Török Istvánné, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke, elmondta: 2003-ban írták ki először a pályázatot, melynek célja átörökíteni a szűrrátéteket viseleten, lakástextílián és egyéb használati tárgyakon. Az is céljuk a szervezőknek, hogy fiatal alkotók felkutatásával tovább vigyék a hagyományokat, s a rátétkészítésben az újító szándék is megjelenjen.

Az eredményhirdetés Gyönyörű Zsigmond hangulatos köszöntőjével kezdődött, majd Muraközi István polgármester szólt a jelenlévőkhöz. A polgármester szerint missziós feladatot teljesítenek a Bihari Népművészeti Egyesület tagjai, hiszen nemcsak Berettyóújfalu, hanem egész Bihar hírnevét is viszik határon innen és túlra. Ezen kívül pedig a kihalóban, vagy feledésben lévő népi kismesterségeket élesztik fel, családi, baráti, ismerősi körben. Külön öröm, hogy a város napjához kapcsoló rendezvénysorozat egyik nyitó eleme a kiállítás és eredményhirdetés. A szemet gyönyörködtető tárgyak látványáért külön köszönetet mondott az alkotóknak.

A több mint 30 alkotó 82 pályaművét V. Szathmári Ibolya értékelte, aki kiemelte: örömteli, hogy a kezdetek óta egyre szélesebb körből érkeznek a pályamunkák: a Tiszántúl egészéről, de még a Felvidékről is pályáztak.

V. Szatmári Ibolya és Muraközi István díjakat adott át a debreceni Tisztaforrás Hímző Szakkörnek, az újszászi Gara Istvánnénak, a derecskei Porkoláb Ferencnek, a Nagyszékelyről érkezett Mátyás Andrea Helgának, a derecskei Marczin Istvánnénak, a debreceni Bujdosó Sándornénak, valamint az újszászi Szabó Pál Antalnénak. A sárándi szűrrátétes csoport fiatal tagjai – Major Katalin, Paksi Nikolett Csilla, Szászfalvi Zsófia – pedig különdíjban részesültek.

Miniszteri díjakat vehetett át Vitányi István országgyűlési képviselőtől és V. Szathmári Ibolyától a derecskei Sárközi Béláné szűrrátétes lakástextíliáiért, a hevesi Pataki Miklósné és Csintalan Jánosné rátétes díszítéseiért, a derecskei nemezkészítő Loósné Nagy Ilona és Loós Imre, a sárándi Gyönyörűné Erdei Judit cifraszűrös viseletéért, illetve a derecskei Marczin Vanda, a több kategóriában is sikeres fiatal alkotóként.

Nyírő Gizella

A Partiumi Magyar Művelődési Céh által szervezett ünnepségen a váradi értelmiség képviselői megtudták: a magyar halhatatlanok sorában, a magyar történelem meghatározó sorsfordulói emlékére már a 15. emléktáblát avatják, köztük Kurucz Imrétől a harmadikat. (A Kaziczy-évfordulón a nyelvújító emlékére, tavaly pedig a Trianoni tragédia évfordulójára készített emléktáblát az újfalui képzőművész.)

Az avatón Pintér István, a Partumi Magyar Művelődési Céh elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Fodor Attila zenetanár méltatta Liszt Ferenc munkásságát. Kurucz Imre felkérésre elmondta: nagy megtiszteltetés volt számára, amikor az év eleji fogadásán Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, felkérte a domborműves emléktábla elkészítésére. Ez már a második, hiszen az első Liszt-emlékmű a berettyóújfalui református templom falát díszíti.

Péterffy Lajos színművész felolvasott néhány strófát Vörörmaty Mihály Liszt Ferenchez írt verséből, majd Tőkés László, egykori református püspök szólt a jelenlévőkhöz. – Már házi szerzőnknek számít Kurucz Imre a harmadik alkotásával, és ezt köszönjük neki, hiszen gazdagítja bronzba formázott nagyjaink sorát. A továbbiakban Tőkés László méltatta Liszt Ferencet, aki egyszerre volt magyar és európai. – Egész életműve ezt hirdeti, ezt sugallja. Ezért vagyok büszke magyarságunkra, Liszt Ferencre.

A Gávavencsellőről származó gránitkőn elhelyezett portrédomborműves emléktáblát Tőkés László és Kurucz Imre leplezte le. A koszorúzás után pedig a művész ajándékot nyújtott át Tőkés Lászlónak, a nemrégen elhunyt Székelyhidi Ágoston arcképét ábrázoló plakettet.

Az ünnepség zongorahangversennyel folytatódott a Bartók-teremben, ahol a világ több országában fellépett Csiki Boldizsár zongorajátékában gyönyörködhetett a közönség. Íly módon találkozott az est folyamán a zene, a képzőművészet és a költészet…

Nyírő Gizella

A kétnapos találkozó megnyitója pénteken volt, amikor is Dombi Imre osztályvezető főorvos köszöntötte a megjelenteket. Áttekintette az elmúlt év országos és helyi szintű történéseit, hiszen a kormányváltás mellett a város és a kórház élén is változás történt. Nemes Zoltán professzor hiánypótló konferenciának nevezte a rendezvényt, ugyanis szükséges rossznak tekintik a boncolást, le is nézik azt. – Pedig a patológiai osztályon belül komoly respektje van a boncolásnak, ezért is fontos az évente megrendezendő boncmesteri konferencia. Az asszisztensek is elválaszthatatlanok tőlünk, ezért is van létjogosultsága az immár 11. alkalommal megrendezett konferenciának.

Pálfi Anikó alpolgármester a város nevében köszöntötte a résztvevőket, akik személyesen győződhetnek meg a városban folyó megújulási folyamatokról. – A fejlesztési beruházás is az egészséges város címet viseli. Szerencsés helyzetben van a város, hiszen egy térségi szerepet betöltő kórházzal rendelkezik, melynek hatalmas beruházása kezdődhet el hamarosan.

Pete László, a kórház orvos-igazgatója azt emelte ki, hogy az ország hatszáz szakemberének egynegyede, 150 boncmester és asszisztens jött el a konferenciára. Azt már az ápolási igazgató tette hozzá, hogy a hivatásszeretet, a tudásvágy és az egymás és a szakma iránti szeretet hozta össze a résztvevőket.

A pénteken és szombaton zajló előadásokon helyi, debreceni és fővárosi szakemberek osztják meg tapasztalataikat az érintettekkel.

Nyírő Gizella

- Azért van szükség új parkolók kialakítására, mert közeleg a két és félmilliárdos beruházás megkezdése a kórház területén, s annak a korábbi parkolók „áldozatául” esnek. Időben léptünk, éppen a kórház dolgozói miatt, hogy gépkocsijukkal megfelelő helyen tudjanak parkolni. Ők ugyanis éves parkolási díjat fizetnek, 5250 forintot. Összesen 40 parkolóhelyet alakítunk ki a belgyógyászati osztály mellett, illetve a sürgősségi és a krónikus  osztály közötti területeken. A munkálatokat saját kivitelezésben végezzük, a megfelelő alapra gyeptéglákat helyezünk.

A parkolási díjból befolyt összeget egyébként teljes egészében a parkra, illetve a parkolóhelyekre fordítják – mondta el Kun József, aki büszke arra, hogy a kórház belső udvarának összképe egészségügyi intézményhez méltóan néz ki.

Nyírő Gizella

Közel egy éve tölti be a főigazgatói posztot az orvos családban született Dr. Muraközi Zoltán. Interjúkérő telefonhívásunkra készséggel állt rendelkezésre, s szakított időt a szokásos vezetői értekezlet és a minisztériumból érkezett látogatók fogadása között. Beszélgetésünket azzal a viccnek is beillő élcelődéssel indítottuk, miszerint az a hír járja Berettyóújfaluban, hogy „két Muraközi húzza a várost”. (A testvérpárból István polgármester, a bátyja, Zoltán, 2010. július 1. óta a kórház kinevezett főigazgatója.) Mit szól ehhez az egyik érintett?

- Gyermekkorunkban szégyelltük, amikor viccelődtek a vezetéknevünkkel, viszont a maiak már nemigen tudják, mit jelent ez a név, mit takart annak idején ez a szó, hogy „muraközi ló”. Bizony, ez egy régi, hidegvérű, roppant teherbírású lovat jelentett, amely manapság ritkán fordul elő hazánkban. Ránk nézve, úgy érzem, több a szeretet, mint a csúfolódás. Egyébként meg örülök neki, ha valóban úgy látja a lakosság, hogy jó irányba megy a város, s ezt velünk kapcsolják össze. Az is igaz viszont, hogy a siker soha nem egyetlen személy érdeme, abban mindig egy összeszokott, egy irányba húzó csapat munkája van.

Dehir.hu: - Milyen az Ön által vezetett, térségi szerepet betöltő kórház működése, vannak-e nehézségeik?

Muraközi Zoltán: Az egész magyar egészségügy átalakítás alatt áll, sok a bizonytalanság, s nem látjuk a végét annak, melyik – a szerkezetet érintő - változat valósul meg. A Gróf Tisza István Kórház gazdasági helyzete stabil alapokon áll. Nem kérünk kiegészítő támogatást. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól – OEP – kapott finanszírozási pénzből, illetve a saját bevételeinkből tudjuk biztosítani a működtetést. Sajnos, ez az összeg a fejlesztésekre nem elegendő, de a pályázatokon, amelyek egyre nagyobb számban fognak megnyílni az egészségügyben, elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Ezekben a pályázatokban az önkormányzat partner, fejlesztési elgondolásainkat támogatják, s amennyiben szükséges, az önerőt is előteremtik.

Dehir.hu: - Milyen pályázatok futnak jelenleg a kórházban?

M. Z. - Most van folyamatban egy két és félmilliárd forintos fejlesztés, melynek megvalósulása eredményeként egy új, kétemeletes tömb épül meg, melyben modern műtő, intenzív osztály, sterilizáló, laboratórium és gyógyszertár kap helyet. Ezen belül egy 600 millió forintos eszközbeszerzésre is sor kerül. A közbeszerzési eljárás most folyik, reményeink szerint ősszel elkezdődnek a kivitelezési munkálatok, s 2012 végére meg is valósul ez a hatalmas fejlesztés. Egy másik pályázatunkat is beadtuk, s ha nyerünk, akkor a röntgen és labor épületének tetejére napelemeket helyezünk, amik áramot termelnek, melyet fel tudunk használni. Ennek következtében pedig kevesebb áramot kell vásárolnunk az energiaszolgáltatótól. Ez a beruházás mintegy 60 millió forintba kerül, melyből önerőként tízmillió forintot a kórháznak kell előteremtenie. Szintén elbírálás alatt van egy másik pályázatunk, amely eszközbeszerzésre irányult: 3 betegőrző monitorra és egy laborcentrifugára pályáztunk. Ezt a pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, az önrészt viszont a kórház állja. Az 5 millió 355 ezer forint összköltségből ez 300 ezer forintot jelent részünkről.

Dehir.hu: - Hogyan indult az idei év, s hogyan alakul a bevétel-kiadási oldal az intézményben?

M. Z. - Az elmúlt év végén konszolidációs pénzt kaptunk, 158 millió forintot, amit csak a szállítói szerződések kiegyenlítésére fordíthattunk. Ennek eredményeként úgy fordultunk az idei évbe, hogy csak pár tízmilliós adósságunk volt. A bevétel és kiadás között azonban mintegy 20 millió forint eltérés jelentkezik havonta, természetesen, a kiadási oldal „javára”.

Dehir.hu: - Miből tevődik ez össze?

M. Z. - A finanszírozási rendszer, az úgynevezett Teljesítmény Volumen Korlát – TVK – azt eredményezi, hogy a betegellátásban nyújtott teljesítményünk egy részét az OEP nem fizeti ki. Ez a járó beteg ellátás egyharmadát, a fekvő beteg ellátás egyötödét, a labordiagnosztika több mint felét érinti. Utóbbinál például a TVK 230 százalékát teljesítjük.

Dehir.hu: - Érinti-e ez a betegeket hátrányosan?

M. Z. - Mi a betegeket nem küldjük el, várólistáink nincsenek, tehát a betegek még nem érzékelnek semmit. Viszont ebből is látható, hogy az egészségügy átalakítása sokáig nem odázható el.

Dehir.hu: - A városban kényszerűségből meghozott megszorító intézkedésekből mintha kimaradt volna a kórház.

M. Z. - Így igaz, ugyanis mi ezeket a lépéseket már öt évvel ezelőtt megtettük. Ezek voltak azok az intézkedések, amelyek lehetővé tették azt, hogy a kórház most is működjön.

Nyírő Gizella

A helyi Arany János Gimnázium, az Eötvös József Szakképző Intézet, a Szabó Pál Kollégium, az Arany János Kollégium csapatai mellett a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium két csapattal, a biharkeresztesi Bocskai István Szakközépiskola egy csapattal vett részt a vetélkedőn. A zsűri elnöke Kállai Irén, a Bihari Múzeum igazgatója, tagja pedig Nagy István, a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum muzeológusa volt.

A vetélkedő első részében a csapatoknak be kellett mutatniuk a korábban általuk készített, valamelyik hajdú település címerét. Említésre méltó, hogy három csapat is Hajdúhadház címerét választotta.

A következő feladatban totót kellett kitölteniük a csapatoknak, melyhez két segédanyagot kaptak. Nagy László: Egy szablyás magyar Genfben, illetve Szabó András: „Téged Isten dicsérünk” Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme című művek szolgálták az elméleti felkészülést.

