviselő testület kikötötte, hogy az ingatlan csak gyógyvízhasznosítás, illetve idegenforgalmi célokra értékesíthető.

A testületi ülés meghitt pillanata volt, amikor Ökrös Zoltán jegyző és Muraközi István polgármester virágcsokorral gratulált Törökné Kovács Judit anyakönyvvezetőnek, a Magyar Köztársaság Ezüstkereszt polgári tagozata kitüntetéséhez, melyet augusztus 20-a alkalmából kapott a belügyminisztertől.

Nyírő Gizella

Az önkormányzat és Berettyóújfalu oktatási intézményei egy emberként álltak a jó ügy mellé, s megkezdték annak felkutatatását, milyen – az oktatáshoz nélkülözhetetlen – eszközökkel járulhatnának hozzá a magyar tannyelvű iskola zavartalan tanévkezdéséhez – mondta el Muraközi István polgármester, akivel éppen az összegyűlt taneszközök teherautóra történő rakodásakor találkoztunk a József Attila Általános Iskola udvarán.

A felajánlott taneszközök közt számtalan pad, asztal, szék, tábla, számítógép, tornaeszköz található, amit augusztus 31-én szállíttatott el az önkormányzat a partiumi városba.

Az ünnepélyes tanévnyitó szeptember 12-én lesz Margittán.

Nyírő Gizella

- Egy évek óta fennálló hiánypótlás folytatása ez a mostani beruházás. Örömteli abból a szempontból, hogy a kisgyermekes szülők munkába tudnak állni, hiszen csak azoknak a szülőknek a gyermekeit tudjuk felvenni, akik dolgoznak.

- Milyen lesz az új bölcsődei komplexum?

- Négy csoportszobában, ideális körülmények között, egészséges környezetben várjuk a gyerekeket, olyan szakképzett dolgozókkal, akik a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztését tudják biztosítani.

- A pályázatban szerepel-e eszközfejlesztés?

- Igen. Külön öröm számunkra, hogy közel nyolcmillió forint áll rendelkezésre eszközbeszerzésre. Gyermekbútorokat, a gyerekek ellátásához szükséges ágyakat, asztalokat, sámlikat, képességfejlesztő játékokat, bábokat, udvari játékokat is vásárolunk.

- Jelent-e munkahelyteremtést ez a bölcsődebővítés?

- Három új dolgozót tudunk felvenni, azaz három kisgyermek nevelőnek tudunk állandó munkát biztosítani. A dolgozók számára a bölcsődei munkahelyi feltételek megfelelnek a 21. század követelményeinek: öltözők, nevelési szoba, konzultációs terem áll rendelkezésre, de a szülők szempontjából is teljesen komfortos lesz az épület, mivel a mozgásukban akadályozott felnőttek is be tudnak menni.

Nyírő Gizella

Az Észak-alföldi Operatív Program – ÉAOP – keretében megvalósuló beruházás összköltsége 65 millió forint, melyből az önkormányzati önerő mintegy 3,2 millió forint. Az elnyert támogatás 95 százalékos intenzitású, míg az önerő öt százalék. A bölcsődebővítéssel és fejlesztéssel az önkormányzat célja, hogy kielégítsék a lakossági igényt, azaz a dolgozó szülők biztonságos körülmények között tudhassák bölcsődés korú gyermekeiket. A már megkezdődött beruházás keretében egy negyedik csoportszobát alakítanak ki, tálaló helyiséget, s az udvaron 600 négyzetméternyi burkolt, árnyékos játszótér is lesz. Az épület földszintjének komplex akadálymentesítése is megtörténi, így a kismamák, a testi-, vagy szellemi fogyatékkal élők is lényegesen könnyebben tudják majd használni az épületet – mondta el Pálfi Anikó, hozzátéve, hogy a projekt zárásának határideje szeptember 30.

Nyírő Gizella

- Hogyan alakult a bölcsődei ellátás városunkban a rendszerváltozást követően?

- Az 1990-es évektől megszűnt Berettyóújfaluban a bölcsődei ellátás, ami 2005-ig egyáltalán nem is volt. 2005 őszétől egy óvodai épület földszinti részén alakítottak ki egy bölcsődei csoportszobát. A tízezer lakos fölötti településeken egyébként kötelező feladat a bölcsődei ellátás biztosítása.

- Alátámasztja ezt a lakossági igény is?

- Úgyannyira, hogy szinte évenként bővült egy-egy csoporttal a bölcsődei rész az óvodában. A harmadik csoport létrehozása után is látszott, hogy nem képesek kiszolgálni a lakossági igényt, ezért pályázott az önkormányzat az Észak-alföldi Operatív Program keretében a bővítésre és fejlesztésre.

- Hány gyermeket tudnak fogadni a beruházás elkészültével?

- Az eddigi 36 helyett 54 gyermeket tudunk felvenni, ami közel 50 százalékos kapacitásbővítést jelent.

Nyírő Gizella

A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem 30 oktatóját és hallgatóját Kozma Gábor, a DE oktatója köszöntötte. Az egyhetes nyári egyetem céljaként a határmenti ingázás kutatását jelölte meg a szakember, aki elmondta: Románia európai uniós csatlakozása után tömegével költöztek át Biharba a családok, ám tanulni, vagy dolgozni sokan visszajárnak a határ túloldalára. Berettyóújfalura pedig azért esett a választás a nyári egyetem lebonyolítására, mert a város térségi szerepet tölt be. Hat településen – Ártánd, Bedő, Körösszegapáti, Berekböszörmény, Nagykereki, Biharkeresztes – végeznek kérdőíves kutatást a hallgatók, tíz csoportban, melyekben egyaránt lesz magyar és román doktorandusz. Az adott önkormányzatok által szolgáltatott adatokat használják fel. Mintegy 200 kérdőívet szándékoznak kitölteni az előttünk álló három és fél nap alatt. A kérdések kiterjednek a válaszadók nemére, nemzetiségére, legmagasabb iskolai végzettségére, gazdasági státuszára, munkahelyi beosztására, az átköltözés okára, az új lakókörnyezet befogadó képességére, az új életminőség milyenségére, továbbá arra, hol veszi igénybe a különböző szolgáltatásokat az interjúalany. Az eredményt összegzik, s novemberben egy szintén nemzetközi konferencián, Debrecenben ismertetik meg az érdeklődőkkel.

Matolcsi Lajos, a Debreceni Egyetem oktatója, Bihar vármegye történetét taglalta, a honfoglalástól napjainkig.

A nyári egyetem hallgatóit a vendéglátó város nevében Pálfi Anikó alpolgármester köszöntötte, aki a „Megyeszékhelytől a térségi központig” című film levetítése után ismertette Berettyóújfalunak a bihari kistérségben betöltött szerepét, illetve a határon átnyúló együttműködések lehetőségeit.

Barabás Ferenc, Biharkeresztes polgármestere, városa és Nagyvárad közötti kapcsolatokról szólt. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a szeptember 1-től beinduló helyközi autóbuszjáratot Biharkeresztes és Nagyvárad között.

Nyírő Gizella

Az Unilever Magyarország Kft. által meghirdetett „Főzzön játszóteret!” című nyereményjátékon Nagy Ernőnét sorsolták ki országos nyertesnek, ám az ötmillió forint értékű játszótér megépítésének feltétele volt egy 300 m2 nagyságú terület. A képviselőtestület augusztus 4-i ülésén döntött arról, hogy a legalkalmasabb terület erre az önkormányzat tulajdonában lévő, Nadányi utca elején található üres telek. Az Unilever Magyarország Kft. két hét alatt építi meg a játszóteret, ám az ünnepélyes átadó szeptemberben lesz, ugyanis a városunkban megvalósuló játszótér sorrendben a 40. a kft. által kezdeményezett nyereményjáték eredményeként.

A testületi ülésen Nagy Ernőné elmondta: a játékhoz sikerült megnyernie az óvodát, általános iskolát, a református egyházközséget, 3 kis boltot, de munkahelyét is, aminek következtében 299 kilogramm vonalkódos Delikát zacskót gyűjtöttek össze. Muraközi István polgármester virágcsokorral köszönte meg a szorgalmas gyűjtögetést, a kezdeményezésben való eredményes részvételt.

Szintén a testületi ülésen döntöttek a képviselők arról, hogy a berettyóújfalui Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság Széchenyi utca 86. szám alatti épületét Tardy György Laktanyának nevezik el. Egyúttal hozzájárultak ahhoz is a képviselők, hogy a Szent István tér 11. szám alatti, egykori parancsnoki épület falán emléktáblát helyezhet el a tűzoltó parancsnokság, mivel 1949 és 2008 között ott működött a tűzoltó parancsnokság.

Nyírő Gizella

A projektismertető sajtótájékoztatón Muraközi István polgármester az érintett települések polgármesterei és képviselői előtt elmondta: a kistérségi központba való bejutás, valamint hazaérés megfelelő körülményeit lesz hivatott megteremteni az év végéig megvalósuló beruházás. Az elnyert támogatás 193 millió forint, az önkormányzati önerő tízmillió forint, míg a beruházás teljes értéke 204 millió forint – részletezte Muraközi István. Újfaluban az autóbusz állomás épülete és környéke újul meg, amely a csomópontba csatlakozó utcák – Eötvös, Madách és Hunyadi - kereszteződését jelenti. Új aszfaltburkolat lesz, szabályos peronok, illetve az Eötvös Szakképző oldalában új térburkolatos járda épül.

Mezőpeterden két meglévő buszvárót újítanak fel, Mezősason három új épül, egy megállót felújítanak, míg Bakonszegen hat új buszmegálló készül el. A települések polgármesterei kiemelték annak fontosságát, hogy a térségi szerepet betöltő Berettyóújfalu méltó körülmények közt tudja fogadni az ügyeiket itt intéző lakosokat. Muraközi István az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy a beruházás elkészültével teljessé válik az új városkép az itt élők és ide látogatók számára.

Nyírő Gizella

Az alpolgármester elmondta: a város jelentős elmaradottsággal bír a szilárd burkolatú utak tekintetében. 101 utcában ugyanis nincs szilárd útburkolat, a meglévő utak csupán 40 százaléka rendelkezik azzal. Ezért aztán minden pályázati lehetőséget megragadnak a hátrányok csökkentésére. Nemrég adták át a felújított Bocskai utcát, most folyik a várost átszelő kerékpárút építése, s hamarosan elkezdődik az Orbán Balázs tér és környékének felújítása. A beruházás 133 millió 684 ezer forintba kerül, melynek 95 százalékát pályázaton nyerte el a város, az ötszázalékos önkormányzati önerő 7 millió 860 ezer forint.

A szeptember 30-ig elkészülő beruházás 631 méternyi útszakaszt érint a téren és a becsatlakozó utcákon. 64 szabályos, illetve 4 akadálymentesített parkolót alakítanak ki. Megújul a közvilágítás, de megoldják a csapadékvíz elvezetését is. Kérdésre válaszolva elhangzott: a felújítás nem akadályozza a Gróf Tisza István Kórház megközelítését, illetve az oda való bejutást.

Nyírő Gizella

A város alpolgármestere, Bíró Rozália köszöntötte a határ inneni oldaláról érkezett vendégeket: Muraközi Istvánt, Berettyóújfalu polgármesterét és Pálfi Anikó alpolgármestert, Barabás Ferencet, Biharkeresztes, Benkő Sándort, Ártánd, Pap Miklóst, Mezőpeterd és Bátori Gézát, Bors polgármesterét, valamint a magyar és román részről jelen lévő pályázatírókat. A tájékoztatóból kiderült: 2009-ben indult a pályázat, amit 2010-ben nyújtottak be, s idén március 1-én érkezett az értesítés arról, hogy a határon átívelő közlekedés fejlesztése érdekében kerékpárút épülhet Berettyóújfalu és Nagyvárad között, 35 kilométer hosszon, 2,7 méter szélességben. Magyar oldalon ez 21,2 km, míg román oldalon 13,8 km lesz. A projekt 6,2 millió euróból valósul meg, 95 százalékos európai uniós támogatásból. Az önrész a magyar partnerek esetében 5 százalék, míg a románpartnereknél 2 százalék – részletezte Bíró Rozália.

A kerékpárút közvetlenül érinti Berettyóújfalu, Mezőpeterd, Biharkeresztes, Ártánd, Bors és Nagyvárad településeket, de közvetetten Bojt, Bedő és Nagyvárad Metropolisz Övezet is érintett. A beruházástól a kerékpáros balesetek csökkenését várják, könnyebb lesz a munkahelyek megközelítése, csökken a környezetszennyezés, de növelheti a turisztikai attrakciók látogatottságát is – hangzott el. A kivitelezési munkálatok jövő év tavaszán kezdődhetnek, s év végére készül el a kerékpárút.

Muraközi István szerint a mostani pályázat esetében is érvényes a mondás: Isten malmai lassan őrölnek! A nyertes projekt azonban optimizmusra ad okot: mostantól felgyorsulnak az események. Örvendetesnek nevezte a polgármester, hogy kormányzati szintén a napokban jelentették be a közlekedési infrastruktúra fejlesztését a két ország között. Üdvözölte Muraközi István azt, hogy látványosan beindult a két ország között a közlekedés, s a határok légiesülése ma már nem üres frázis. A polgármester ígéretet tett arra, hogy ha elkészül a kerékpárút, maga is megteszi a távot két kerékkel.

Az elmondottakat erősítette meg a többi polgármester is, aláhúzva a kerékpárút szükségességét, hiszen Románia uniós csatlakozása óta sokan költöztek át a határ magyar oldalára, s naponta onnan járnak át a két ipari parkba, vagy egyéb munkahelyre.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Az átadón jelen volt Bodó Sándor, a megyei önkormányzat elnöke, Erdei Sándor, a TEGYESZ elnöke, Pálfi Anikó alpolgármester, Hari Zsigmondné, az Arany János Gyermekotthon igazgatóhelyettese, valamint Szilágyi Péter, a Hajdú-Coop Zrt. elnök-vezérigazgatója. Utóbbi bemutatta a 100 százalékban magyar tulajdonú cég múltját, jelenét, s szólt arról, miért tartják szükségesnek, hogy a különleges ellátást igénylő gyermekeket segítsék. Bodó Sándor nemes gesztusnak titulálta az adományosztást, mellyel a nehéz helyzetben lévő fenntartó önkormányzatokon segítenek a természetbeni juttatással. Pálfi Anikó a város nevében mondott köszönetet, s biztosította az adományozókat arról, hogy a koordinálási feladatokban segít az önkormányzat.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A kórház vezető testülete mellett eljött az ünnepségre Pálfi Anikó alpolgármester, aki köszöntőjében elmondta: átalakulás előtt áll a közigazgatás, az egészségügy is, ám a feladatvállalások megmaradnak, s a betegeket magas színvonalon kell ellátni a továbbiakban is. Úgy vélte, a mindennapokban elmegyünk egymás mellett, pedig szükség van arra, hogy legalább egyszer az évben megálljunk, s megköszönjük áldozatos, lelkiismeretes munkájukat.

Dr. Pete László orvos-igazgató ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy az eltelt év alatt nagy változások történetek: kormányváltás történt, önkormányzati választások voltak, és éppen egy éve lett új kórházvezetés az egészségügyi intézményben. – Az ország kezd kilábalni a nehézségekből, lezárult hazánk EU-s elnöksége, ám az egészségügyben érdemben nem történt semmi. A bérszínvonal vérlázítóan alacsony, ennek ellenére tesszük a dolgunkat. Július elseje a magyar egészségügy napja, ilyenkor ismerjük el a különösen magas színvonalon dolgozók munkáját – mondta el Dr. Pete László, aki felelevenítette még Semmelweis Ignác életét a jelenlévők előtt.

Miniszteri elismerésben részesült Vincze Margit, aki Pro Sanitate kitüntetést kapott. A gazdasági-műszaki terület kitüntetettjei: Vajda Sándorné és Gedai Józsefné. Az ápolási területen dolgozók közül kiváló dolgozó lett Krakomperger Anita, míg Antalné Szemes Katalin, Dominyák Jánosné, Gyöngyösiné Szilágyi Erika és Tagáné Gyányi Anita igazgatói dicséretben részesült. Dr. Zákány Zsolt főorvos kiváló dolgozó kitüntetésben, míg Dr. Lázár József főorvos és Juhászné Gitye Ildikó igazgatói dicséretet kapott.

Dr. Luis Augusto Perez Mendietát és Dr. Simkovics Enikőt főorvossá, Dr. Finna Istvánt adjunktussá nevezte ki a főigazgató.

42 év munkaviszony után nyugdíjba vonult Briczky Gáborné, aki főigazgatói dicséretben részesült.

A Magyar Ápolási Egyesület díjazottja lett Mezeiné Csicsely Mónika és Réfiné Nagy Edit.

A kórházi minősítő auditon tanúsított kiváló munkájáért 19 orvost és más egészségügyi dolgozót jutalmaztak.

Végezetül Muraközi Zoltán főigazgató Pete László orvos-igazgató munkáját ismerte el.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

- Pár éve egy érettségi elnök úgy fogalmazott: bármelyik debreceni középiskola megirigyelhetné az itt született eredményeket. Ez a megállapítás az idén is érvényes, hiszen volt olyan 35 fős végzős osztályunk a reáltagozaton, ahol hat kitűnő és hat jeles eredmény született. A humán tagozaton – ahol szintén 35-en végeztek – angolból az átlag 4,85 volt – taglalta az igazgató. 34 tanuló egyébként 36 tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tett. Történelemből 4,8, angolból 4,5 fölötti átlagot értek el. Több tanuló esetében maximális pontszám született, ami azért is elismerésre méltó, mert tőlünk független bizottság előtt tették le Debrecenben az emelt szintű vizsgákat.