Valamennyi csapat könyvjutalomban részesült, majd ebéd után ellátogattak a nagykereki Bocskai Kastélyba.

Nyírő Gizella

A város központi részén, a Millennium utcán gyülekeztek kicsik és nagyok, férfiak és nők, hogy megtegyék a 10 kilométernyi távot a városban. Hegedűs Zoltán, az egyesület elnöke elmondta: immár ötödik alkalommal csatlakoztak az Egyesült Államokból indult mozgalomhoz, mert jelezni szeretnék az autós közlekedőknek, hogy velük is számolni kell. Berettyóújfaluban nincsenek akkora távolságok, hogy ne tudnák megközelíteni kerékpárral a célpontokat, ezért is indokolt ez a fajta közlekedési eszköz – tette hozzá. A rendőrség és a polgárőrség biztosításával indult mintegy százfős „kritikus tömeg” egy óra 20 perc alatt teljesítette a távot.

Este különleges együttlétre kerül sor a kerékpározás szerelmeseinek: a Nadányi Zoltán Művelődési Központ pinceklubjában pogácsa és üdítő mellett beszélgetnek, illetve filmet néznek meg.

Nyírő Gizella

 

A délelőtt csokitojás kereséssel indult, melynek győztese a 8 éves Bere Tamás lett, aki egymaga 25 darab csokitojást talált meg! Nagy örömet okoztak a szervezők a lakótelepi gyereknek a nyuszi simogatással, illetve a 3 ugráló vár ingyenes használatával. Egy tucatnyi gyermek indult a locsoló versmondó versenyen, 23 csapat illetve egyéni résztvevő pedig benevezett az aszfaltrajz versenyre. A zsűri elnöke Muraközi István polgármester, tagjai Tikász Ferenc és Szabó Katalin, a lakótelep önkormányzati képviselője volt. Két-két  kategóriában – 0-5 év, illetve 6-11 éves – hirdettek győzteseket, akik ajándékcsomagot kaptak. A kevésbé bátrak nyuszifület készítettek, vagy arcfestéssel töltötték el a ragyogó napsütéssel teli nagyszombatot.

Ebéd után pedig kisorsoltak egy élő nyuszit, Keresztúri Norbert felajánlásaként.

Nyírő Gizella

 

 

 

A város vezetője összehasonlítást is végzett. Az április 20-i állapot szerint Berettyóújfaluban 423, Debrecenben 679, Mátészalkán 408, Hódmezővásárhelyen 546, Gyulán 312, Derecskén 259, Biharkeresztesen pedig 628 személy nyújtotta be egyszerűsített honosítási kérelmét. Utóbbi helyszín kimagasló száma a határ közelségével magyarázható, ám Újfalu így is remekül „teljesített”. Nincs pedig külön személyzet az iratok elbírálására, ugyanis Törökné Kovács Judit anyakönyvvezető fogadja a határon túlról érkezetteket. Ott jártunkkor éppen egy nagyváradi család kérelmét vette át.

Az ünnepélyes állampolgársági esküre az idei város napi rendezvénysorozat keretében, májusban kerül sor – mondta el Muraközi István.

Nyírő Gizella

amit szemeddel sejtesz, szíveddel várd ki azt."

/József Attila: Amit szívedbe rejtesz-részlet/

Jeles napokban szerencsére bővelkedünk egész évben, ám a költészet ünnepe mégis más, hiszen az irodalom, a vers, a rímek, a szárnyaló strófák, a szép gondolatok művészete talán kissé mostohagyerekké vált a mai rohanó, felszínes, oly gyakran sekélyes külsőségekben kimerülő világunkban.

Minden bizonnyal ezek a gondolatok is megfogalmazódtak a József Attila Általános Iskola tanáraiban, sőt diákjaiban is, amikor az intézményben immár hagyományosnak tekinthető József Attila-hét szervezésébe és lebonyolításába fogtak. Az április 11. és 15. között megrendezett ünnepi rendezvénysorozat idén talán még látványosabb és felemelőbb lett, mint ahogy azt a korábbi évek megszokhattuk, ám jelen esetben különösen érvényes, hogy ez legyen a legnagyobb gondunk…

Sokoldalnyi írás születne most, ha megpróbálnánk felsorolni, hogy mi minden történt ez alatt az egy hét alatt, ám mégis érdemes kiemelni Fecske Csaba kortárs költő látogatását, Török Péter levéltáros előadását Berettyóújfalu infrastrukturális változásairól a két világháború közötti időszakról. A sor persze hosszú, de még mindenképpen említést kell tennünk a felső tagozatosok számára megrendezett „Az irodalom legyen játék!” elnevezésű vetélkedőre, amelyben nyolc csapat mérte össze tudását, kreativitását a szakértő zsűri előtt.

A József Attila-hét hagyományaihoz híven idén is megtartottuk azt a díjkiosztóval egybekötött gálaműsort, amelyben megjutalmaztuk azokat a gyerekeket, akik valamilyen versenyszámban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Nagy örömünkre szolgált, hogy idén erre a jeles alkalomra ellátogatott Muraközi István polgármester és Pálfi Anikó alpolgármester is. Városunk első embere rövid köszöntőjében szívesen emlékezett vissza az általa intézményünkben eltöltött diákévekre, a jelent méltatva pedig megköszönte az ünnepi hét szervezésében jeleskedő kollégák kitartó türelmét, gondos odafigyelését és szakértelmét. A kedves szavak után pedig iskolánk diákjai Lúdas Matyi történetét feldolgozó színjátékkal kedveskedtek a megjelentek számára. A vidám jeleneteket a mindenki által izgatottan várt díjkiosztás követte, ahol a legügyesebbek átvehették megérdemelt jutalmukat városunk vezetőinek baráti gratulációi közepette.

Kiss Tamás

A megjelenteket Kóthi Csaba osztályvezető főorvos köszöntötte, aki bejelentette: emlőműtét után is van élet, a traumát fel kell dolgozni, s tovább lépni azon. Az érintettek megtudhatták, hogy a mellprotézishez, a protézist tartó termékekhez támogatottan lehet hozzájutni, ám vényre kell azokat felíratni.

Tóth Lászlóné, egy fővárosi cég képviseletében tartott előadást. Mint fogalmazott, a mellműtét utáni rehabilitáció hivatás, melyet empátiával és nagyfokú szakmai hitelességgel lehet csak végezni. A mellműtét utáni nőiesség fenntartása is nagyon fontos. A továbbiakban szólt arról, hogy mivel már egyre fiatalabb korban jelentkezik a mellrák, nagy hangsúlyt kell fektetni a korai felismerésre. Ezért van szükség önvizsgálatra, illetve szűrővizsgálatokra. Utóbbi kapcsán elmondta: napjainkban a nőknek csupán 43 százaléka jelenik meg emlőszűrő vizsgálatokon, amely igen alacsony arány. A gyógyulás esélyei pedig annál jobbak, minél korábban ismerik fel a daganatot – húzta alá. A  gyógyítás sebészi beavatkozással történik, részleges vagy teljes emlőeltávolítással. Ma már egyre inkább emlőmegtartó műtéteket alkalmaznak – emelte ki.

Az előadás után mellműtéten átesett hölgyek – köztük helybeliek is - mutattak be melltartókat, fürdőruhákat, a jelenlévők elismerő tapsa kíséretében. – Nagy dolog, hogy felmerték vállalni önmagukat! - hangzott a széksorok felől.

Nyírő Gizella

 

 

A főorvosnő ezen a napon kitárja otthona kapuit a költészet kedvelői előtt, s a megjelentek méltóképpen emlékeznek nemcsak Nadányi Zoltán (1892-1955) költő, levéltáros munkásságára, de a múlt és a jelen lírája is helyet kap az ünnepségen. Így volt ez az idén is, hiszen a Kocsis Csaba énekmondó moderálásával folyt műsorban meghívott vendégként fellépett Nagyváradról Kinde Annamária költő, újságíró, Sorbán Attila költő, valamint Lakatos Antal és Varga Annamária versmondók.

Az irodalmi összeállítás után a vendégek – köztük Muraközi István polgármester, Pálfi Anikó alpolgármester – az intézmények vezetői, megkoszorúzták a Kurucz Imre szobrászművész által készített Nadányi Zoltánt ábrázoló arcképes domborművet. A házigazdának és a költő unokájának, Kovacsóczy Katalinnak virágcsokrot nyújtott át Muraközi István. A 40 éve Németországban élő Nadányi-unoka elmondta: 9 éves korában veszítette el a nagyapját, akitől a versek szeretetét tanulta, s akire mindig csodálattal tekintett. Nem érkezett üres kézzel: a városnak ajándékozott két bronzérmet. Egyiket Nadányi Zoltán kapta 1947-ben a Petőfi Társaságtól, míg a másik egy Nadányi Zoltán arcképét ábrázoló Kurucz Imre-alkotás.

Nyírő Gizella

 

Kezdetben csak József Attila Napokat rendeztek, ám egy pár éve egy egész hétre tervezik a névadó születésnapja körüli eseményeket. 11-én hétfőn ünnepélyes keretek közt nyitják meg a József Attila Hetet, amikor is tanulók és pedagógusok versmondásával emlékeznek meg a névadóra. Az intézmény tavaly felújított épületének belsejét az alkalomhoz illően díszítik fel: tablók, rajzok, idézetek utalnak majd a rendezvénysorozatra.

Lesznek rendhagyó irodalomórák, amiket az iskola pedagógusai, illetve meghívott vendégek tartanak majd: Fecske Csaba költő verseket ad elő, míg Török Péter levéltáros Berettyóújfalu infrastrukturális változásai a két világháború között címmel tart előadást. A tanítási órák után vetélkedőket bonyolítanak le külön az alsósok és a felsősök számára, irodalom és művészet témakörében.

A zárónapon, pénteken előadják Fazekas Mihály Ludas Matyiját, s akkor hirdetnek eredményt a pályázatok és vetélkedők helyezettjei között.

Nyírő Gizella

A polgármester szerint a gyerekeket úgy kell nevelni, hogy kivonjuk őket a káros hatások alól. Ezt a célt szolgálja a felvilágosító kampány, amire már korábban is volt példa, éppen a szomszédos Kabos Endre Sportcsarnokban. – Berettyóújfalu iskolaváros, az óvodás kortól a felnőtt korig tanulnak itt ezrek, ezért is érzünk felelősséget értük. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy megvédjük őket a kockázatos hatásoktól, hogy egészséges felnőttek váljanak belőlük. Jusson el minél több gyermekhez ez a kiállítás, mindannyiunk okulására – mondta el Muraközi István.

Az interaktív kiállítás vezetője, Szabó Réka addiktológus, elmondta: 2001-ben indult el a Természettudományi Múzeumból a kiállítás, amelyet 80 állomáson mutattak be, határainkon belül és kívül. Egyebek mellett Szabadkán, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is megfordultak. Az öt terem bemutatja a családból kiindulva, az utcán, az iskolán át a függőség kialakulásáig a tiltott és legális szerek – anyag – kipróbálását, egészen a szenvedély következtében tönkrement egyének, a szenny, mocsok, elmúlás folyamatait. A szakember szerint a stressz, a feszültség miatt kezdenek el drogozni, alkoholt fogyasztani a fiatalok, jóllehet, nem kellene anyagot venni magukhoz ahhoz, hogy kezelni tudják a problémáikat – vonta meg a végkövetkeztetést. Az is tény, hogy Európa-szerte nálunk a legsúlyosabbak a kábítószer fogyasztókra és forgalmazókra vonatkozó szankciók, ám szerinte a büntetés nem a legjobb megoldás, mert még lejjebb csúszhat a fiatal a lejtőn. Megoldásként hasznos dolgokat, a munkát, sportot és hobbit ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, mert csak ezek által lesznek képesek kiszakadni a káros közegből és megtalálni az élet örömét. Mindezzel azon meggyőződésének adott hangot a szakember, mely szerint ő hisz a rehabilitáció sikerében.

A kiállítás április 16-ig látogatható, melyre már bejelentkeztek a középiskolák osztályai.

Nyírő Gizella

Muraközi István polgármester elmondta: eddig is jártak hozzájuk a váncsodi gyerekek – 23 alsó és 26 felső tagozatos – ám ha megalakítják a közoktatási társulást, akkor a kiegészítő normatívára is jogosult lesz a berettyóújfalui fenntartó önkormányzat. Számszerűsítve, ez tízmillió forintot meghaladó összeget jelent – fűzte hozzá.

Váncsod polgármestere, Szalay Csaba, elmondta: szomorú tény, hogy településén meg kell szüntetni az általános iskolát, ahová jelenleg 9 tanuló jár. Az ő tanításukban két pedagógus és egy iskolatitkár vesz részt. – Ha kedvezően változik a gyermeklétszám, szeretnénk újraindítani iskolánkat – jelentette be Szalay Csaba, aki hozzátette még, hogy az óvodai nevelést Körösszegapátival közösen kívánják ellátni a jövőben.

Nyírő Gizella

Mazács Ferenc elnök havi lebontásban mutatta ki, hol és hány óra szolgálati időt láttak el önállóan vagy a rendőrséggel közösen. Fő célkitűzésük a bűnmegelőzés, ám emellett speciális feladatokat is ellátnak. Az elmúlt évben az oktatási intézményekben zajlott infrastrukturális fejlesztések miatt fokozott járőrszolgálatot láttak el az iskolák környékén, így nekik is köszönhető, hogy baleset nélkül, zavartalanul folytak a munkálatok, a tanulók pedig biztonságosan jutottak el az intézményekbe.