Összesen 256 tanuló érettségizett, közülük nyolcan esti tagozaton, s közel százan előrehozott érettségi vizsgát tettek. Mindösszesen négy tanuló nem érte el matematikából az elégséges szintet. Egyébként népszerű az előrehozott érettségi a diákoknál, főként a földrajz, az informatika és a fizika tantárgyak esetében. Újabban megjelent a választható tantárgyak között a testnevelés is, részben a továbbtanulók szakiránya miatt, részben a sportolói „múlttal” rendelkező tanulók köréből. Osztályonként öt-hat tanuló választja a testnevelést. Szintén belépett a választható tárgyak sorába a rajz és vizuális kultúra, melyet a művészi vénával megáldott diákok választanak, hasonló arányban. Egyébként szinte valamennyi érettségizett diák egyetemi vagy főiskolai továbbtanulásra készül.

- Érettségire épülő felsőfokú szakképzésben – informatikai statisztikus, illetve titkárságvezető -25-en végeztek, szintén eredménnyel. Ugyancsak érettségire épülő ápolóképzés egészíti még ki az éves iskolai munkát. Itt 15-en végeztek – összegezte Domján János.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Az ülés kezdetén Mezősas képviselőivel együtt elfogadták a 2011. július 1-vel felálló Berettyóújfalu-Mezősas Körjegyzőség költségvetését.

Tisóczki József képviselő javaslatára egyperces néma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt Molnár Ernő helyi közéleti személyiségről.

Elfogadta a testület a Hajdú Volán Közlekedési Zrt. 2010. évi közszolgáltatási tevékenységéről szóló beszámolót. Szóbeli kiegészítésként elhangzott: rugalmas, színvonalas munkát végzett a Volán az elmúlt évben.

Jóváhagyta a testület a Berettyóújfalu Városért Közalapítvány, a Berettyóújfalu Város Sportjáért Közalapítvány és az Önfenntartás Közalapítvány elmúlt évi munkájáról szóló beszámolókat is. Kocsis Csaba kiegészítésében elmondta: elkészült Györfi Lajos Kádár vitézt ábrázoló lovas szobra.

Új intézményvezetőket is választott a testület titkos szavazással. Mind az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző, Közgazdasági Szakközépiskola, mind a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde élére egy-egy pályázat, a mostani igazgatóké érkezett. A testület egyhangú szavazással előbbi élére Domján Jánost, utóbbi élére Török Istvánnét választotta meg újabb öt évre.

Jóváhagyták a képviselők a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde szakmai programját is, melyre azért volt szükség, mert a bölcsődei részleg negyedik csoporttal bővült.

Megvitatta és jóváhagyta a testület a Nova Villa 2010 Nonprofit Kft. tevékenységének megkezdésétől júniusig tartó munkájáról szóló beszámolót, illetve üzleti tervét. A hozzászólásokban elhangzott: túl erősnek ítélik az előző Bihari Hírlapról megfogalmazott véleményt, illetve javaslatot tett Tisóczki József képviselő arra vonatkozóan, hogy az előző főszerkesztő több éves munkáját valamilyen módon ismerje el a képviselő testület. A tervezett fizetős parkolóhelyek kijelölése kapcsán Szabó Katalin képviselő az iránt érdeklődött, milyen előnyt élveznek majd a lakótelepen élő autótulajdonosok. Mivel a fizetős parkolóhelyek kijelölése folyamatban van, erre sem a polgármester, sem az ügyvezető Krisztik Csaba nem tudott válaszolni. Egyébként is testületi határozat dönti majd el a fizetős parkolók helyeit – szögezte le Muraközi István.

Visszavonta a képviselő testület a mezei őrszolgálatról és a mezőőri járulék bevezetéséről szóló rendeletét, mivel a földtulajdonosok 80 százaléka ezt kérte. A rendelet július 1-én lépett volna életbe, így még időben döntött a testület a visszavonásról.

Elfogadták a képviselők az önkormányzat II. félévi munkatervét. Eszerint ha nem jön közbe rendkívül esemény, következő testületi ülésükre szeptember 1-jén kerül sor.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A BUSE pályáján már 25-én, koradélután megkezdődött a program, amikor is a helyi öregfiúk mérkőztek meg Derecske 35 év feletti focistáival, akik 2:1-re nyerték meg a meccset. A szünetben pedig szintén Derecske és Újfalu U11-es és U13-as csapatai csaptak össze, melynek szintén a vendégek voltak a győztesei. A hivatalos megnyitón Muraközi István polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik megrendezték a gálanapot. – Annak a klubnak a játékosai, akik győztek, vagy veszítettek, a mieink voltak. Legyen így sok-sok évig ezután is! – kívánta a polgármester.

A régi játékosok közül megjelent Zámbó Sándor, Kardos József és Gyimesi László.

Nagy László, a klub elnöke, emlékplakettet nyújtott át az egykori csapat legmesszebbről, Spanyolországból érkezett játékosának, a 82 éves Dobos Istvánnak, aki 1945-től 1950-ig játszott a BUSE csapatában. Az előző polgármester, Szeifert Ferenc szintén emlékérmet kapott a klub támogatásáért. Horváth József, a csapat egykori játékosa, posztumusz emlékérmet kapott, melyet fia vett át. Bagossy Sándor, aki 25 évig vezette a klubot, szintén elismerést érdemelt ki. A színpadon Sándor Mihály sporttörténész szólt a közönséghez, ugyanis ő írta meg a BUSE 100 éves történetét feldolgozó könyvet, melyet előző nap mutattak be.

A tribün előtt avatták fel Kurucz Imre, helyi szobrászművész alkotását, melyet a centenáriumi évfordulóra készített, s amelyet Majláth József református lelkész áldott meg.

Az egykoron és napjainkban a klubhoz kötődő sportolók, sportvezetők élő alakzatot alkotva, 100 piros-fekete színű lufit eresztettek a levegőbe, majd elkezdődött a várva-várt rangadó. A házigazdák csapatában Jenei László, Csordás József, Nagy Zoltán, Gál István, Nagy Róbert, Balogh Barna, Jancsó Attila, Szabó Gábor, Tamás László, Karácson Dávid és Kolompár Zsolt lépett pályára. Edző: Kártik József. A csapatnak 17 éve folyamatos tagja, Szántó Ferenc esküvője előtt menyasszonyával jelent meg hatalmas ováció kíséretében a pályán. A DVSC-TEVA csapata ismert és kevéssé ismert játékosokkal állt ki, ugyanis Debrecenben a csapat másik fele edzőmérkőzést vívott ugyanebben az időpontban. Így a jubilálókkal Dombi Tibor, Nagy Zoltán, Yanich, Bódi Ádám, Ferenczi János, Korhut Mihály, Mijadinoszki, Novákovics, Salami, Szilágyi Gábor, Burics Attila és Máté #xkep826balPéter lépett pályára, Sándor Tamás edző vezetésével. A kezdőrúgást Dobos István, Szántó Ferenc és menyasszonya végezte el. Az első félidő eseménytelenül telt, a csapatok kóstolgatták egymást. A felkínált lehetőségekkel a Loki nem tudott élni. A második félidő viszont lendületes játékkal az eredményt is hozta, a vendégek javára. Először Bódi, majd Dombi, végül 11-esből Yanich talált a háziak hálójába.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A Semjén Zsolt és Dr. Wetzel Tamás által aláírt elismerő oklevelet és ajándékot a polgármester szobájában Takács Sándor minisztériumi alkalmazott nyújtotta át, egyúttal érdeklődött a honosítással kapcsolatos ügymenetről is. Törökné Kovács Judit elmondta: egyedüli anyakönyvvezetőként két segítőjével – Szász Enikővel és Vásáriné Pántya Judittal – fogadja a határon túlról érkezett polgárokat. – Ma éppen egy kisbusznyian érkeztek Marosvásárhelyről. Már fél hétkor a hivatalban voltam, s 13 órára végeztünk az íratok ellenőrzésével. Senkit nem utasítunk el, addig haza sem megyek, amíg ügyfél van nálunk. Az ügyintézést az késlelteti, ha halotti anyakönyvi kivonatot kell kitöltenünk, olyankor az az első dolgunk. Voltak már állampolgársági eskütételek, az első éppen a város napján, de mindannyiszor meghatódom új állampolgáraink láttán. Szép és felemelő munkát végzünk, amit igyekszünk legjobb tudásunk szerint teljesíteni.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A tulajdonos, Mezei József, a Mezei-Vill Kft. ügyvezetője rövid beszédében elmondta: az energiahatékonyságra nagy hangsúlyt fektet cége, ez, valamint a nehézségekből való kilábalás vezetett ahhoz, hogy új megoldásokon gondolkodjanak. Így született meg a saját tervezésű STRIKE LED lámpatest, melynek gyártására üzemet szándékoznak megépíteni, ahol már az első körben 60 dolgozónak tudnak munkát biztosítani. A majdan megépülő gyárban a közvilágítást szolgáló lámpatestek mintegy 50-60 százalékos megtakarítást eredményeznek az önkormányzatoknak. Mezei József szerint egy éven belül megkezdődik a lámpatestek gyártása a legmodernebb technológiával és gépekkel.

Muraközi István polgármester afölötti örömének adott hangot, mely szerint az utóbbi időben egymást érik a városban az átadó-avató ünnepségek. Az elkészült beruházások méltán nyerik el nemcsak a helyiek, hanem az ide látogatók elismerését is. Az újabb állomás a munkahelyteremtést szolgálja, hiszen mindenki számára fontos, hogy helyben találja meg a maga és családja boldogulását.

Tóth Attila, a megyei közgyűlés alelnöke akként fogalmazott, hogy különös jelentősége van annak, hogy magyar vállalkozás vetheti meg itt lábait, amely nem szolgáltatást nyújt, hanem termelést valósít meg.

Czomba Sándor, foglalkoztatásért felelős államtitkár beszédében leszögezte: ahol alapkövet raknak le, ott bíznak jövőjükben. Annak pedig különösen örül, hogy az egyik leghátrányosabb kistérségben munkahelyet teremtenek ezzel a beruházással. – Ott kell munkahelyet teremteni, ahol az fellelhető, nem pedig utaztatni a munkavállalókat – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Gratulált a megálmodóknak, a kivitelezőknek, hiszen magyar érdek, hogy magyar vállalkozók, magyar termékeket állítsanak elő, amihez a magyar kormány támogatást is nyújt.

Vitányi István országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy mindenképpen üdvözlendő az a törekvés, hogy ne az önkormányzatok legyenek a legnagyobb foglalkoztatók. – Magyar beruházásban magyar terméket fognak itt előállítani magyar munkaerővel, aminek következtében lekerülhetünk a 33 leghátrányosabb kistérség térképéről – fejezte ki reményét.

Az alapkőbe egy szilvapálinkával megtöltött lámpatestet raktak, a tervdokumentációval és a megyei napilap aktuális számával.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A névadó ünnepségen jelen volt a térség országgyűlési képviselője, az egykori harcos társ, Vitányi István, Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, a térség polgármesterei, a város intézményvezetői, s természetesen, az özvegy, Pálfi Anikó alpolgármester.

A Morotva Egyesület elnöke, Papp János, ünnepi beszédében visszaemlékezett a Morotva Ligetbe megálmodott szabadidő központ kezdeteire, s köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultak a frissen átadott rendezvénycsarnok elkészültéhez. – A csapat, az egység megvan ahhoz, hogy ez a kis haza kijöjjön a gödörből, ahová gonosz emberek taszították – jelentette be, hozzátéve: olyan létesítmény kapuit nyithatják most meg, amely nemcsak a város, hanem a térség, sőt, az egész Kárpát-medence turisztikai igényeit kielégíti. Egyúttal beharangozta a december 17-én itt megrendezendő Alföldi Magyar Bált is.

Mezei József, a kivitelezést végző Mezei Vill. Kft. ügyvezető tulajdonosa köszönetét fejezte ki azért a biztatásért azoknak, akik különösen sokat tettek az elmaradottság felszámolásáért. – A szalvétapapíron megálmodott létesítmények már állnak, de itt még nincs vége. Hamarosan megindul annak a másfél kilométeres turisztikai útnak a megépítése, amely nemcsak turisztikai vonzerőt jelent, hanem munkahelyet is teremt az itt élőknek – vetítette előre, majd átnyújtotta a rendezvénycsarnok kulcsát Papp Jánosnak.

Vitányi István ünnepi beszédében meghatódottságának adott hangot, hiszen Pálfi Istvánnak jó barátja volt, akivel együtt rakták le a szabadidő központ alapjait 2005. szeptember 16-án. Méltatta az elhunyt kivételes munkabírását, aki brüsszeli tevékenysége mellett felvállalta nemcsak Bihar és Kelet-Magyarország, hanem Kárpátalja és Partium képviseletét is. – Amit megálmodtunk, az meg is valósult. Az itteni létesítmények – műfüves pálya, csónakázó tó, rendezvénycsarnok – határon túlra is viszik Berettyóújfalu jó hírnevét. Ellenedre teszünk most, amikor Rólad nevezzük el a csarnokot, mert tudjuk, tiltakoznál ez ellen. Ígérjük, a továbbiakban is úgy fogunk dolgozni, hogy méltók legyünk munkásságodhoz.

Búsi Lajos a VM helyettes államtitkára elismeréssel szólt a csodálatos létesítményről, majd elmondta: a mindenkori kormánynak figyelembe kell vennie a vidéken élők igényeit, s megteremteni a lehetőségét azok megvalósulásának.

A református és baptista lelkészek áldása után Pálfi Anikó lépett a mikrofonhoz. – Az alapkő letétele olyan, mint egy fa ültetése, hiszen abban bízunk, hogy az meg fog nőni. Mára kinőtt a fa, s a névadást ünnepelhetjük. Külön érdeme a létesítménynek, hogy egy civil szervezet valósította meg, nem pedig állami beruházásként készült el az impozáns csarnok. Gratulálok Papp Jánosnak és Mezei Józsefnek, akiknek köszönhetően ez a csarnok nemcsak a szűkebb lakókörnyezetüket, hanem a város és a térség egészét is szolgálja. Magánemberként állok itt, s megható számomra, hogy ilyen tisztelettel emlékeznek meg Istvánról.

Tóth Attila, a megyei közgyűlés alelnöke zárta az ünnepséget. Mint fogalmazott, soha nem gondolta volna, hogy olyan névadón vesz részt, amelynek viselőjével személyes munkakapcsolatban, barátságban volt. – Felemelő és csodálatos alkalom a mai, hiszen példaértékű nemcsak a város, a térség, de a körvonalazódó járás számára is ez a beruházás.

Nyírő Gizella

Amit az együttesről tudni illik, hogy stílustiszta, élő kubai zenét játszanak eredeti hangszereken, műsorukban valamennyi ismert latin világsláger hallható. Neves sztármuzsikusok vendégszereplése fémjelzi színvonalas koncertjeiket, lemezeiket. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, hogy ezen az estén is Romániából érkezett egy lelkes rajongócsapat azért, hogy élőben élvezhesse a zenekar játékát.

Mint azt  már megszoktuk, az eső most is beleszólt a szervezésbe, de akik kitartottak a közel félórás kényszerszünet végéig, megtapasztalhatták az időjárás viszontagságaira és a technikai nehézségekre is fittyet hányó latin temperamentum elsöprő erejét mind a zenekar, mind a közönség soraiból táncra perdülők részéről.

Az eseményről videókat itt és itt talál.

G.L.

Papp János, a 2003-ban alakult Morotva Egyesület elnöke, visszatekintett az elmúlt évekre. Annak idején, egy szalvétapapíron született meg az az ötlet, amelynek megvalósítása azóta fokozatos. A 2005 őszén, Pálfi István európai parlamenti képviselő által lerakott szabadidős központ egységei – körépület, csónakázótó, műfüves pálya – és a 2009 decemberében elkezdődött rendezvénycsarnok építése – mind-mind az álmok valóra válását jelzi, s hamarosan indulhat a rekreációs központ építése is.

Muraközi István polgármester szerint egy újabb csoda születésének lehetnek tanúi nemcsak a városlakók, hanem a térség polgárai is. Az egyesület sikerrel pályázott a közel 300 millió forintos, vissza nem térítendő pályázatra, s ugyanennyit tett hozzá önerőként ahhoz, hogy egy valóban 21. századi követelményeknek megfelelő rendezvénycsarnok nőjön ki a város szentmártoni részén. Példás gyorsasággal készült el a létesítmény, pedig sokan kételkedtek az alapkő letételekor a megvalósításban. – Ám ma már látszik: egyre szebb, barátságosabb a Morotva Liget. Elismerés illeti a civil szervezetet, amiért ekkora terhet bevállalt, annak érdekében, hogy kulturális szórakozási, sportolási lehetőséget nyújtson azoknak, akik igénybe fogják venni. Újfalu mindig is központja volt a térségnek, oktatási, egészségügyi vonatkozásban, ám ezután a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét is kínálja az ide látogatóknak. A Pálfi István nevét egy hét múlva felvevő rendezvénycsarnok méltó a bihari térséghez, ám teljessé csak a megtöltendő tartalommal válik – fogalmazott Muraközi István.