A polgárőrök jelen vannak a városi ünnepségeken, a sportrendezvényeken, különböző iskolai programok lebonyolításában is részt vesznek.

Fokozott figyelmet fordítanak lakókörnyezetük tisztaságára, így például sikeres szemétszedési akciót is szerveztek, illetve 300 darab facsemetét is ültettek tavaly.

Az egyesület anyagi helyzete stabil, amihez hozzájárul az önkormányzattól kapott 850 ezer forint támogatás is.

Az egyesület tagjai sikeres vizsgát tettek alapfokú polgárőrismeretekből – fűzte hozzá az elmondottakhoz Mazács Ferenc.

Nyírő Gizella

Muraközi István polgármester portálunk érdeklődésére elmondta: a város képviselő testülete még múlt év december 27-én hozott döntést arról, hogy növelik az önkormányzat vagyonából származó bevételeket. Így került sor az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági földterületek bérleti díjának megemelésére. A polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának kimutatása szerint összesen 444 hektárnyi földterületet hasznosítanak bérbeadás útján – részletezte a polgármester. A képviselők legutóbbi ülésükön úgy döntöttek, hogy szántók esetében 40 ezer forint bérleti díjat vetnek ki hektáronként. Azokon a legelőkön, kaszálókon, ahol támogatást vesz fel a bérlő, 20 ezer forintot vetnek ki hektáronként, ahol viszont nem jár támogatás a rét, legelő után, ott tízezer forint lesz a bérleti díj hektáronként.

A megemelt bérleti díjból idén mintegy ötmillió forint bevételre számít az önkormányzat.

Nyírő Gizella

Ismeretes, hogy április 1-től kötelező lesz a kamarai tagság, ezért a kamara elnöke országjáró körútján fontosnak tartotta megosztani a múltat és a jövőt jellemző dolgokat az érintettek előtt, ám egyedül Hajdú-Biharban látogatott el megyeszékhelyen kívüli kórházba, Kóthi Csaba főorvos meghívására. Az elmúlt négy év legnagyobb eredményének azt tekintette Éger István, hogy egyáltalán fennmaradt a kamara, melynek jelenleg 30 ezer tagja van, míg a kötelező tagság után 37-38 ezres tagság lesz. Átrendeződve erősödtek, ami azt jelenti, hogy a 2007-es „szétverésük” után területi szervezeteket hoztak létre.

A kamarai szolgáltatások legfontosabb feladatának tekinti a kollektív és egyéni érdekképviseletet, a jogi tanácsadást, míg a kommunikáció terén az Orvosok Lapját, a saját honlapjukat, illetve a különböző fórumokat. A tagokat természetesen megilletik a különböző kedvezmények, például rekreációs lehetőséget nyújtanak számukra.

A megújult törvény pozitívumaként említette Éger István a vétójogot, az egységes etikai rendszert és a véleményezési jogot.

A kamarai beléptetésnél mindenkit visszavárnak – tudták meg az orvosok, akinek online kell belépniük, kitölteni, majd kinyomtatni és aláírni a belépési nyilatkozatot. A tagdíj havonta 1700 forint, amit átutalással vagy bérlevonással teljesítenek az érintettek.

Nyírő Gizella

 

A módosítás értelmében, díjkedvezményben részesítik azt a 70. életévét betöltött egyedül élő személyt, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 százalékát. Azok az egy háztartásban élő 70 éven felüliek is jogosultak a kedvezményre, akiknél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 230 százalékát. Életkortól függetlenül szintén jár a díjkedvezmény az időskorúak járadékában részesülő egyedül élő személyeknek.

Az önkormányzat a bérpótló juttatás folyósítását az aktív korúak esetében bizonyos feltételekhez kötötte. Így például a lakást kívül, belül rendben kell tartani, az ingatlan utca előtti részét úgyszintén. A jogosultság ellenőrzését a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, valamint a közterület felügyelet végzi, s azok jelzése alapján a polgármesteri hivatal intézkedik a feltételek betartatásáról. Ha ez eredménytelen marad, a bérpótló juttatás megszűnik.

A jövőben megszűnik a pénztári készpénzes kifizetés, áttérnek az átutalásos segélyezésre.

Nyírő Gizella

 

Muraközi István, az előterjesztést benyújtó polgármester, elmondta: az országgyűlés tavaly törvénybe iktatta, hogy június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja legyen. Berettyóújfalu az idei megemlékezésen, mint egykori trianoni megyeszékhely, méltó módon kíván adózni elődei előtt. A megújuló városközpont egyik legjelentősebb középülete, a Kossuth utca 6. szám alatti egykori vármegyeháza külső homlokzata is megszépül. Az épületben pedig elhelyezik Fráter László portrédomborműves emléktábláját, a helyi szobrászművész, Kurucz Imre alkotását. Döntött a testület arról is, hogy a homlokzaton helyreállítják a megrongálódott vármegyecímert, valamint a dísztermet Fráter Lászlóról nevezik el.

Az ünnepi aktusra június 4-én kerül sor.

Nyírő Gizella

 

A rendezvényt megnyitó Muraközi István polgármester mindenekelőtt a fellépőknek gratulált, hiszen nem kis dolog az, amikor társaik, tanáraik, szüleik, no és a „szigorú” zsűri előtt bemutatkoznak. – Nem új keletű ez a fajta nemes versengés, hiszen az én gyermekkoromban is volt, csak akkor kulturális seregszemlének hívták – mondta mintegy a lámpaláz oldásaként a polgármester, aki maga is szerepelt annak idején hasonló bemutatón. Hozzátette még a városvezető, hogy fontos az ilyenfajta szereplés, a társak előtti bemutatkozás, mert ez hatással lehet későbbi pályaválasztásukra is.

  A 186 gyermek négy kategóriában csillogtatta meg tehetségét: ének – zömmel népdalok - , vers és próza, tánc, illetve színjáték kategóriában.

A zsűri elnöke Szilágy Péter, a helyi zeneiskola igazgatója, karnagy volt, zsűritagok: Kapornai Andrásné nyugdíjas magyartanár és Gyöngyösi Mariann, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára.

Nyírő Gizella

Még tavaly hozták létre azt a közös kínai-magyar kft-t, melynek többségi tulajdonosa egy kínai állampolgár, míg kisebbségi tulajdonosa Galló Ferenc berettyóújfalui vállalkozó és egy 18 éve hazánkban élő szintén kínai férfi. A cég azért jött létre, hogy kínai beruházásokat valósítson meg Magyarországon – részletezte Galló Ferenc. Első lépésként Berettyóújfaluban megvásároltak egy 9 hektárnyi külterületet, amelyen napelem és napkollektor gyártó üzemet kívánnak megépíteni. Az előtervek már elkészültek, a tervezési fázis zajlik most, s remélik, júniusra az engedélyeztetés birtokában lesznek – sorolja az ügyvezető igazgató. Ha minden terveik szerint alakul, már az ősszel beindulhat a gyártás a két üzemben. A hazai piacok mellett megcélozzák a román, bolgár, szerb és horvát piacokat is.

A kétmilliárdos beruházást a magyar kormány is támogatja, mely kiemelt figyelmet fordít az ilyen fejlesztésekre, hiszen az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósul meg, ahol igen magas - az országos átlag fölötti – a munkanélküliség.

Szerdán Újfaluban megtörtént a projekt elindulásához szükséges szerződések aláírása, a kínai fél pedig a beruházáshoz szükséges tőkét is a kft. rendelkezésére bocsátotta. A nyolcfős delegációval más beruházók is érkeztek azzal a céllal, hogy a lehetséges magyarországi helyszíneket feltérképezzék. Így például számításba jöhet Kaba, Gyula és Miskolc is a kínai üzletemberek számára.

A hamarosan megvalósuló projekt elindításában nagy segítséget nyújtott Kusai Sándor nagykövet, aki Berettyóújfaluból származik.

Nyírő Gizella

A Rákóczi Hét megnyitóját az iskola konferenciatermében tartották, ahol a diákok és pedagógusaik mellett megjelentek az egykori intézményvezetők, a szülői munkaközösség és a képviselő testület tagjai is. Kovács Zoltán igazgató köszöntőjében feltette a kérdést: miért emlékeznek évről évre névadójukra, hiszen ez akár unalmasnak is tűnhet. – Rákóczi személye, életútja olyan támpont és mérföldkő, amely példaként szolgál a ma nemzedéke számára is – adta meg a választ. Hazaszeretete, hazájáért és a szabadságért, a magyarság egyesítéséért folytatott küzdelme szintén példaként állítható – fűzte hozzá. – Erre az erényre, gondolkodásmódra szüksége van minden magyarnak, ezért is tartjuk meg minden évben a Rákóczi Hetet – szögezte le Kovács Zoltán.

A nyolcadikosok emlékműsort adtak elő II. Rákóczi Ferenc életéből, majd Pálfi Anikó alpolgármester szólt a jelenlévőkhöz „Erős a mi várunk” címmel. Az alpolgármester a cím kapcsán egyházi, irodalmi vonatkozásokat említett, majd eljutott ahhoz az értékhez – Rákóczi neveltetése, a magyar függetlenségért folytatott harca – amelyre az iskola építhet. – A városban pedig az iskolák jelentik azt az értéket, amelyre mi, felnőttek építkezhetünk – vélte Pálfi Anikó.

Az ünnepségen kiosztották a rajzpályázat nyerteseinek járó jutalmakat is. A következő napokban lesz Rákóczi-totó, kuruc nóták tanulása, interaktív vetélkedő „Így élt Rákóczi” címmel, majd a zárónapon, pénteken megkoszorúzzák az iskola parkjában álló Rákóczi szobrot.

Nyírő Gizella

 

# A főjegyző szólt arról is, hogy már korábban is a jövőbe tekintés vezette a várost, amikor az iskolák épületeinek felújításáról döntöttek, s meg is valósították azt. A százszázalékos támogatásból valamennyi intézmény részesült, még pedig a következő módon: az Arany János Gimnázium és Szakközépiskola 15 millió, a Bessenyei György Szakközépiskola 10 millió, az Eötvös Szakképző Intézet 23 millió, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 12 millió, míg a József Attila Általános Iskola 10 millió forint értékben.

A számítógép állomány növelésén túl, a tantermek 40 százalékában az internet hozzáférést is lehetővé tették, de a pedagógusok továbbképzése is megvalósult a támogatásból – tette hozzá Ökrös Zoltán az elmondottakhoz.

Nyírő Gizella

A konferencia fontosságát hangsúlyozó Muraközi Zoltán, a kórház főigazgatója elmondta: a daganatos betegségek korai felismerése nagyon fontos. Korábban kezeltek daganatos betegeket Újfaluban, ám ez megszűnt, mivel centrumokat hoztak létre az országban. – Egy megfelelő egészségügyi politika következtében viszont készen állunk arra, hogy ismét bekapcsolódjunk a betegek kezelésébe – jelentette be a főigazgató.

Kóti Csaba, a sebészeti osztály vezetője a vastagbél daganatok kezeléséről és a betegek gondozásáról tartott előadást. Elöljáróban elmondta: évente több, mint harmincezren halnak meg daganatos betegségben. A vastagbél rák a második leggyakoribb, s egyformán előfordul a férfiaknál és a nőknél is. A korai felismerés érdekében fontosak a megelőző vizsgálatok, majd a műtéti beavatkozás – eltávolítás – után kiegészítő kezelés, sugárkezelés, illetve kemoterápia. A hagyományos sebészi beavatkozás mellett megjelent a laparoszkópos műtét is, mely jóval kevesebb fájdalommal jár, ám ezt csak a centrumokban végzik – tudták meg a jelenlévők. A túlélési esély attól függ, milyen stádiumban van a daganat. A kezelések következtében a betegek 30 százaléka öt évnél tovább él, másik 30 százaléka pedig életben is marad.

Szabó Árpád főorvos az emlődaganatok kezeléséről tartott előadást. Kiderült: a nők 10 százalékának van esélye arra, hogy emlőrákot kapjon, éppen ezért nagyon fontos, hogy idejében felfedezzék a kórt. A diagnosztizálásban ezért van szükség fizikális vizsgálatra, önvizsgálatra, majd labor, mammográfiai, PET, illetve MRI vizsgálatokra. A szakember szerint a férfiaknál is előforduló emlőrák nem kap kellő figyelmet. A sebészeti beavatkozásokról kiderült: a radikális eltávolítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a nyirokcsomókon, ereken tovább terjedt a rák. Éppen ezért az utóbbi időben emlőmegtartásos műtétek terjedtek el, amik csak a daganatcsomók eltávolítását jelentik. Az idejében felismert daganat gyógyítható, ezért szűrik kétévente a 45 és 65 év közötti nőket az emlőcentrumokban.

Nyírő Gizella

Mint minden évben, idén is emlékező istentisztelettel kezdődött a nemzeti ünnep, a városközpontban lévő református templomban, ahol az igét Ferencz Árpád lelkipásztor hirdette. – Isten hajlékában, felemelt fejjel, kokárdával a mellünkön emlékezünk, s ilyenkor jó érzés magyarnak lenni – mondta a lelkész, aki szerint minden nemzeti ünnep önvizsgálatra hív. Tükröt tartunk magunk elé, s megkérdezzük: felnőttünk-e a feladathoz, melyet őseink hagytak ránk. Felnőni pedig annyi, mint tudni jól dönteni, nem pedig rövidlátóan – hangsúlyozta az igehirdető.