Mezei József, a kivitelező Mezei-Vill. Kft. ügyvezetője is szólt a jelenlévőkhöz. Fontos mérföldkőnek nevezte a rendezvénycsarnok elkészültét, mellyel Berettyóújfalu Bihar kiemelkedő központja lehet, ám az sem elhanyagolandó, hogy az itt megvalósuló beruházások egyúttal munkahelyet is teremtenek az itt élőknek. – Eddig csak befektettünk, de bízunk abban, hogy a kormány támogatásával a munkahelyteremtés is megvalósul –fejezte ki reményét. A hamarosan megépülő szálloda legalább 60-80 embernek nyújt majd folyamatos munkát – tette hozzá. Az ügyvezető szólt a csarnok építése közben adódott nehézségekről is, ami hátráltatta a kivitelezést, hiszen a Berettyó holtágában és a tavalyi rendkívül csapadékos időjárás következtében kitolódott az építkezés befejezése. Az ünnepélyes átadót ekként zárta: Ültess egy fát és nem éltél hiába!

Tóth Attila, a megyei közgyűlés alelnöke, megnyitó beszédében a jó szándékú civilek erőfeszítését kiemelve gratulált a városnak, élén a polgármesternek. Mint fogalmazott, a debreceni Főnix után a Bihari Rendezvénycsarnok a megye legszebb, legnagyobb hasonló létesítménye. – Mindenki számára zsinórmérték lehet, hiszen jó irányban halad, s jó kezekben van a város. Az utóbbi beruházások láttán pedig Kis-Ausztriában érezhetjük magunkat, s ez mindenképpen megelégedéssel tölt el bennünket – mondta zárszavában az alelnök, majd a vendégek bejárták a valóban impozáns csarnokot.

Nyírő Gizella

Gyakorlott háziasszony-társaimnak nem kell ecsetelni, mekkora bosszúságot okoz az áram hiánya! Az elektromos sütőben szó szerint palacsinta méretűre folyt szét a megkelt pogácsa, köszönhetően az áramszünetnek. A társasház udvarán a gépkocsik se ki, se be! Áram nélkül ugyanis a távirányítással működő nagykapu ajtaja nem engedelmeskedett, s kézi erővel sem tudták kinyitni nemhogy a hölgyek, de még a férfiak sem. A gázkazán által működtetett vízmelegítőből hideg víz jött. Ami pedig mindennek a betetőzését jelentette: megszűnt az internetkapcsolat, tehát a megírt anyagot sem a világhálón, sem faxon nem lehetett továbbítani, ugyanis a nyomtató sem működik villanyáram nélkül.

Így aztán van ideje elgondolkodni az ember fiának: mennyivel könnyebb dolgunk volt 50 évvel ezelőtt, amikor mindennapjainkat nem a villanyáram határozta meg. Akkor ugyanis a mindig kéznél lévő petróleumlámpa fényénél tanultunk, s azon sem kellett izgulni, hogy kiolvad a hűtő, merthogy – se hűtő, se áram – az udvari kútba leeresztett vödörben hűlt a hús…

Nyírő Gizella

A megjelentek előtt Muraközi István polgármester elmondta: az önerő nélküli támogatás, illetve a beruházás megvalósítása szervesen illeszkedik abba a koncepcióba, mely szerint a most folyó fejlesztések következtében Berettyóújfalu valóban egészséges város lesz.

Szántó László projektmenedzser ismertette a pályázatot, melynek kiírására 2009-ben nyílt lehetőség. A város külterületén, Földes irányában, balra, mintegy 4 km-re a várostól, közel négyhektárnyi területen kell az élővilágot eredeti állapotába helyreállítani. A Környezeti Energia Operatív Program keretében az elvégzendő feladat a romos épületek lebontása, a romok elszállítása, 4 darab, egyenként 300 köbméteres kerozintartály eltávolítása, valamint a föld kicserélése. Utóbbi az ép és a szennyezett talaj elkülönítését jelenti. Az összes kitermelendő talaj 83 ezer köbméter – részletezte a szakember. A szennyezés kármentesítése során a talajvizet is megtisztítják – egészítette ki az elmondottakat.

A munkálatokat 2013 májusáig kell elvégezni.

A pályázattal kapcsolatban további információkat a karmentesrepter.eu weboldalon talál.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Trianon harmadik napján, június 7-én, a váradiakat és a Berettyóújfaluból érkezett vendégeket – köztük Muraközi István polgármestert, Pálfi Anikó alpolgármestert - Pintér István köszöntötte, aki bejelentette: a mostani kiállítás már a 135. az egyetem életében, s június 27-ig látogatható a csak tiszta forrásból merítkező fiatal alkotó képkiállítása.

Seres Katalin Edit népművelő mutatta be s méltatta Kolozsvári-Donkó Rebekát, akit családjának munkássága is a képzőművészet felé orientált. A szülők fazekasok, Rebeka egyik testvére fafaragó, bútorrestaurátor és asztalos. Rebeka már gyermekkorától kezdve szeretett festeni, rajzolni, majd komolyabban Blaskó Sándor szobrászművész útmutatásait követte. 2008-ban végzett a Debreceni Egyetem néprajz, muzeológus, tanár, művelődésszervező szakán. Még abban az évben kapott állást a Nadányi Zoltán Művelődési Központban. 2003-2005 között a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában ismerkedett meg a tűzzománc művességgel. Mindemellett kitanulta a mézeskalács mesterséget is.

Témáit és stílusát meghatározza a népi kultúra tárgyi és szellemi öröksége, a honfoglalás és az Árpád-kori magyar művészet.

A Nagyváradon kiállított képek Rebeka sokoldalú művészetének egy szeletét mutatják be: a magyar népballadák, népmesék, népdalok illusztrációit, Arany János és Weöres Sándor balladáinak, Nadányi Zoltán versének, Bartók Béla zenéjének megjelenítését. Mindezt egy női alkotó finomságával, könnyedségével harmonizálva. Kiderült: korábban már Nádudvaron, Szolnokon, Budapesten, Debrecenben és Újfaluban volt kiállítása a fiatal alkotónak.

A megnyitó emelkedett hangulatát fokozta Meleg Vilmos színművész, aki Sarusi Mihály két versét olvasta fel, illetve egy zenetanár hegedűjátéka.

Rebeka megköszönte a kiállítás lehetőségét, s azt ajánlotta a jelenlévőknek, ne csak a képeket nézzék, hanem a címeket is olvassák el. Virágcsokorral köszönte meg Seres Katalinnak a méltatást, édesanyjának pedig a segítségét, mellyel kibontakoztathatja tehetségét a fiatalasszony.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A díszteremben a Himnusz eléneklése után Gál Petra elszavalta Reményik Sándor „A csonka test” című versét, majd Muraközi István polgármester tartott ünnepi beszédet. Kiderült: bő fél évszázad telt el azóta, hogy ebben a teremben utoljára hivatalos döntéshozó közgyűlést tartottak. 1922-ben lett csonka-Bihar vármegye központja Berettyóújfalu, s a nagyközség Fráter László járási főszolgabíró, majd alispánnak köszönhetően városi külsőt öltött. A párizsi békeszerződést követően, 1947-től 1950-ig volt megyeszékhely Berettyóújfalu, mely Bagamértól Kötegyánig, Bárándtól Biharkeresztesig, magában foglalta Derecskét, Komádit, Sarkadot is.

1950. március 16-án megalakult Hajdú-Bihar megye, s az új közigazgatási rend értelmében Berettyóújfalu járási székhely lett, az új járási hivatalnak pedig éppen az egykori vármegyeháza adott otthont. – Ma egy 29 település által alkotott kistérség központjaként kívánjuk szerepünket megtartani, s készülni arra a feladatra, melynek egyik legfontosabb állomása lesz 2013, amikor újra visszaáll a helyi közigazgatás járási beosztása. Az elmúlt évek építkezéseinek eredményeként – ahogyan azt Rácz Róbert kormánymegbízott úrtól hallhattuk – Berettyóújfalura, mint a maradék Bihar központjára továbbra is számít az ország. Az előttünk álló feladat és felelősség épp olyan nagy, mint amit Fráter László és társai végig vittek évtizedekkel ezelőtt. Múltunkra emlékezve, jövőbeni feladataink elé állva, egyre inkább igazolódnak Nadányi Zoltán sorai: Él Bihar, élteti szent hite. Falvai várat emeltek, nagy Biharországunk szelleme őrködik itt.

A Kurucz Imre szobrászművész által készített domborműves emléktáblát a művész, Muraközi István és Pálfi Anikó leplezte le, majd az önkormányzat vezetői és a Trianon Társaság képviselői megkoszorúzták azt.

A Toldi Miklós Református Általános Iskola kórusának lélekemelő műsora után Krajczárné Sándor Mária muzeológus tartott előadást Berettyóújfalu két világháború közti fejlődéséről, majd levetítették „A megyeszékhelytől a város központjáig” című filmet.

A kibővített, háromszintes épületszárnyat Krisztik János városi főépítész mutatta be, majd Muraközi István, Pálfi Anikó és a városrész egyéni képviselője, Király Sándor ünnepélyes szalagátvágása következett. A röpke négy hónap alatt elkészült beruházást Majláth József református lelkész áldotta meg.

Nyírő Gizella

A bemutatón kiderült: utoljára 30 éve, 1981-ben jelent meg könyv a városról, tehát hiánypóló kiadás a mostani. Más közönséghez is szól, jóval szélesebb kör számára lehet hasznos olvasmány. A színes képekkel, fotókkal illusztrált könyvet finom süteményhez hasonlította a muzeológus, aki szerint kedvet kap az olvasó az ízléses kiadványhoz. Nagy érdeme a könyvnek a források beemelése, továbbá a legelső régészeti lelet bemutatása is. A történeti fejezetek után elkísér bennünket a könyv Berettyóújfalu XX. századi történetéhez.

A sors különös fintora, hogy a város éppen Trianon után lépett fejlődési pályára, akkor indult be az igazi urbanizáció a településen. A sok történelmi szemelvény, a rengeteg fotó segítségével az „egyszervolt ember” kerül közel hozzánk – méltatta a könyvet az igazgató, aki felsorolta a szerzőket is: Hődör István, Simay Gábor, Dani János, Török Péter, Bartha Ákos, Vajda Mária, V. Szathmári Ibolya. A XXI. század fordulójáról Kolozsvári István, Hamvas Lászlóné, Kissné Pásztor Irma és Kállai Irén írt.

Nyírő Gizella

Muraközi István polgármester elmondta: Nyugat-Európában évek óta szolgálják a településkártyák a lakosok kényelmét, érdekét. Céljai különbözők lehetnek: a polgárok identitástudatának, a lakosság lokálpatriotizmusának erősítése, a városvezetés munkájának hatékonyabbá tétele, a kommunikáció javítása, az ügyfélkapcsolatok kialakítása, az értékesítés ösztönzése. Ezekből az előnyökből mind a kártyatulajdonosok, mind a szolgáltatók, mind a kártyát kibocsátó szervezetek részesülhetnek – taglalta a polgármester.

A településkártyák tulajdonosai azonnali kedvezményes fogyasztást, vásárlást élvezhetnek a város elfogadóhelyi partnereinél. A kártyáról kiderült: bemutatóra szóló, plasztik alapú, chip mentes, mérete megegyezik a bankkártya méretével, az egyik oldalon Berettyóújfalu Város, a másik oldalon a tulajdonos fényképes, neve és a kártya azonosító száma lesz.

A helyi településkártya bevezetésének céljai közt említette Muraközi István a „berettyóújfaluiság” előnyét és megbecsültségét a város polgárai számára, ugyanakkor szolgálja a helyi kis- és középvállalkozások piaci erősödését, növelje a városban meglévő szolgáltatások igénybevételét, eredményezzen megtakarításokat a kártyatulajdonosoknak.

- Végső soron az önkormányzat célja, hogy a berettyóújfalui városi uszoda, parkolási és egyéb szolgáltatások igénybevételénél, kulturális és sportrendezvényekre való jegyvásárlásoknál, kereskedelmi vásárlásoknál a kártyatulajdonosok előnyt élvezhessenek, kedvezményeket kaphassanak szerződött partnereinknél – fogalmazott a polgármester.

Nyírő Gizella

A Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde tagintézményeinek óvodásai, intézményvezetői, szülők, önkormányzati képviselők előtt Muraközi István elégedetten szólt arról, hogy az elmúlt időszakban átadott beruházások – fürdő, Szent István tér – és a most átadandó játszótér, mind-mind az egészséges város megvalósítása jegyében zajlik. Valamennyi létesítménnyel hosszú évekre meghatározzák a város lakosságának életkörülményeit, közérzetét – fejtette ki a polgármester.

A szalagot a polgármester mellett Pálfi Anikó alpolgármester és Tisóczki József, a városrész önkormányzati képviselője vágta át, majd az illetékesek, hangulatos műsorral birtokba is vették a játszóteret, kipróbálva az összes modern játékot.

Nyírő Gizella

A kórház dolgozói és a polgármester előtt Dr. Muraközi Zoltán főigazgató méltatta a kórház saját finanszírozásában elkészült, felnőtt oktatást szolgáló beruházás kialakítását, mellyel rövidtávon a kórház valamennyi dolgozója számára újraélesztési alapismereteket szándékoznak elsajátíttatni. Hosszú tavon pedig a felnőttoktatási akkreditáció megszerzésével helyszínt biztosítanak különböző egészségügyi és más tanfolyamok lebonyolítására.

Dr. Korcsmárosné Melher Erzsébet ápolási igazgató büszkén mutatta be a korábban üresen állt lakosztály oktatóteremmé való átalakítását. Mint fogalmazott, ez szimbólum, az élethosszig való tanulást jelképezi. A kialakításnak köszönhetően, a továbbképzéseket házon belül fogják tudni megoldani. Négy munkaterület elsajátítására, gyakorlására nyílik lehetőség: vénabiztosításra, infúzióbekötésre, intubációra, légútbiztosításra, gyermek- és felnőtt újraélesztésre. Az eredmények kiértékelésére  számítógép áll a hallgatók rendelkezésére – részletezte az igazgatónő. Egy kisebb helyiségben mini könyvtárat állítottak össze, de kiscsoportos tréningek lebonyolítására is alkalmas lesz a terem. A falakon a kórházi osztályok által készített posztereket helyeztek el, melyeken az ott folyó szakmai munkával ismerkedhetnek meg a hallgatók.

Muraközi István polgármester gratulált az újabb kórházi beruházáshoz, amely szervesen illeszkedik a Berettyóújfalu, az egészséges város nevet viselő projekthez, jóllehet, az intézmény saját finanszírozásból valósította azt meg.

Nyírő Gizella

Este 8-ra zsúfolásig megtelt Berettyóújfalu újonnan átadott főtere. Sokan vidékről utaztak ide, hogy láthassák a népszerű tehetségkutató műsor, az X- Faktor sztárjait, Wolf Katit - akinek népszerűségét az Eurovíziós dalfesztiválon való szereplése még inkább növelte - és Vastag Tamást, a tehetségkutató egyik méltán legnépszerűbb előadóját. Néhány perces csúszást követően hatalmas ováció és vészesen gyülekező fekete felhők kíséretében meg is érkeztek a várva várt vendégek.

Elsőként Wolf Kati lépett a színpadra, aki egyszerű megjelenésével, közvetlen stílusával, és nem mellesleg gyönyörű hangjával, érzéki előadásmódjával hamar lenyűgözte a közönséget. A dalok között  őszintén beszélt élete X-Faktor előtti periódusáról, az éjszakai szórakoztatás nehézségeiről, elmondta, hogy az ő gyermekei ilyenkor már „horpasztanak”, és érdeklődött, a jelenlévők közül volt-e valaki X-Faktor válogatáson? Naná, hogy akadt a tömegben olyan fiatal, aki igennel válaszolt !

Néhány dal után (nemcsak) a tinilányok nagy örömére Vastag Tomi következett, aki meglepően erőteljes, tiszta hangjával, magabiztos előadásával varázsolta el a lelkes hallgatóságot. Természetesen elénekelte a bátyjával közösen előadott dalt is és Király L. Norbiról sem feledkezett meg. A közönség meghatottságát a Katival közös duett, az "Azért vannak a jó barátok" című dal tetőzte és mintha az égiek is elérzékenyültek volna, ebben a percben az eső is eleredt!

Összességében két szakmailag tökéletesen felkészült, rendkívül tehetséges ember odaadó produkcióját élvezhettük bő egy órán keresztül. Ezt a zenei-érzelmi összhangot az időközben feltámadt vihar, jégeső, pillanatnyi áramszünet sem tudta megbontani......köszönet érte!

G.L.

Drága Berettyóújfalusiak,

Az élet újabb nagy ajándéka számomra, hogy megélhettem azt is, hogy szülővárosomban, 97 éves koromban, kedves családi légkörben mondhatom el Berettyóújfalviságom. Ez az együttlét szinte része annak a történelmi alakulásnak, amely most mindannyiunk számára reményt adó.

És nagyon meghatározó az, hogy ebben a biztató jelenben éppen gyermekkorom emlékei támadnak fel elevenen. Édesapámat fél éves koromban hívták be katonának, ahol, mint zászlós Przemysl-nél orosz fogságba esett. Külön hangsúlyt kap az is, hogy mindaz, amit most, önöknek elmondani akarok, az évtizedek során nagyon sokszor idéződött fel bennem. És az is különleges, hogy e gyermekkori emlék némiképpen nemzeti problémánkat is érinti.

Tehát: Négy és fél éves vagyok. Egyedül otthon, mert az édesanyám még nem jött haza az iskolából, ahol tanított, és a lakásunknak a nagy kertje végében folyó Berettyó partján ődöngtem, amely a református templom közeli utcájában volt. Majd bementem a lakásba és egy nagy széket abba a szobába cipeltem, melynek ablakai az utcára néztek. Az ablakból kinézve édesanyám jövetelére vártam. Rövid idő múltán az ablak előtt megállt egy lovas kocsi és a kocsis a bakról leszállva, a hátsó ülésen fekvő sápadt embert a vállára vette, majd az ablakom alatti falnak támasztva hagyta ott.