A ragyogó napsütés százakat csalt a Népligetbe, ahol a helyi ifjúsági fúvószenekar játéka fogadta a megemlékezőket. Ünnepi beszédet Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője mondott, aki Széchenyi István gondolataival indított: Magyarország nem volt, hanem lesz! Sokan óhajtották a sokmilliós nemzet élni akarását 1848 márciusában, de közülük is a márciusi ifjakat emelte ki a szónok, aki szerint a 163 évvel ezelőtti napon a fiatalok világosan megfogalmazták elérendő céljaikat: legyen béke, szabadság, egyetértés!

Nem engedünk a ’48-ból, hiszen a polgári szabadságharc és függetlenség mércéjét állították fel ükapáink – emelte ki Vitányi István, hozzátéve: nincs előre elkészített út előttünk, csak olyan, amelyiknek köveit magunk raktuk le. A továbbiakban arról szólt, hogy a beletörődés és reménytelenség nem nálunk terem. „Minden adott ahhoz, hogy jó legyen magyarnak lenni, jó legyen Magyarországon élni.” Ha pedig az egyéni és közösségi érdekek egymást erősítik, akkor előre viszik az ország sorsát – idézte újból Széchenyit. A mindenkit gúzsba kötő adóssággal kell megküzdenünk ahhoz, hogy talpra tudjon állni hazánk, ahol aztán mindenki megtalálja számítását – aktualizált a honatya beszéde végén.

Az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző, Közgazdasági Szakközépiskola és Szabó Pál Kollégium tanulóinak ünnepi műsora után a város általános iskoláiból verbuválódott alkalmi kórus Kossuth-nótákat énekelt. A kopjafánál pedig a város, a történelmi egyházak, a belügyi szervek, intézmények és pártok képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

Nyírő Gizella

 

 

 

 

 

 

Az előzményekről Muraközi István polgármester elmondta: a testület múlt év december 27-i rendkívüli ülésén fogadott el akciótervet arra vonatkozóan, hogy – a nem kellő kihasználtság miatt (106 lakó helyett 71, illetve 72 kollégista) - intézmény összevonást hajt végre 2011 szeptemberétől. A mostani döntést alapos feltáró munka előzte meg: mindkét kollégiumban adatokat gyűjtöttek a tanulói létszámra, tanulmányi eredményekre vonatkozóan, kihelyezetett bizottsági üléseket tartottak mindkét helyszínen, de külső szakértői véleményt is kértek annak érdekében, hogy minél kisebb érdeksérelemmel legyen biztosított a kollégiumi ellátás a bihari térség központjában. Az oktatási és kulturális bizottság nem hozott határozatot: egységesen tartózkodtak a tagok, így a döntés a testületre hárult.

A polgármester hét szempontot ajánlott a jelenlévő 11 képviselő figyelmébe: a meglévő épület állapotát, az épület elhelyezkedését, megközelíthetőségét, a balesetvédelmi szempontokat, létszámadatokat, az épület későbbi hasznosítását, az anyaintézmény tanulóinak számát, illetve a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét (sport, számítógép-használat).

A vita során három képviselő – Gyula Ferencné, Tisóczki József és Boruzs Imre – megfogalmazta véleményét, miszerint az Arany János Kollégium lássa el a jövőben a bentlakásos intézményre háruló feladatokat. Az indokok közt szerepelt, hogy nemrég újították fel az épületet, nyílászárókat cseréltek, felújították a vizes blokkokat, akadálymentesítették is a városszéli kétszintes kollégiumot.

A képviselők végül egyhangúan megszavazták a Szabó Pál Kollégium bezárását, mellyel a kollégiumi feladatok ellátásával az Arany János Kollégiumot „ruházták fel”.

Nyírő Gizella

 

.

Jócskán megérett a Szent István tér és környéke a felújításra, hiszen a több ezres közönséget vonzó rendezvényeket már kinőtte, ezért döntött az önkormányzat a bővítés és felújítás mellett. Ennek során azt tartják szem előtt, hogy Berettyóújfalu a bihari kistérség oktatási, kulturális és egészségügyi központja, naponta több ezer ember – diák és felnőtt – fordul meg a városban, s nem mindegy, milyen körülmények között tölti el ott idejét.

A teret új burkolattal látják el, új padokat, kandelábereket helyeznek el, parkolókat alakítanak ki, felújítják a tűzoltóság parancsnoki épületét. A mozi épületét is régi pompájába szándékoznak helyreállítani. A rekonstrukció érinti a református templomot és a volt megyeháza épületét, de az odáig vezető úton található szolgáltató épületek felújítását is. A Népligetben pedig új játszóteret hoznak létre – ismertette a polgármester.

Nyírő Gizella

A megjelenteket, köztük a hölgyeket, Pikó Gyuláné Magdika köszöntötte megkülönböztetett figyelemmel, majd sorra jelentette be a fellépőket. Herczegfalvi Zoltán hegedűművész, a helyi zeneiskola tanára, a Radeczki-indulóval és Erkel Ferenc Palotásával kápráztatta el közönségét, melyet meg is énekeltetett az Egy szál harangvirág című slágerrel. A Radnóti utcai óvoda nagycsoportosai verssel és dallal köszöntötték a hölgyeket, majd Muraközi István következett. A polgármester méltatta az ünneplőket, nekik tulajdonítva azt, hogy mára talán sikerült elűzniük a telet, hiszen ragyogó napsütésben gyűltek össze. Kosztolányi Dezső feleségéhez írt versét szavalta el Muraközi István, majd méltatta a hölgyeket, akik nélkül nem lenne teljes az élet. Egy görög mitológia szerint: „A nő a férfiúi én jobbik énje”. Egy Nóbel-díjas fizikust is idézett, akitől megkérdezték eredményei titkát, mire a válasz: rengeteg lefőzött kávé, vasalt ing, becsomagolt szendvics. – Sokat köszönhetünk tehát a nőknek, mert velük vagyunk egész – ismerte el a polgármester, majd az önkormányzat ajándékaként, egy-egy szál virágot nyújtott át az ünnepelteknek.

A nyugdíjasok énekkara – citerakísérettel – egy dalcsokrot adott elő, mellyel a balmazújvárosi minősítőre készülnek.

Nyírő Gizella

 

 

 

 

Az évértékelő értekezlet fontosságát jelezte, hogy a kórház teljes menedzsmentje megjelent, s a szakembereket Muraközi Zoltán főigazgató köszöntötte, aki bejelentette: a jelenlévők az élet legfontosabb elemeit, a gyermekeket ölelik át, fel, ezért szükséges, hogy évente összejöjjenek, s megvitassák a legégetőbb problémákat.

Tóth Zoltán professzor, a szakmai kollégium vezetője, nagy jelentőségűnek nevezte a tanácskozást, hiszen a szülészek, nőgyógyászok, csecsemőgondozással foglalkozók azért dolgoznak, hogy minél több egészséges újszülöttet bocsássanak haza. – Tavaly hazánk lakossága 10 millió alá csökkent. A korábbi évek 95-96 ezer szülése 2010-ben 90 ezer alá csökkent. A reprodukciós ráta 1,3, ami azt jelenti, hogy a magyar családok nem tudják reprodukálni magukat, mert minimum két gyermek kellene ahhoz, hogy ne csökkenjen a lélekszám – taglalta a szülész-nőgyógyász.

Zákány Zsolt, az újfalui kórház osztályvezető főorvosa, a 2010-es év szülészeti eredményeit ismertette, aminek lényege: mind a felvett, mind az ellátott betegek száma csökkent. A szülések száma 15 százalékos csökkenést mutat, s 2050-re drámai lesz a lélekszám hazánkban. – Csak a keresztény szellemben nevelt fiatalok lesznek képesek változtatni a most kedvezőtlen képet mutató korfán – jelentette be a főorvos.

A püspökladányi térségből érkezett Rákosi Endre főorvos szintén a folyamatos szülésszám csökkenésről számolt be, csakúgy, mint a hajdúszoboszlói Kiss Miklós főorvos, aki szerint anyagi okai vannak a negatív tendenciának.

Bodó Erika, az újfalui kistérség vezető védőnője, adatokkal támasztotta alá a fentieket. Amíg 2005-ben 551 szülés volt, addig tavaly már csak 436. A legnagyobb csökkenés Ártándon, Berekböszörményben, Bakonszegen és Komádiban tapasztalható. Egyedül Pocsajban született több gyermek. Összességében elmondható: az újonnan felvett várandósok száma csökken, bár a védőnők megfelelő színvonalon végezték munkájukat, az egyre több problémás gondozott ellenére is.

Az elhangzottakkal kapcsolatban Tóth Zoltán professzor elmondta: a nők 50 százaléka 30 év fölött szül. A születési kedv – szerinte – társadalmi, gazdasági és szociális okokra vezethető vissza. Magyarország egészségi állapota a legrosszabb a hasonló fejlettségű országok között – tette hozzá. – Nagyon büszkék lehetünk azonban arra, hogy a 95 éves védőnői munka hungarikum! – mondta még el a szakember. Népegészségügyi program kell ahhoz, hogy több gyermek szülessen – mutatott irányt Tóth Zoltán.

A sok vihart kavart otthonszülést szabályozó rendeletet ismertette Zákány Zsolt főorvos, aki szerint sem a magzat, sem az anya életével nem szabad packázni. Tóth Zoltán erre akként felelt, hogy liberális hecckampány folyt az otthonszülés mellett, pedig mindössze százan, azaz egy ezreléknyien akarnak otthon szülni.

Nyírő Gizella

 

A jelenlévő Vitányi István országgyűlési képviselő bejelentette: volt már az első Orbán-kormány idején is Széchenyi Terv, ám az MSZP-SZDSZ-kormányok megszüntették azt. A most megnyílt pályázati lehetőségektől a gazdaság élénkítését várják – szögezte le a honatya, aki szerint, ha az egyéni és a közösségi érdekek találkoznak, akkor erősítik, ha viszont ellentétesek, gyengítik egymást. 2000 milliárd forint áll rendelkezésre az uniós költségvetés – 2007-2013 – hátralévő részében – tette hozzá.

Galló Ferenc, a pályázatíró cég észak-alföldi regionális igazgatója a vállalkozások erősödését reméli az ÚSZT beindulásától.

Papp Viktor vezető tanácsadó ismertette a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások számára meghirdetett gazdaságfejlesztési lehetőségeket. Egyebek mellett elhangzott: ezek a fejlesztések a munkahelyek teremtését, illetve megőrzését szolgálják, ám veszteséges, vagy köztartozásos vállalkozások nem pályázhatnak, továbbá két lezárt üzleti évvel kell rendelkezniük a pályázóknak.

A legfontosabb a kutatásfejlesztés, eszközbeszerzés, a telephely, az infrastrukturális és technológiai fejlesztés, továbbá képzések, tanácsadások, amelyekre változó támogatási intenzitással lehet pályázni.

A nagyváradi vállalkozók az iránt érdeklődtek, mennyiért írják a pályázatot, illetve vannak-e az Új Széchenyi Tervben határon átívelő pályázati lehetőségek. Utóbbiról kiderült, ilyenek ebben a tervben nincsenek. Egy derecskei vállalkozó azt kérdezte, mezőgazdasági vállalkozók pályázhatnak-e. A válasz: az a vállalkozó, akinél az éves árbevétel 51 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik, nem pályázhat. Az agráriumban érintettek számára a harmadik negyedévben nyílnak meg a pályázati lehetőségek – hangzott el.

Balogh Sándor, a területi kamara elnöke bejelentette még, hogy a Széchenyi kártya igényelhető a kamara berettyóújfalui székhelyén.

Nyírő Gizella

- Ön 2002 óta önkormányzati képviselő, azóta vesz részt a város költségvetésének elkészítésében. Melyiknek az elkészítése okozta a legnagyobb „fejtörést”?

- Ez már a kilencedik költségvetés, amelyben részt veszek, de elmondhatom, hogy évről évre egyre nehezebb helyzetben vannak az önkormányzatok, egyre kevesebb központi forrást kapunk a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozására. Az elmúlt nyolc év önkormányzatokat érintő megszorító intézkedései miatt közel egy milliárd forint forráskivonást szenvedett el Berettyóújfalu. Ebben az évben a csökkenés megállt, sőt, némi emelkedés is tapasztalható, de az ország teherbíró képességét ismerve, azt látjuk, hogy a közeljövőben sem várható nagymértékű forrásnövekedés az önkormányzatok számára. Ezért az elkövetkező évek legfontosabb teendője: áttekinteni a feladatok megosztását az állam és az önkormányzatok között.

- Az idei év költségvetésének elfogadását megelőzte egy rendkívüli testületi ülésen jóváhagyott intézkedési terv. Miért volt erre szükség?

- Berettyóújfalut az előbb felsorolt okok miatt rendkívüli forrás elvonás érte. Ennek következtében feladatainkat csak nagymértékű önkormányzati kiegészítéssel tudtuk ellátni, ami jelentős eladósodáshoz vezetett. Ehhez hozzájárult az, hogy a városban megvalósuló fejlesztések – amelyekre mindannyian büszkék vagyunk – nagyarányú önerőt igényeltek. Mindezek együttes hatása eredményeként a város adósságállománya a négymilliárdot meghaladta, és jelentős összegű szállítói elmaradások is voltak. Ezért volt szükség a 2010 decemberében elfogadott intézkedési tervre, amely mintegy 360 millió forintos kiadáscsökkentést és bevételnövelést eredményez. Ezzel el tudjuk kerülni azt, hogy – sok önkormányzathoz hasonlóan – adósságrendezési eljárást indítsanak ellenünk.