Ez az egész jelenet bennem egy olyan megdöbbentő érzést váltott ki, hogy amikor édesanyám nem sokkal azután hazajött, én nem tudtam neki ezt elmondani, és azután sem.

Hogy most nagy szavakat használjak, bennem a gyermekkor ezzel véget ért. Az ezt követő napon megjelentek Berettyóújfaluban a román katonák. Azt most már, mint felnőtt állapítom meg, hogy az az ember, akit a ház falának támasztott a kocsis, egy fiatal magyar katona volt, aki önkéntesként harcolt Berettyóújfalu határában vívott reménytelen küzdelemben, mert az akkori kormány a rendes magyar hadsereget feloszlatta és a Berettyóújfalu alatt vívott küzdelemben fiatal önkéntesek vívták élet-halál harcukat.Tudjuk jól, hogy ennek a küzdelemnek a végét Magyarország máig tartó megcsonkítása követte. Bennem ma már megnyugvást kelt az, hogy a jelenlegi helyzet mintha a kibontakozás felé vezetne.

Igen nagy öröm számomra most az, hogy Berettyóújfalu városa irányomban ilyen megtisztelő és lelkesítő módon, ezzel a nemzeti ranggal a magyar élet szerves részévé emelt.

Végezetül pedig mindnyájunk nevében köszönetet kell mondanom azért, hogy Berettyóújfalu így családjába fogadott.

Berettyóújfalu, 2011. május 28.

Mély tisztelettel: Cs. Erdős Tibor festőművész

A városháza nagytermében a helyi képviselő testület mellett jelen volt Bodó Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, Rácz Róbert kormánymegbízott, Pocsaly Zoltán, Margitta alpolgármestere, intézményvezetők és a város korábbi kitüntetettjei. Muraközi István polgármester elmondta: 1997. május 23. óta tartják meg a város napját, emlékezve arra, hogy 1608-ban ezen a napon adott kiváltságlevelet a településnek Báthory Gábor. Ilyenkor tiszteleg a város nemcsak elődei, de jelenlegi kiválóságai előtt is, akik határon innen és túlra viszik Berettyóújfalu hírét munkásságukkal. Ehhez a naphoz kapcsolódnak immár hagyományosan a megvalósult fejlesztések átadásai, idén a Szent István tér, a volt megyeháza, a rendezvénycsarnok.

Bodó Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, felszólalásában kiemelte: az ittenieknek mindig szövetségesek nélkül kellett megoldaniuk a problémákat, ám mindig helytálltak. – Keményebbek itt a kézfogások, őszintébbek itt a válaszok. Mindez értéket hordoz – méltatta az újfaluiakat, hozzátéve, hogy a Sárrét is kötődik ide, hiszen sokan itt születtek, vagy itt jártak középiskolába.

A megjelenteknek levetítették a megyeszékhelytől a központtá épülő városról készült kisfilmet, majd Muraközi István és Pálfi Anikó átadta az elismeréseket a városért különösen sokat tett szülötteinek. A város díszpolgára idén a Kolozsváron élő, 97 éves festőművész, Cs. Erdős Tibor, aki helyett fia vette át a kitüntetést, s olvasta fel édesapja levelét, valamint nyújtotta át festményét a polgármesternek. Gombos Ferenc fotóművész Báthory Gábor díjban részesült. Dr. Pécsi Imréné és Gyula Ferenc pedagógus Fehér Istvánné díjat vehetett át. Csapóné Dr. Gombos Piroska Fráter László-díj kitüntetést kapott, míg Major-Pucsok Albert Kabos Endre díjat vehetett át. A város jó tanulója – jó sportolója idén Papp Anna lett.

A Szent István tér átadásán Muraközi István köszönetet mondott azoknak, akik megálmodták, megtervezték a teret, akik megírták a pályázatot, s a kivitelezőknek. – Erősítse a városhoz való tartozást, kötődést, legyen igazi közösségi tér a város szívében megújult Szent István tér – kívánta a polgármester.

Rácz Róbert kormánymegbízott ünnepi beszédében arra kereste a választ, mi tarthatta meg a várost immár több mint 400 éve. – Kitartó volt ez a település, az itt élő lakosság, s ez adott erőt túlélni a nehézségeket, a háborúkat. Minden időben megmaradni, a meglévőt gyarapítani – ezt akarták elődeink, s ezt tartják szem előtt mai utódaik – emelte ki Rácz Róbert. A továbbiakban leszögezte: kell a városnak egy olyan hely, ahol összejöhetnek ünnepelni az emberek, s ez lesz a Szent István tér, melynek kialakítására 700 millió forintot nyert a város, önerőként pedig 200 millióval járult hozzá az önkormányzat. Rácz Róbert szerint a város igyekszik térségi központi szerepét megtartani – erre példa a több középiskola, a kórház – melyhez becsvágyó terveik, azok megvalósításai, hozzá is járulnak. A kormány elmúlt egy éves munkájából kiemelte az államigazgatás átalakítását, melynek egyik állomása volt a kormányhivatalok létrejötte, a következő pedig a járási székhelyek kijelölése lesz 2013-tól. – Berettyóújfalu „melegíthet” a következő feladatra, a járási székhelyre – jelentette be a kormánymegbízott.

Az ünnepélyes szalagátvágás után a házasságkötő teremben hét Nagyváradról érkezett felnőtt és két gyermek tette le állampolgári esküjét Muraközi István előtt. A Himnusz közös eléneklése alatt valamennyiüknek könny szökött a szemébe, hiszen ahogy fogalmaztak, régóta vártak erre a pillanatra. A 80 éves Király Sándor egyedül tette le az esküt, míg két házaspár – Kovács Márton és felesége, valamint Sándor Dénes és felesége – együtt érkezett. Egy fiatal házaspár – Kiss Géza Lóránd és Kiss Lívia – két kicsi lányával jött a határ túloldaláról. Mivel a gyerekek az újfalui kórházban születtek, ragaszkodtak a városhoz, ezért is adták be egyszerűsített állampolgári kérelmüket már január 6-án Újfaluban. – Nagyon boldogok vagyunk, de nem fogunk átjönni, maradunk Nagyváradon – mondták el a friss honfitársak.

Nyírő Gizella

Először az egykori Levente-ház, ma Nadányi Zoltán Művelődési Központ falán négy évvel ezelőtt elhelyezett Simonyi Óbester újfalui toborzása emlékére elhelyezett márványtábla előtt gyűltek össze a város vezetői, a Pro Patria Alapítvány elnöke, alelnöke, a partiumi testvérváros, Margitta küldöttsége.

Kolozsvári István kulturális menedzser tartott ünnepi megemlékezést, melyben Jókai Mór Legvitézebb huszár című, Simonyi óbestert méltató regényéből idézett. Arról a katonáról emlékeztek meg, aki töretlen hittel, kitartással, talán megosztó, de kemény módszerekkel toborozta és vitte harcba katonáit, és védte mindazt, amit lelkiismerete parancsolt neki. A „magyar lovasvezér mintaképének” nevezett Simonyi hírnevét vakmerőségig menő bátorságával és villámgyors döntéseivel vívta ki – hangsúlyozta a szónok, aki szerint elődeink eszméi és tettei adjanak erőt és példát nekünk, az utókor számára. Az emléktáblát a város nevében Muraközi István polgármester, Pálfi Anikó alpolgármester, Vitányi István országgyűlési képviselő, a Pro Patria Alapítvány nevében Emődy Dániel és Fehér Lajos, Margitta város részéről Pocsaly Zoltán alpolgármester koszorúzta meg.

Az ünnepség annak a Báthory Gábornak a szobránál folytatódott, aki 1608. május 23-án kiváltságlevelet adományozott a városnak. Itt Pálfi Anikó alpolgármester mondott ünnepi beszédet. A jeles dátumról elmondta: évszázadokon át befolyásolta, meghatározta a helyi közösség történelmi tudatát. Berettyóújfalu pedig a bihari térség sajátos értékeket hordozó települése lett.

Jelentős fejlődésen ment át a város Trianont követően, hiszen Csonka-Bihar Vármegye központjaként lendületes építkezés, pezsgő szellemi és kereskedelmi élet jellemezte. Utalt Pálfi Anikó a napjainkban végbemenő óriási léptékű fejlesztésekre is, amik után „levehetjük a nadányis faluváros jelzőt, és mindenki a szívében is várossá avathatja Újfalut” – zárta ünnepi beszédét az alpolgármester.

A Szederinda Népdalkör műsora után a városvezetők és Margitta képviselői megkoszorúzták a szobrot.

Nyírő Gizella

Muraközi István ugyanis a hónap elején, május 2-13. között az Orient-Solar Kft. meghívására és a cég vendégeként hivatalos látogatáson vett részt Kínában. Xouzhou városában a cég munkatársai üzleti tárgyalásokat folytattak a Berettyóújfaluban megvalósuló napelem és napkollektor gyár lehetséges befektetőivel – részletezte útját a polgármester. Megtekintették a befektető cég gyáregységét, illetve napelem-parkját.