- Önnek korábban is tudomása volt a város eladósodásának mértékéről. Nem tudott volna tenni ellene?

- Válasszuk ketté a kérdést. Az önkormányzat képviselői nagyjából valóban ismerték a város anyagi helyzetét. A probléma az volt, hogy a város lakossága nem ismerhette ezeket a számokat. 2010. október 3-át követően viszont a város képviselő testülete és a lakosság megismerhette Berettyóújfalu pénzügyi helyzetét. A másik oldala a dolognak az, hogy a pénzügyi helyzet rendezésére vonatkozó intézkedési terv elkészítése és annak előterjesztése, a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester feladata. Én ezzel a felhatalmazásommal éltem, és azon kívül, hogy megismertettük a pénzügyi helyzetünket, felvállaltam a nehéz döntéseket is annak érdekében, hogy a város és intézményhálózata – beleértve az ott dolgozó 1500 főt is – biztonságosan működhessen. Választási programomban is szerepelt a működőképesség fenntartása – akár a fejlesztések rovására is! Ezek az intézkedések sokszor fájdalmasak, ám hiszem, hogy rosszul dönteni hiba, nem dönteni viszont bűn! A város szülöttjeként, helyi lakosként, nekem nem a pillanatnyi népszerűséget kell szem előtt tartanom, hanem a város működőképességét, illetve azt, hogy úgy adjuk át a stafétabotot az utánunk jövőknek, hogy Berettyóújfalu továbbra is egy élhető, szerethető város legyen. Úgy vélem, a mi egyetlen hitelességünk az őszinteség.

- Mik a fő irányelvek, melyek a sarokszámok a költségvetésben?

- Az idei költségvetést hosszas egyeztetés előzte meg. Kiemelt feladatnak tekintjük az intézményhálózat működésének fenntartását. Nagymértékben csökkentettük a fejlesztésekre fordítandó összeget, így a költségvetés kiadási főösszege a 2010-ik évi 13,1 milliárdról 9,4 milliárd forintra csökkent. Természetesen, minden területen próbáltunk – kényszerűségből – lefaragni, de az alapfilozófia az volt, hogy minden eddigi kötelezően és önként vállalt feladatot továbbra is helyben tartsunk. Míg a 2010-ik évi költségvetésben a fejlesztések aránya 42 százalékot tett ki, addig idén ez az arány 22 százalék. Úgy gondoljuk, hogy ez a költségvetés tartható, és a város üzemelésének biztonságát szolgálja.

- Az intézkedési tervükben szerepelt a 70 éven felüliek szemétszállítási kedvezményének megvonása, ami ellenérzést váltott ki az érintettek körében. Változtattak ezen?

- Átgondoltuk korábbi döntésünket, s valóban jogosnak éreztük az idősek panaszát. Ezért a szűkös anyagi lehetőségek ellenére, továbbra is próbáljuk megtartani ezt a kedvezményt. Ezt azonban nem alanyi jogon, hanem rászorultsági alapon dönti el a képviselő testület. Tavaly erre 10 millió forintot irányzott elő az önkormányzat, idén ötmilliót tudunk fordítani.

- Az elfogadott költségvetésben nincs szó az intézkedési tervben szereplő intézmény összevonásokról. Mi ennek az oka?

- Mint minden intézményátszervezés, ez is hosszabb folyamatot vesz igénybe. Az önkormányzat előzetes döntéseket hozott ezekben a kérdésekben, ám minden ilyen vonatkozású határozatban független szakértők vizsgálják a megvalósíthatóságot, majd a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlési határozata alapján dönthet a helyi képviselő testület a konkrét összevonásról. Mivel ezek csak tanévkezdéskor léphetnek életbe, az elkövetkező hónapokban tudjuk a további egyeztetéseket lefolytatni és a végleges döntést meghozni.

- Az a hír járja, hogy a városi zeneiskolát be akarja zárni az önkormányzat. Valóban ez a céljuk?

- Amint korábban említettem, az önkormányzat minden önként vállalt feladatát meg kívánja tartani, ugyanis büszkék vagyunk mindazokra az eredményekre, amelyeket a sport, a kultúra és a művészeti oktatás területén értek el az ide járó gyerekek. Nem áll szándékunkban bezárni a zeneiskolát, csupán ésszerűségből és anyagi okokból összevonjuk a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával, és az oktatás helyét a tavaly mintegy félmilliárd forintból felújított intézmény épületébe tesszük át. Méltó helyen folytatódhat tehát tovább a zeneoktatás, hiszen az átszervezés a személyi állományt nem érinti. A Tardy utca 10. szám alatti épület továbbra is önkormányzati törzsvagyonban marad, azt értékesíteni nem lehet, és amennyiben külső forrást tudunk bevonni a működtetésbe, akkor azt telephelyként újból birtokba vehetik a növendékek és tanáraik.

Nyírő Gizella

A polgármester lépésről-lépésre taglalta azokat az okokat, amik a város csütörtökön elfogadandó költségvetéséhez vezettek. Mint mondta, súlyos hiánnyal vette át a várost, 800 millió forint kifizetetlen számláik voltak. A város kiadási oldala 9,4 milliárd forint, míg az adósságállomány 4,2 milliárd. Ebben a helyzetben az egyik járható út az adósságkezelési csődeljárás lett volna, míg a másik a fájdalmas megszorító intézkedések megtétele. A képviselők az utóbbit választották, hiszen az előbbi beláthatatlan következményekkel járt volna.

Az elmúlt években az állam egyre csökkenő forrást biztosított a kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok finanszírozására, ezért is állhatott elő a mostani helyzet, melynek megoldására intézkedési tervet fogadtak el múlt év december 29-én. Muraközi István emlékeztetett arra, hogy már tavaly is 709 millió forinttal egészítették ki az oktatásra szánt feladatok finanszírozását, holott az önkormányzat bevétele csupán 300 millió volt, a különbözetet pedig hitelfelvételből teremtették elő. Minden területen takarékossági lépéseket írtak elő, s ebből nem maradhatott ki a zeneiskola sem, mégpedig azért, mert tavaly is 23 millió forinttal támogatta az önkormányzat az önként vállalt feladat finanszírozását. – Tavaly minden tizedik forint a zeneiskolára ment, ám ez az idén már tarthatatlan, ezért gondoltuk azt, hogy a zeneiskolát a tavaly felújított II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába helyezzük át. Az épületet pedig törzsvagyonban tartjuk, ami azt jelenti, hogy nem kótyavetyéljük el, telephelyként bármikor számításba kepjöhet a későbbiekben – mondta el Muraközi István, hozzátéve, hogy a közoktatási szakértői vélemény már megérkezett, ami szerint a zeneiskolai oktatás megfelelő szinten biztosított lesz az új intézményben. A megyei közgyűlés döntésétől függően, jövő tanévtől kezdődhet meg a Rákócziban folytatandó zenei képzés. – Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ezért nem is megértést, hanem elfogadást várunk – fejezte be tájékoztatóját a polgármester.

A szülői felvetések arra vonatkoztak, hogy egy európai szintű és hírű zeneiskola áthelyezése megszűnéssel járhat, hiszen az itt kialakult miliő az általános iskolában már nem ismétlődhet meg. Különbség van a tanárok közt is – jegyezte meg az egyik nagyapa, aki szerint 30 millió forint előteremtése nem jelenthet gondot, forduljanak Szőcs Géza kulturális államtitkárhoz – javasolta. Egy másik szülő szerint az új iskolában nincsenek hangszigetelt falak, ezért szinte megoldhatatlan a zavartalan oktatás. Másvalaki a hangszereket féltette, mondván, azok nem lesznek biztonságban. Egy nyugdíjas pedagógus nagymamaként akként fogalmazott, hogy minden pedagógiai érv ellene szól annak a döntésnek, miszerint be kell zárni az épületet. – Feláldozni egy intézményt nem szabad, mert az az iskola elhalálozásához vezethet. Hallgassanak az okos szóra, gondolják újra döntésüket! A következő felszólaló azt javasolta, vonják össze az iskolákat, de maradjon az épületben a zenei oktatás.

Muraközi István a felvetésekre adott válaszában leszögezte: rosszul dönteni hiba, nem dönteni bűn. – Megértem az érzelmeket, ám nekünk racionálisan kell dönteni. Az élet kényszerített bennünket az integrációra. Senkit nem bocsájtunk el, a gyerekek ugyanolyan színvonalú oktatásban részesülnek ezután is. A polgármester ígéretet tett arra, hogy a következő tájékoztatást a Rákócziban tartják majd, ahol megismerkedhetnek a szülők és gyerekek az ottani körülményekkel.

A fórum végén az egyik szülő egy 1600 aláírást tartalmazó dossziét nyújtott át a polgármesternek, tiltakozásul az iskola összevonása ellen.

Nyírő Gizella

Dr. Muraközi Zoltán főigazgató jelentős eseménynek nevezte a kezdeményezéshez való csatlakozást, mert mint fogalmazott, ezzel az újfalui kórház is felkerült az európai radiológiai térképre. – A mai napon a radiológusokra terelődik a figyelem, hiszen ők azok, akik nem találkoznak a beteggel, ugyanis a háttérben értékelik ki a képalkotást, miközben a betegekkel az asszisztensek foglalkoznak – taglalta a főigazgató.

Dr. Simon Éva osztályvezető főorvos a radiológia elmúlt bő száz évének történetét tekintette át. A hallgatóság megtudhatta, hogy Wilhelm Conrád 1895-ben fedezte fel a róla elnevezett röntgensugarakat, amit már a következő évben Magyarországon is alkalmaztak a képalkotó diagnosztika érdekében. A tudós 1901-ben megkapta az első fizikai Nóbel-díjat. A főorvosnő szerint a radiológusok mellett fontos szerep jut a röntgenasszisztenseknek, a röntgen technikusoknak, de mérnökök és informatikai háttér nélkül is elképzelhetetlen a munkájuk. A röntgensugár károsító hatása miatt fontos a sugárvédelem, erre szolgál az ólommellény, ólomsapka, ólomkesztyű.

A radiológia fejlődésében nagy lépést jelentett a CT – computer tomográfia – feltalálása, az ultrahangos, illetve a color dopler vizsgálat megjelenése. Az újfalui kórház megalakulása – 1928 – után Dr. Böszörményi Géza kezdte el a röntgenvizsgálatokat – hangzott el az előadásban. A Gróf Tisza István Kórház óriási hiányossága a CT-készülék, ezért a bihari betegeket Debrecenbe kell irányítani. – A CT nagyon fontos lenne, mert a koponyától a combközépig 20 másodperc alatt képes átvilágítani a beteget – jelentette be a főorvosnő.

Demokratikus szavazással a radiológiai osztály dolgozói megválasztották az év röntgenasszisztensét, Darócziné Kovács Gabriellát, aki 2004 óta dolgozik az osztályon. A tudományos ülés résztvevői megtekintették a radiológiai osztályt, illetve azokat a posztereket, amelyek a betegek tájékoztatását szolgálják a megjelenéstől a röntgenfelvételek elkészültéig.

Nyírő Gizella

Dr. Muraközi Zoltán, a Gróf Tisza István Kórház főigazgatója már köszöntőjében oldotta a hangulatot, amikor bejelentette: a mára betervezett, ám elmaradt dolgozatírást szombaton bepótolják a tanárok. Dr. Fekete Csaba dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány, a rendezvény fővédnöke, bejelentette: életveszélyes drog jelent meg „Kati” néven. Mindenkit óva intett a drogok kipróbálásától, s azt javasolta a tiniknek, hogy igyekezzenek más, hasznos időtöltést találni maguknak.

Muraközi István polgármester szintén megmosolyogtatta a diákokat, amikor elmondta: a rendezvény címéből – szenvedélybetegségek megelőzése – az olvasás és a tanulás szenvedélyének megelőzésére gondolt. Azonban az elmúlt hetek eseményei szülőként és polgármesterként is arra késztetik, hogy nagy hangsúlyt fektessenek a megelőzésre – szögezte le. – Meg kell találni a módját annak, hogy a fiatalok jól érezzék magukat, szórakozzanak, ám a megfelelő keretek között – adott útmutatást.

A Dehír.hu kérdésére, miszerint miért vállalta a fellépést Illés István rendőr-őrnagy, alias Alaya és Sárközi Anita, elmondták: azok a fiatalok, akik meghallgatják énekkel, paródiával fűszerezett műsorukat, jobb helyzetben vannak. - S ha csak néhány gyereket sikerül megmentenünk, már célt érünk el. A fiatalok azt hiszik, övék a világ: ellenállnak szüleiknek, tanáraiknak. Ha nem vigyázunk rájuk, az alkohol, nikotin és drog áldozatai lesznek, s mi azért vagyunk itt, hogy felhívjuk, milyen veszélyek leselkednek rájuk, végső soron megmenteni a gyerekeket a szörnyűségektől.

Nyírő Gizella

Az egykori és mai diákokat, tanárokat, vendégeket Daróczi Lajosné, a Szabó Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte, a volt iskolaigazgató emléktáblája előtt. Az iskola névadójára, a kiváló családapára, a fáradhatatlan tanárra emlékezünk most – mondta a tanárnő, majd a család jelenlévő tagjai, az alapítvány képviselői, valamint Muraközi István polgármester és Kolozsvári István kulturális menedzser koszorút helyezett el az emléktáblánál. Balogh Sándor, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nevében 50 ezer forintot nyújtott át az alapítvány kuratóriumi elnökének.

Az ünnepség egy tanteremben folytatódott, ahol Szőke Albertné, egykori tanítvány, aki 26 évig volt a gép- és gyorsíró iskola igazgatója, elevenítette fel Szabó Ferenc életútját. Kiderült: a mindenki „Feri bácsija” 9-10 alkalommal volt kénytelen költözködni életében családjával. 1947-ben – Nagyváradról érkezvén - Berettyóújfaluban alapította meg a gyors- és gépíró iskolát, s 1973-ban ment nyugdíjba. Tiszteletére vette fel a Gyorsíró és Gépíró Szakiskola Szabó Ferenc nevét 1997-ben, ám önállósága 1999-ben megszűnt. Tovább működik azonban az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola „Szabó Ferenc Ügyviteli Tagozataként.” Évente szakmai és tanulmányi versenyeket tartanak a névadó tiszteletére, február 4-én, születésnapján pedig megemlékezést.

Idén pályázatot írtak ki Szabó Ferenc életéhez, az iskola történetéhez kapcsolódóan. Hét pályázat érkezett, köztük egy tanárnőé is. Az értékelés után első helyezést ért el Balogh Tímea és Gál Angéla, második Román Éva, harmadik Pócsikné Anka Klára pályázata. A nyertesek egy-egy esztergomi, illetve nagyvázsonyi hétvégi tartózkodás lehetőségét kapták a Szabó-testvérektől.

Kitüntetéseket nyújtott át Daróczi Lajosné az idei tanulmányi és műveltségi vetélkedők nyerteseinek. A vándorkupát egy évre Szőke Richárd Rajmond érdemelte ki. A centenárium tiszteletére megrendezték a százperces másolási versenyt is, melyre 34-en neveztek be, s közülük 18-an teljesítették is az időt.

Nyírő Gizella

A Dr. Böszörményi Nagy Géza terem zsúfolásig megtelt kórházi orvosokkal, családorvosokkal, szakdolgozókkal, a mentőszolgálat munkatársaival, az orvosi ügyeleti rendszerben dolgozó orvosokkal, akiket Dr. Muraközi Zoltán főigazgató köszöntött. A kórház vezetője elmondta: 2007-ben rendezték meg az első sürgősségi bált, ám tavaly – Lingvay Csaba rendőrkapitány javaslatára – már nagy sikerű sürgősségi napot rendeztek, a sürgősségi osztály, a mentők, a rendőrség és a tűzoltók bevonásával. Idén három naposra tervezték a rendezvényt: csütörtökön a „Sürgősségi ellátás a mindennapokban” címmel tudományos konferenciát, pénteken a város felső tagozatos diákja részére a szenvedélybetegségek veszélyeire kívánják felhívni a figyelmet a Kabos Endre Sportcsarnokban, Anita ás Alaya előadók segítségével, szombaton pedig jótékonysági bál lesz szintén a sportcsarnokban. Már 300 jegy elővételben elkelt – jelentette be a főigazgató, aki hozzátette: a bál bevételét a Sürgősségi Osztály műszerezettségének javítására kívánják fordítani.

Muraközi Zoltán a légutak biztosításáról tartott előadást, hiszen mint fogalmazott, ez a legfontosabb teendő a sürgősségi ellátásban, amikor is a helyszínről a betegágyig jut el az érintett. – Ilyenkor teljesen ismeretlen emberrel állunk szemben, magunkra vagyunk utalva. A légút biztosítást eszközzel vagy eszköz nélkül érhetjük el, ám a legfontosabb az állkapocs előre helyezése, illetve a beteg oldalra fektetése. A később fellépő szövődmények ellenére is úgy kell minden esethez közelíteni, hogy a mentés sikerülni fog – szögezte le a kórházigazgató.

Pete László orvos-igazgató a gyomor-bélrendszeri vérző betegek sürgősségi ellátásáról tartott előadást, ismertetve a különböző vérzéseket, amelyek csillapítása, illetve megszüntetése gyógyszeres kezeléssel vagy sebészeti beavatkozással történhet.

Dankó Alpár, az Orvosi Ügyelet Kht. szakmai igazgatója az orvosi ügyelet helyét taglalta a sürgősségi ellátásban, az együttműködést a kórház előtti, illetve a kórházi rendszer szereplőivel. Az előadó kiemelte: az ügyelet, a mentőszolgálat és a sürgősségi osztály szoros együttműködése eredményezheti csak a gyors, hatékony betegellátást.

Pápai György, az Országos Mentőszolgálat regionális orvos-igazgatója, a hirtelen jelentkező szívkoszorúér megbetegedés sürgősségi ellátását ecsetelte, s legfontosabb beavatkozásnak egy Aspirin tabletta adását javasolta a betegség felismerése után, ugyanis bizonyítottan 18 százalékkal csökken a szívinfarktus bekövetkezése.

Korcsmáros Ferenc, a Sürgősségi Betegellátó Osztály főorvosa az újraélesztés időszerű kérdéseit ismertette. Továbbra is a legfontosabb a mellkas kompresszió – hangsúlyozta -  amihez a laikusok telefonon kérhetnek segítséget a mentők kiérkezéséig. A légutak biztosítása érdekében pedig fontos a fej hátra hajtása, az állkapocs kiemelése, illetve a 104-es vagy a 112-es hívószám kapcsolása. Kiemelte az újraélesztésben félautomata defibrillátorok elterjedését, illetve azt, hogy a kórháznak képesnek kell lenni a betegség felismerésére és a terápia megkezdésére.

Az előadások végén a szakemberek megismerkedhettek a legújabb – sürgősségi ellátást segítő – műszerekkel, újraélesztési eszközökkel.

Nyírő Gizella

A száz diákot, felkészítő tanárukat, szülőket, a frissen megválasztott megyei közgyűlési elnök, Bodó Sándor köszöntötte, aki jó érzéssel tett eleget a meghívásnak, hiszen maga is tanárember volt, s örömmel ismerte fel egykori kollégáit a megjelentek közt. A jelenlévők kapcsán kiemelte: a sport rendre, fegyelemre, tartásra nevel, ám eredményt elérni csak szívós munkával lehet. Arra intette a most kitüntetetteket, hogy ne felejtsenek el köszönetet mondani szüleiknek sem, mert ők azok, akik felkészülésüket a nyugodt családi háttérrel biztosítják.

A jutalmazásból kiderült: 89 általános iskolás, 19 középiskolás és egy agrár egyetemista hallgató vehette át a jó tanuló – jó sportoló kitüntetést Bodó Sándortól és Kovács Zoltántól, a megyei diáksport szövetség, illetve a megyei önkormányzat oktatási, kulturális és sportbizottságának elnökétől. A díjat a kiemelkedő országos sporteredmény mellett általános és középiskolában 4,8, felsőoktatási intézményben 4,2 átlag feletti tanulmányi eredménnyel érdemelhették ki a fiatalok.

Berettyóújfaluból az Eötvös József Szakképző Intézet, a II. Rákóczi Ferenc, illetve a József Attila Általános Iskola diákjai és felkészítő tanárai vehettek át jutalmat.

Nyírő Gizella

A Nagyrábéról, Magyarhomorogról, Zsákáról, Berekböszörményből érkezett gazdákat Muraközi István újfalui polgármester köszöntötte, aki szerint úgy az ország, mint az önkormányzatok, a gazdák is problémáktól terhelt helyzetben vannak. Utóbbiakat a gazdasági válság mellett a természeti katasztrófa is sújtja – árvíz, belvíz – ezért is tartotta fontosnak, hogy alpolgármester társával jelen legyen a fórumon.

Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője, az Orbán-kormány gazdákat érintő eddigi törvényeit vette számba. Így elmondta: lehetővé tették a helyben megtermelt áruk helyben való értékesítését, a közbeszerzési eljárás nélküli helyi termékek felvásárlását a közkonyhák részére, a pálinkafőzés engedélyezését, az illetékmentes gazdaságátadást az egyenes ági rokonoknak, az egyszerűsített foglalkoztatást a mezőgazdaságban. – Alkotmány előkészítés szakaszát éljük most, az új kormány egyéves évfordulóján új alkotmánya lesz hazánknak – jelentette be.

Örvendi László, megyei gazdaköri elnök, a vis maior törvény elfogadását konstatálta, melynek következtében megvédték a gazdákat a tőlük független, nem várt természeti ok miatt elmaradt terménybeszállítási kötelezettség teljesítése alól. Kiderült: a kormány hatmilliárd forinttal sietett megsegíteni a gazdákat, csak azokat, akik bejelentették a vis maior kárt.

Jakab István szerint súlyos örökséget vettek át kormányra kerülésükkor, ám azóta sikerült elérniük a földmoratórium három évvel való meghosszabbítását, így a külföldiek még három évig nem vásárolhatnak magyar földet.

Február végére elkészül az Agrár és Vidékfejlesztési Stratégia, melyhez Jakab István benyújtotta a Magosz Diagnózis és terápia című összegzését az agrárium helyzetéről.

Legfontosabb bejelentése az agrárkamara átalakításáról szólt. Jakab István, Font Sándor és egy KDNP-s honatya tette javaslatot az átalakításra, melyet a parlament elfogadott, s Fazekas Sándor szakminiszter miniszteri biztost nevezett ki a kamara átalakítására. A kamarai biztos június 30-ig látje el feladatát: felügyeli az agrárkamarai rendszer átalakításának előkészítését, segíti a jogutódlással kapcsolatos feltételek kialakítását. Mindezek mellett figyelemmel kíséri a Magyar Agrárkamara és a területi kamarák kötelezettségvállalását, illetve ellenőrzi azok gazdálkodását. Jakab szerint az új kamarának gazdákat segítő testületnek kell lennie.

A felvetések közt említették a gazdák a gázolaj támogatás igénylésének bonyolultságát, a túlsúlyos járművek közúti mozgásának megnehezítését, megfogalmazták a víztársulatok munkájával való elégedetlenségüket. Egy nagyrábéi termelő feltette a kérdést: hogyan lesz a 280 forintos sertésfelvásárlási árból 1200 forintos karaj. Mezei István újfalui gazda a gazdaságátadás gyalázatos ügymenetét tette szóvá.

Nyírő Gizella

Az elvégzett munkáról az Arany János Gyermekotthon egyik lakásotthonában számoltak be az érintettek. Fodor István igazgató elmondta: az általa vezetett intézmény lakóinak 67 százaléka vett részt a tanulástechnikai, egyéni pszichoterápiás, pszichodráma, drogprevenciós foglalkozásokon, illetve csoportokban. Nyáron pedig eljutottak egyhetes egri táborozásra is. Az újfalui intézmény fejlesztő pedagógusainak, szociális munkásainak mintegy fele vett részt ezeken a tréningeken, csoportterápiákon.

A komádi intézmény vezetője, Hídvégi László, igen hasznosnak ítélte meg a 800 órás egyéni fejlesztő foglalkozásokat, hiszen azokat a magatartászavaros, iskolakerülő, magántanulók számára tartották. Úgy vélte, a befektetett energia nem volt hiábavaló, hiszen minden, ami a gyermek érdekét szolgálja, érték – húzta alá. Az egyénre szabott fejlesztési terveknek köszönhetően, egyik lakójuk, aki magántanuló volt, megtanult tanulni, magabiztos lett, s ősszel középiskolai tanulmányait kezdhette meg.

Mindkét intézmény tárgyi eszközökkel is gazdagodott: projektort, vetítővásznat, laptopot, fényképezőgépet, fejlesztő játékokat is kaptak.

Balogh Tamás, az újfalui Pinokkió Lakásotthon 16 éves lakója szívesen számolt be az elmúlt egy év tapasztalatairól. Ő Fodor István igazgatóhoz járt heti egy alkalommal tantárgyi korrekcióra, s ennek köszönhetően megúszta bukás nélkül a tavalyi évvégét. Varga J. Zoltán klinikai szakpszichológusnál pedig pszichoterápiás foglalkozásokon vett részt, aminek következtében könnyebb lett a beilleszkedés. Mint fogalmazott: hasznos volt az elmúlt egy év, mert megtanult türelemmel viszonyulni társaihoz. – A feszültséget nemcsak verekedéssel lehet levezetni, hanem például olvasással. Én Bibliát és a Harry Pottert kezdtem el olvasni. A foglalkozásoknak köszönhetően, már határozott elképzelései vannak a jövőre vonatkozóan: a nyolc általános elvégzése után cukrász, szakács, pék szakmákat szeretne tanulni. Angolul már perfekt beszél, s a baseball a kedvenc sportja, amiben már országos sikereket ért el.

Nyírő Gizella

Az ülés elején Muraközi István polgármester beszámolt arról, hogy a város szállítói tartozása 690 millió forintról 324 millió forintra csökkent, a számlavezető intézettel történt szerződéskötés eredményeként. Kiemelte a polgármester, hogy úgy sikerült mintegy 360 millió forinttal csökkenteni a fennálló tartozást, hogy egy forinttal sem nőtt a város adósságállománya. Az önkormányzat ezen lépése az elmúlt években felhalmozott adósságállományt csökkentette, az ezt követő – stabilizálódást segítő – lépések biztosítják az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények zavartalan működését. Ebbe a sorba illeszkedik a polgármester és alpolgármester költségtérítésének 50 százalékkal való csökkentése, illetve a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának 20 százalékos csökkentéséről hozott határozat is.

Döntött a testület a temetkezési szolgáltatások díjának ez évi 9 százalékos emeléséről. Szintén testületi döntés született a vállalkozók kommunális adójának megszüntetéséről, valamint a piaci vásározók kiskereskedelmi tevékenysége után fizetendő iparűzési adókötelezettség megszüntetéséről.