A látogatás utolsó napját Pekingben töltötték, ahol tájékoztatták hazánk pekingi nagykövetét a tárgyalások eredményéről.

A kínai-magyar kapcsolatokról Muraközi István elmondta: nagy érdeklődést tanúsítanak a kínaiak a magyarországi befektetések iránt, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy ne csak gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, hanem városok is lépjenek egymással kapcsolatba. Ezért aztán Berettyóújfalu Manzouli városával szándékszik együttműködési megállapodást tető alá hozni. Ez azzal az előnnyel járna, hogy onnan célirányosan érkezhetnének befektetők Berettyóújfaluba.

A város egyébként Belső-Mongólia autonóm tartomány észak-keleti csücskében található, a mongol, orosz, kínai határok közelében. A 600 ezer lakosú város turisztikai célpont, fejlett iparral és gazdag kulturális élettel – fejtette ki Muraközi István.

Nyírő Gizella

A megállapodás előzményeiről Muraközi István polgármester elmondta: a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alapítanak és tartanak fenn. Mezősas kezdeményezésével Berettyóújfalu önkormányzata egyet értett, s berettyóújfalui székhellyel 2011. július 1-vel létrehozzák a Berettyóújfalu-Mezősas Körjegyzőséget. A körjegyzői feladatokat a város jegyzője látja el, a mezősasi köztisztviselők a berettyóújfalui polgármesteri hivatalhoz kerülnek áthelyezéssel, míg Mezősason telephely működik a továbbiakban.

Könyves-Balázsházi Ella, Mezősas polgármestere, elmondta: több szálon kötődik a község Berettyóújfaluhoz, s a folyamatosan csökkenő lélekszám miatt sincs más út, mint a városhoz való csatlakozás.

Nyírő Gizella

Az elfogadott rendelet célja, hogy a város külterületén lévő földterületeket rendszeresen bejáró mezőőrök alkalmazásával megelőzzék a terménylopásokat, egyéb károkozó cselekményeket. A mezőőri szolgálat ellátásáról a város a törvényben előírt vizsgával rendelkező mezőőrök intézményes alkalmazásával gondoskodik, azonban a földtulajdonosokat, vagy a földhasználókat mezőőri járulékfizetési kötelezettséggel terhelik – részletezte Muraközi István. A polgármester elmondta: a járulék mértéke évente 400 forint hektáronként. A járulékot minden évben két részletben, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell befizetni. Abban az esetben, ha a befizetés összege nem éri el az ezer forintot, a földtulajdonos vagy a földhasználó mentesül a járulék megfizetése alól – egészítette ki az elmondottakat a polgármester.

Nyírő Gizella

Lakner Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője elmondta: az átalakítás során az itt elhelyezetett eredeti tárgyak, eredeti környezetben, egyedi miliőt nyújtanak diákoknak és pedagógusoknak egyaránt. Mai forráshiányos világunkban pedig különösen nagy jelentősége van annak, hogy a múzeum több mint 33 millió forintot nyert el a felújításra.

Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke szerint Berettyóújfalu remek példája annak, hogyan ápolja hagyományait, miközben fejlesztésekre is áldoz. Utalt az alelnök a városközpont hamarosan befejeződő felújítására, hiszen nemcsak a főtér újul meg, hanem a hozzá kapcsolódó épületek is.

Muraközi István polgármester kiemelte annak fontosságát, miszerint vannak a nemzet, a város, a család életében olyan mérföldkövek, amelyekre különös módon fognak emlékezni az érintettek. - Ilyen a mai nap, amikor éppen 403 éve született meg városunk kiváltságlevele, s éppen a város napjához kapcsolódóan sikerült megújítani az értékeket közvetítő Bihari Múzeumot, amely XXI. Századi körülményeket képes nyújtani az ide látogatóknak.

Kállai Irén, a múzeum igazgatója részletesen ismertette az alig nyolc hónap alatt elkészült oktatóteret és informatikai pontokat. Külön érdeme a pályázatnak, hogy külső pályázatíró cég nélkül írták meg a pályázatot, s százszázalékos támogatást kaptak, önerő felmutatása nélkül. Látványos berendezési tárgyak, vonzó környezetben, energiatakarékos eszközökkel – mindez megvalósult a fejlesztés során. Ildomos lenne, ha a térség iskolái az első történelem órákat itt tartanák – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

Hagymási Gyula a beszerzett informatikai eszközöket ismertette, míg Hajdú Zsigmond régész arról győzte meg a vendégeket, hogy a régmúlt világ elevenedik meg a Bihari Múzeumban, s a tudás akkor maradandó, ha élményalapú.

Nyírő Gizella

Az idei ünnepségsorozat mottója: „Önálló magyar kultúrát! Teljes körű anyanyelvi oktatást! Erőteljes civil szerveződést!” Ennek jegyében volt több könyvbemutató, hangverseny, emléktábla avatás, történelmi és irodalmi előadás, vasárnap pedig a Szent László Bazilikában ünnepi mise, melyet Böcskei László római katolikus püspök celebrált. A püspök a város alapítójáról elmondta: bátorítást, kitartást tanulhatunk Szent László királytól, akinek élete szüntelen küzdelem, és önfeláldozás volt. „Csak a gyenge él önmagának, az erős egész nemzetét hordja a vállán” – idézte Széchenyit.

A szentmise keretében, a Győri Határőr Hagyományőrző Egyesület szolgálatával, a résztvevők körmeneten vitték körbe Szent László ereklyéjét a bazilika előtti parkban.

A vasárnapi ünnepségség a felújított színház épületében folytatódott, ahol a vendégeknek bemutatták a felújításkor megtalált zárókövet, melyet 1900. október 15-én, a színház megnyitásának napján helyeztek el. Bíró Rozális alpolgármester meghatódottan vette át az Országos Széchenyi Könyvtár dolgozói által restaurált dokumentumokat, melyek másolatából minden megjelent emléklapot kapott, de kiállítás is megnyílt a színház első emeletén a páratlan jegyzőkönyvekből, díszoklevelekből.

Az esti díszelőadás – Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres - előtt Bíró Rozália és Kelemen Hunor, kulturális miniszter díjakat adott át azon civil szervezeteknek, amelyek a tavalyi rendezvénysorozaton kiemelkedő munkát végeztek, illetve azoknak, akik az elmúlt 19 évben állandó résztvevői voltak a Festum Varadinum sikeres lebonyolításának. Ahogy Bíró Rozália fogalmazott, jeltelen sírba omlik az a nemzet, mely veszni hagyja kultúráját. A kultúra tartotta fenn, és tartja fenn nemzetünket, s immár húsz éve tiltás nélkül énekelhetjük nemzeti imánkat, tanulhatjuk anyanyelvünket, de nem mondunk le az önálló magyar színházról sem.

Szabó Mátyás, hazánk kolozsvári főkonzulja elismerően szólt a nagyváradiak erőfeszítéseiről, amellyel ápolják a magyar kultúrát, mely az egész Kárpát-medence példájául szolgál.

Nyírő Gizella

A szombaton megrendezett önkéntes napon a Toldi Miklós Református Általános Iskola udvarán gyülekeztek a hívek, akik előtt Ferenczi Árpád lelkész tartott áhítatot. A lelkész kiemelte: a szeretethíd megrendezésének célja, hogy ne legyen láthatatlan, arctalan az, aki arcát a kereszténységhez adja. A cselekedetek pedig hozzátartoznak az emberi élethez, hiszen a hit halott a cselekedetek nélkül – húzta alá, hozzátéve, van kiért, miért cselekednünk: családunkért, embertársainkért, ezért a városért.

Muraközi István polgármester örömmel nyugtázta, hogy évről évre többen jelennek meg a szeretethíd jegyében, s ez azt jelenti, sokan és sokat akarnak tenni városukért. Az összefogás már tavaly is megnyilvánult – utalt a borsodi árvíz kapcsán  létrejött megmozdulásra. – Külön öröm látni, hogy nemcsak a református hívek, hanem magánszemélyek, civil szervezetek és a pártok is megmozdultak annak érdekében, hogy a város napjához közeledve megszépüljön a település.

A több mint kétszáz önkéntes több csoportban igyekezett tenni a város érdekében, a szeretet jegyében. Így volt virágültetés a Kálvin téren, betegek étkeztetése a Gróf Tisza István Kórház krónikus osztályán, szemétszedés a lakótelepeken, a Népligetben, a művelődési központ udvarán, a strand, a posta és a piac környékén, illetve kerítésfestés a Barcsay-kertben.

A munka végeztével megtekintették a Kihívással Élők Nappali Intézménye gondozottainak műsorát, majd az önkéntes nap minden résztvevője közös ebédet fogyasztott el az iskola ebédlőjében.

Nyírő Gizella