Döntöttek a képviselők a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde, illetve az Arany János Gimnázium és Szakközépiskola intézményvezetői pályázatának kiírásáról is.

Új közbeszerzési eljárás megindításáról is határoztak, a József Attila – Népliget – Toldi - Dózsa György utcákon építendő kerékpárút kivitelezési munkálataira. Erre azért volt szükség, mert a korábbi eljárás keretében az építésre fordítható összeget jelentős mértékben meghaladó ajánlatok érkeztek. Muraközi István elmondta: csak abban az esetben valósul meg ez a beruházás, ha a pályázók megfelelő összegű ajánlatot tesznek. Az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzete ugyanis nem teszi lehetővé az önerő növelését. Ezt mind a mostani, mind az elkövetkezendő beruházásoknál is szem előtt tartják – húzta alá.

Elfogadta a testület a herpályi apátsági templomrom állagmegóvására és részleges helyreállítására benyújtandó pályázatot is. Ez hétmillió forint támogatási összeget jelentene, tízszázalékos önkormányzati önerő meglétével.

Nyírő Gizella

A városvezető elmondta: múlt év december 3-a óta másodfokú belvízvédelmi készültség van a városban. A védekezési munkák tetemes költséggel terhelték meg a város büdzséjét: decemberben 15 millió 871 ezer forintba, míg január 20-ig 20 millió forintba kerültek a védekezési munkálatok. Ezen összegek 90 százalékára lehet pályázni a vis maior keretből január 26-ig, ezért kellett rendkívüli testületi ülésen dönteni – indokolta Muraközi István, aki hozzátette még: egy –egy példányt a Magyar Államkincstárnak, illetve a Kormányzati Hivatalnak kell benyújtani.

A megpályázott összeg decemberre 14 millió 283 ezer, míg januárra 18 millió forint – tudtuk meg a polgármestertől.

Nyírő Gizella

 

Isten hozta Önöket! – köszöntötte a polgármester vendégeit, majd hozzátette: a jelenlegi országhatárok semmilyen formában nem befolyásolhatják Berettyóújfalu és Nagyvárad kapcsolatát, hiszen egy egyetemes magyar kultúra van. Az egy évtizede tartó közös kultúra napi ünneplés kapcsán elmondta: mindig volt valamilyen aktualitása a rendezvényeknek, 2007-ben pl. Románia uniós csatlakozása. Idén a schengeni határ lehetett volna, ám a régi tagállamok még nem látják felkészültnek szomszédunkat. A magyar kormány viszont gondoskodott aktualitásról, ugyanis január elsejétől lehetővé teszi a határon túliak egyszerűsített honosítási kérelmének befogadását. – Egy egységes magyar nemzet van, ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni azzal, hogy itt, a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél benyújthatják honosítási kérelmüket – jelentette be Muraközi István.

A hivatal szerdánként, ügyfélfogadási szünnapon, várja az állampolgárság iránti igényeket. Az ünnepélyes eskütételt május 23-án, a város napján tervezi a polgármester, feltéve, hogy addigra visszaérkeznek az elbírált iratok a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól.

A váradiak nevében Fleisz János elmondta: tíz éve tart az újfalui és az ottani civil egyesületek gyümölcsöző kapcsolata, melynek mintegy megkoronázása a mai nap, amikor első csoportjuk érkezett honosítási kérelemmel Újfaluba. – Reméljük, egyenrangú állampolgárok leszünk, mi, partiumiak is, az itteni magyarokkal, s ebből az is következik, hogy megkapjuk a szavazati jogot is – mondta el kérdésre válaszolva a történész.

Nyírő Gizella

Lingvay Csaba elöljáróban elmondta: az újfalui kapitányság illetékességi területe 40 kilométernyi hosszon érintkezik a román határral, itt található a biharkeresztesi határrendészeti kirendeltség, s itt a legnagyobb a Kelet-Európába irányuló s onnan érkező személy- és teherforgalom. 2009-ben már volt közös baleset- és bűnmegelőzési akciójuk a román társszervekkel közösen, legutóbb 15 napot hajtottak végre a közös ellenőrzés keretében, melyben részt vettek a vám- és pénzügyőrség, a polgárőrség, a Nemzeti Közlekedési Hatóság képviselői is. Az ellenőrző csoportokban hat-hat magyar, illetve román rendőr vett részt. Mostani akciójukhoz csatlakozott a debreceni és a püspökladányi rendőrkapitányság is. Eredeti célkitűzésük, miszerint ne következzen be közlekedési baleset, illetve bűncselekmény, teljesült – jelentette be a kapitány.

A megye 82 települése közül 44 településén volt fokozott rendőri jelenlét. Hét ittas vezetőt szűrtek ki, valamint 48 kerékpárost. Öt országosan körözött személyt fogtak el, 226 fővel szemben figyelmeztetést alkalmaztak. Helyszíni bírságot 341 személlyel szemben róttak ki, míg 90 esetben szabálysértési feljelentést tettek. Sebesség túllépés miatt 516 személlyel szemben jártak el. Gyorsított szabálysértési eljárásra 16 esetben került sor. Biharkeresztesen, a határon 30 km/órás sebesség helyett egy sofőr 93 km/órás sebességgel hajtott át, őt eltiltották a vezetéstől.

Lingvay Csaba szerint, ha célirányos a rendőri jelenlét, akkor nem történik közlekedési baleset, ezért mindenképpen hasznos volt a közös magyar-román ellenőrzés, melyben 226 rendőr, 106 együttműködő partner, illetve 100 gépjármű és 12 sebességellenőrző berendezés vett részt.

Nyírő Gizella

A város 2001 óta rendezi Nagyváraddal közösen a kultúra jeles ünnepét, mely a kezdeti egy-egy rendezvényből mára valóságos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, a határ mindkét oldalán. – És ez így természetes, hiszen egy a kultúránk, egy egyetemes magyar kultúra van – mondta köszöntőjében Muraközi István polgármester. A továbbiakban felidézte: 188 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz megírását. - Ezen a napon fejet hajtunk a magyar kultúra előtt, mely nem több, nem kevesebb más népek kultúrájánál – emelte ki a polgármester, majd bejelentette: a kortárs magyar kultúra gyöngyszemével, a Csík Zenekarral ajándékozta meg a város önkormányzata nemcsak Újfalu lakosságát, hanem a Nagyváradról érkezett vendégeket is.

Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a mikrofonhoz lépve, akként fogalmazott, hogy olyan ez az ünnep, mint egy családi ünnep: meghitt körben, szeretetben, békességben, egyszerre dobban a szívünk. Az idei évet aranybetűsnek titulálta Bíró Rozália, hiszen számában gyarapodni fog a magyar nemzet, begyógyítva a korábban szerzett sebeket.

Halász János államtitkár ünnepi beszédében a Himnusz kapcsán kifejtette: sokféleképpen lehet szeretni a hazát, úgy is, hogy megismerjük értékeit, kulturális örökségét. Ám akkor érünk célt, ha a kultúra nemcsak információ és irodalmi törzsanyag, hanem élmény is. – Aki hazafi, egyszerre képes nemzetben és régióban gondolkodni, úgy, hogy közben lokálpatrióta marad – utalt a 10 évvel ezelőtt megkezdett közös ünneplésre, mellyel már akkor is a nemzet határokon átívelő újraegyesítésében gondolkodtak. A továbbiakban arról szólt az államtitkár, jóllehet, nem piros betűs ünnep a Magyar Kultúra Napja, mégis olyan ünnepélyesség lengi be, mint nagy állami ünnepeinket.

A színpadra lépő Príma Primissima-díjas Csík Zenekart hatalmas taps fogadta, mely minden számuk után megismétlődött. A magyar népzene hiteles tolmácsolóiként időutazásra „vitték el” a közönséget: Kalotaszegtől a Felső-Tiszavidéki Szilágyságon át a székely Bukovináig csendültek fel csodálatos dallamok. Nem maradhatott el az utóbbi évek leghallgatottabb dala, a Most múlik pontosan, ráadásként pedig az Ez a vonat, ha elindul.

Nyírő Gizella

   

A város polgármesterét, a térség országgyűlési képviselőjét, a kórházi osztályok vezető orvosait, ápolóit Muraközi Zoltán főigazgató köszöntötte. Cseke Istvánné, a K&H berettyóújfalui fiókvezetője a megjelentek előtt ismertette a gyógyvarázs program hét évre visszatekintő múltját, melynek során mintegy 330 millió forint értékű eszköz- és műszerállománnyal – elsősorban gyermekgyógyászati- és mentési eszközök vásárlásával - támogattak 113 intézményt hazánkban. A pályázati úton elnyert támogatással az a céljuk, hogy a jelen és jövő társadalmának tagjai teljes életet élhessenek.

Hajdú-Bihar megyében 3 kórház jutott 14 millió forint összegű támogatáshoz, s most először a Gróf Tisza István Kórház is sikeresen pályázott a 69 intézmény közül, s nyert el mintegy hárommillió forint értékben életmentő műszereket.

Muraközi István polgármester a kórház egész kollektívájának gratulált, hiszen valamennyiük munkája benne van az elért eredményben. – Talán az sem véletlen, hogy korábban az év kórháza címet is elnyerte a berettyóújfalui – emelte ki a városvezető, hozzátéve, hogy forrásszegény világunkban rendkívül értékes ez a program, amelynek köszönhetően a gyermekegészségügyet segítik.

Korcsmáros Ferenc, a Sürgősségi Betegellátó Osztály főorvosa mutatta be az életmentő eszközöket, amelyek a gyermeksürgősségi és gyermek traumatológiai ellátást segítik. Egyebek közt a speciális rögzítő eszközt, vákuummatracot gyermekméretben, lélegeztető maszkot, inhalátort, gyógyszeradagolót, test- illetve folyadékmelegítőt, és olyan monitort, mely az életfunkciók ellenőrzését szolgálja.

Nyírő Gizella

Vitányi István országgyűlési, egyúttal helyi önkormányzati képviselő, a projekt megvalósulása kapcsán elmondta: Nadányi Zoltán 1938-ban azt írta, Berettyóújfalu a világ közepe! A városközpont rehabilitációjának elkészülte után, ha nem is a világ, de mindenképpen Bihar közepe lesz szülővárosa! – jelentette be a honatya, hozzátéve, hogy küllemében legyen város, ám az emberek kapcsolatában maradjon falu, ahol mindenki ismeri, tiszteli egymást, ahol az embereket érdekli a másik sorsa.

Muraközi István polgármester örömét fejezte ki a 78 százalékos támogatásból és 129 millió önkormányzati önerőből megvalósuló beruházás bemutatásakor. Reményét fejezte ki amiatt, hogy az elindult projekt évtizedekre meghatározza a városképet. – Berettyóújfalu büszke arra, hogy a térség egészségügyi központja lehet a közel 700 ágyas kórházával, de a gyógyvizünkre is lehet építeni a lakosság egészségi állapotának javítását, így nem is adhattunk más nevet a pályázatnak, mint amit: Berettyóújfalu, az egészséges város. Ennek jegyében újul meg többek között a városközpont, a Szent István tér rendezvénytérré való kialakításával, a Tűzoltóság parancsnoki épületének felújításával, funkcióváltásával, a mozi épületének átalakításával, a református templom tetőszerkezetének felújításával.

A beruházást helyi vállalkozók végzik, akik az idei városnapra ígérik annak átadását.

Nyírő Gizella

A városban működő különböző felekezetű hívek előtt Majláth József, helyi református lelkipásztor mutatta be a szeretetszolgálat lelkészigazgatóját, Fodor Gusztávot és Czető Gergő adománykoordinátort. Igehirdetésében Fodor Gusztáv arról beszélt, hogy jobb adni, mint kapni. Elmondta: a szeretetszolgálat 2006-os megalakulása óta beleszeretett ebbe az igébe, s ezért is lett folyóiratuk, illetve honlapjuk neve is a Jobb adni, mint kapni. Az adás, az ajándékozás tulajdonképpen olyan gondoskodó szeretet, amely jelen van a magánéletben, a hivatásban, a munkában, az egyházban, a baráti kapcsolatokban – sorolta a lelkész, hozzátéve: azok erősek, akik tudnak adni, mert aki ad, ott mennyország van.

Szolgálata után két kisfilmet vetített le a lelkészigazgató. Egyik film a Kárpát-medencében zajló karitatív munkájukat mutatta be, másik az Afganisztánban, illetve a földrengés sújtotta Haiitiben végzett áldozatos munkájukról szólt.

Majláth József az est végén emlékeztetett arra, hogy a berettyóújfalui egyházközség is részt vesz a Magyar Református Szeretetszolgálat programjaiban, így a Szeretethíd megszervezésében és lebonyolításában, a Nyilas Misi programban, de éppen a szeretetszolgálattól kapott a Toldi Miklós Református Általános Iskola iskolabútorokat is.

Nyírő Gizella

A városvezető Széchényi Istvánt idézte, amikor azt mondta: „A pénz ellenálhatatlanul oda siet, ahol legbátrabban és legmagasabban kamatol, vagy kamatolni remél.” A sietéshez kapcsolódik azonban a jó minőségű út megléte – tette hozzá Muraközi István, aki a felújított Bocskai utca kapcsán elmondta: a mintegy 82 millió forint elszámolható költségből közel 60 millió forint támogatást nyert meg a város, míg 22 és fél millió forintot önkormányzati önerőként kellett előteremteni. – Ha a városiasodás útját kívánjuk folytatni, akkor szükség van ilyen infrastrukturális beruházásokra, hiszen Berettyóújfalu egészséges városként, lakosainak a közszolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférését is célul tűzte ki.

A beruházás során 919 méter hosszon új burkolatot kapott a Bocskai utca, a fennmaradó 214 méteres, útalapos szakaszt pedig szilárdburkolattal látták el. A korábbi hat méteres szélességet hat és félméteresre szélesítették.

A polgármester végül köszönetet mondott a beruházást végzőknek, valamint az ott élőknek, akik az építkezéssel járó kellemetlenségeket elviselték, majd Pálfi Anikó alpolgármesterrel és a körzet egyéni képviselőjével, Király Sándorral átvágták a nemzeti színű szalagot.

Nyírő Gizella

Muraközi István polgármester elmondta: az októberi első munkaülésen tárta fel az önkormányzat pénzügyi helyzetét az újonnan megválasztott képviselők, valamint a város lakossága előtt. Az átadás-átvétel során nagy összegű – 360 milliós – szállítói adósságot tapasztalt. Ha nem látnak hozzá a struktúraváltáshoz, összeomlott volna a város költségvetése. Az óriási hiány két dologra vezethető vissza: egyrészt az állami finanszírozás csökkenésére, másrészt a városban megvalósult nagy léptékű fejlesztések önerejének előteremtésére – részletezte a városvezető. Muraközi István szerint az újfalui önkormányzat nem egyedüli az országban, hiszen egyre több önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárás.

-A mostani intézkedési terv azt a célt szolgálja, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, és egy működőképes önkormányzatot hagyjunk örökül az utánunk jövő nemzedékre. Ez az intézkedési terv egyaránt kiadást csökkentő és bevételt növelő. Intézményi szerkezetátalakításokat is meg kellett lépni, amelyben a legfontosabb a két szakképző intézet – a Bessenyei György Szakközépiskola és az Eötvös József Szakképző Intézet – összevonása, valamint a városi zeneiskola betagozódása a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába, illetve a Szabó Pál Kollégium bezárása. Mindezeken túl az összes intézménynél és a polgármesteri hivatalnál a személyi kiadások ötszázalékos csökkentését irányoztuk elő. A polgármesteri hivatal nem kötelező szociális kiadásainak csökkentését is elhatároztuk 24 millió forint összegben, de kénytelenek voltunk megszüntetni a 70 éven felüliek szemétszállítási díjfizetés alóli mentességét is.

A bevételnövelő intézkedések közt említette a polgármester az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok és földterületek bérleti díjának emelését. Parkolási és hirdetési rendeletet készít az önkormányzat, melyből éves szinten mintegy 26 millió forint bevételre számítanak. Új iskolatársulási megállapodásokat készítenek elő Váncsod és Mezősas településekkel, amiből több tízmillió forint bevétel származik.

A legnagyobb vesztesei a hétfőn elfogadott intézkedéseknek az elkövetkező évek meg nem valósuló fejlesztései lesznek, hiszen az önkormányzat működőképességének fenntartása nem teszi lehetővé a város teherbíró képességét meghaladó fejlesztések önerejének előteremtését – emelte ki Muraközi István.

Pálfi Anikó alpolgármester elmondta: lehetett volna másik két – rosszabb - alternatíva is. Vagy az, hogy csődbiztos felügyelje az önkormányzatot, vagy pedig átadni a megyei önkormányzatnak a város középfokú intézményeit. – Az intézkedési terv kidolgozása során azonban az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy valamennyi, nem kötelező feladat ellátása továbbra is a városban maradjon. Ezért nem gondolkodtunk abban, hogy a nem kötelező középiskolai oktatási feladatok ellátását átadjuk a megyei önkormányzatnak.

Nyírő Gizella

Hogy jutott mindez éppen most, a tél kellős közepén eszembe, amikor belátható időn belül nem lehet a földre menni a belvíz miatt?! Nos, mondandóm messzi esik a földműveléstől, ám a kiválóságok kiválasztása éppen most időszerű.

Olvasom az egyik vidéki havilapban „Akikre büszkék vagyunk” címmel az összeállítást az óvodai kiválóságokról. Nem voltam rest, kétszer is megszámoltam: 69 kisgyermek neve szerepel a büszkeségek között. És nem hagy nyugodni a kérdés: akiknek a neve nem szerepel, azokra nem is lehetnek büszkék szüleik?! Mi ez az óvodás korban elkezdődött kiválasztódás?! Vannak elsőrendű, értékes gyerekek, s vannak másodrangú, értéktelen nebulók, mert éppen nem tudnak úgy énekelni, rajzolni, verset mondani, mint akiknek a nevét felsorolták a büszkeségek között?! Szerintem nagyon káros irányba vezet az ilyen megkülönböztetés, rivalizálás, amikor már kisgyermekként hozzászoktatják a lurkókat a – szerintem - egészségtelen versengéshez. És eszembe jut egy másik, negyedszázaddal ezelőtti, szintén saját történet. Kislányom elsős tanító nénije közölte velem: ha ez a gyerek így halad, nem lesz belőle gimnazista! A függőleges vonalak ugyanis átlósra sikeredtek a kockás füzetben. Nos, a lányom nemcsak a gimnáziumot végezte el, de diplomát, nyelvvizsgát, felsőfokú újságíró képesítést is szerzett.

Úgy vélem, nem ajánlatos már kisgyermekkorban rangsorolni a jövő nemzedékét, mert belőlük lesznek a törtető, elfásult, kiégett, ugyanakkor a másik embert semmibe vevő-néző karrieristák.

A tájékoztatóból kiderült: egy nyolcfős mobilcsoport – melynek vezetője egy mozgásszervi rehabilitációs orvos, egy gyógytornász, egy gyógymasszőr és öt szakképzett ápoló – foglalkoztatására nyert mintegy 44 millió forintot a kórház, munkabérre és a munkáltatót terhelő járulékok utófinanszírozására. A mobilcsoport a decubitus ellátást, azaz a felfekvéses, nagy fájdalommal járó beteg életesélyeit csökkentő betegségek megelőzését és kezelését végzi, mind az osztályokon, mind pedig az ambuláns – járó beteg – részlegen – tudták meg a jelenlévők.

A mobilcsoportba felvettek közalkalmazotti jogviszonyban dolgoznak. Valamennyi kórházi osztályon elvégzik a felfekvések korszerű kezelését, de ápolási tervet is készítenek a megelőzésre, illetve felveszik a kapcsolatot dietetikusokkal, s tanácsokat is adnak az otthoni ápoláshoz – részletezte az ápolási igazgatónő, hozzátéve, hogy a pályázat lejárta után további két éves foglalkoztatást is vállalt a kórház, sőt, új mobilcsoport működtetését is tervezik.

Nyírő Gizella

 

Nyírmártonfalvától Sárrétudvarig, Egyektől Berettyóújfaluig, számos település gazdaköri képviselőit Örvendi László országgyűlési képviselő, helyi gazdaköri elnök köszöntötte. A márciusi Hajdúböszörményben megrendezett megyei értekezlet óta eltelt időszakról elmondta: akaratunk szerinti kormány alakult, amely azonnal megkezdte a gazdaság talpra állítását, jóllehet, egy kifosztott, kirabolt országot vett át. A Nemzeti Együttműködés kormánya megadta a könnyített állampolgárságot a határon túli magyaroknak, s június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A munka, otthon, család, egészség, rend szellemében indította programját a kormány, melynek az előző nyolc év kormányai által felvett 20 ezer milliárd forint adósságot is törlesztenie kell. – El kell számoltatni azokat, akik miatt ez a helyzet előállt, s ennek az elszámoltatásnak a kormányzati megbízottja Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója – jelentette be Örvendi László.

Jakab István országos Magosz-elnök, a Parlament alelnöke, Diagnózis és terápia címmel írt munkaanyagot mutatott be, melyet a Magosz készített el, s amelyben szembesítették az előző kormányokat tetteikkel. – Ma ott tartunk, hogy semmiben sem vagyunk önellátók. Behozatalra szorulunk sertésből, tejből, de még zöldségfélékből is, miközben külső befektetők százezres sertéstelepek megépítését tervezik nálunk. El kell érnünk, hogy a helyben megtermelt árut helyben értékesítsük, ami által a keletkezett haszon is helyben marad. Talpra kell állítani a mezőgazdaságot, ki kell nyitni a hátsó udvarok kapuit, s újra indítani az állattenyésztést, megteremteni az élelmiszer feldolgozás feltételeit – adott útmutatást az országos elnök.

A továbbiakban azt jelentette be Jakab István, hogy törvény született arról, ha valakinek nem termett meg a gabonája, s emiatt nem tud teljesíteni, azt nem lehet fedezetvásárlással hátrányos helyzetbe hozni.

Szólt a Magosz-elnök arról is, hogy nevében sem marad meg az agrárkamarai rendszer, teljesen átalakítják. Továbbra is ragaszkodnak a földvásárlási moratórium fenntartásához. Sürgetik az egymillió hektár terület sorsának rendezését, segítik a fiatal gazdákat életpályamodell bevezetésével. Hazánk további GMO-mentességét ígérte Jakab István, aki bejelentette, hogy Magyarország kedden átvette az EU soros elnökségét agrárium ügyekben.

Bara Sándor, a TIVIZIG igazgatója a belvíz- és árvízveszélyről nyújtott helyzetképet. Elmondása szerint a hidrológiai év 2009. november 1-től 2010. november 1-ig tartott. Ez idő alatt 914 milliméter csapadék hullott, ami közel kétszerese az átlagnak, négy településen pedig az 1000 millimétert is meghaladta a leesett csapadék. A talajvízszint 132 centiméterrel magasabb a tavalyinál, ami már komoly belvízveszélyt jelent. A mostani fagy csak pillanatnyi fellélegzést jelent, mert az újabb esőzés még komolyabb veszélyt hordoz – vetítette előre a szakember, hozzátéve, hogy a víz elvezetése érdekében mindent elkövetnek a folyamatos csatornakotrással. Kiderült: 61 ezer hektárt borít belvíz, a napi védekezés 2,3 millió forintba kerül.

Kiss Zoltán, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője a vis major hitellel kapcsolatos információkat osztotta meg. Eszerint 6 milliárd forint igényelhető összesen, gazdánként egymilliótól 50 millió forintig. Önerőre nincs szüksége, ám fedezetre igen. A hétszázalékos kamatú hitelt beruházásra nem lehet igényelni, hanem a korábbi, magasabb kamatozású hitelek kiváltására alkalmas ez a hitelprogram.

A hozzászólók többnyire a víztársulatok működésével kapcsolatos elégedetlenségüket fejezték ki, mondván, évekig csak fizették a hozzájárulást, ám tényleges munkát nem végeztek annak fejében.

Vargáné Szabó Katalin a hajdúszováti és derecskei tejtermelő gazdák sérelmét osztotta meg, ugyanis a falugazdászok félretájékoztatása miatt elestek az uniós támogatástól. A szerepi Gali Árpád arra panaszkodott, hogy a nemzeti támogatás második részét még nem kapták meg. Kovács Zsigmondné Berettyóújfaluból a túlsúlyos mezőgazdasági gépek közúti mozgását szabályozó törvény módosítását sürgette. A hajdúszoboszlói Kovács Károly nagyobb kormányzati szerepet várt a Magosztól, illetve úgy véli, a magyarok kiábrándultak az EU-ból. Meg is kérdezte Jakab Istvántól, mit várhatunk az EU-elnökségtől. Az országos elnök szerint kiváló alkalom lesz az előttünk álló fél év a bemutatkozásra, megfelelő nemzeti marketinggel pedig üzleti kapcsolataink bővülhetnek.

Nyírő Gizella

Aranyi István elmondta: nem előzmények nélküli a mai tükörakció, hiszen már korábban is végeztek közös ellenőrzést a berettyóújfalui és a nagyváradi kapitányságok rendőrei. A mostaniban viszont részt vesznek a debreceni, valamint a hajdúhadházi kapitányságok egyenruhásai is. A közös akció indoklásában elmondta: ebben az időben megélénkül a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások „forgalma”, hiszen most utaznak haza. Ugyancsak megélénkül a magyar turisták kiutazása romániai üdülőhelyekre, de szintén nagyobb a hazánkba irányuló bevásárló turizmus Románia felől. Mindezek miatt kiemelt feladat a balesetmentes közlekedés szavatolása. – Sajnos, a csökkenő személyi sérüléses balesetek ellenére, nőtt a külföldiek által elkövetett balesetek száma. A 907 balesetből 53-at okozott külföldi állampolgár, ami 37 százalékos növekedést jelent. Önmagában az akció nem elegendő, de ha sikerül felhívni a figyelmet a fokozottan veszélyes időszakra, már eredményes lehet a közös ellenőrzés – jelentette ki Aranyi István, aki arra kérte a jelenlévőket, hogy együttműködés, udvariasság, kulturáltság, fegyelmezettség jellemezze az akcióban résztvevők munkáját. Ugyanakkor határozott intézkedést kért a szabálytalankodókkal szemben.

A reggel héttől este hétig tartó akcióban 163-an vesznek részt, közülük 93 magyar és 70 román kolléga.

Berettyóújfaluban az akció kezdetekor egy okmányok nélkül, tiltott ablakfóliával ellátott autóval közlekedő sofőrt állítottak meg. De volt olyan sofőr is, akinek a vezetői engedélyében két hónapja lejárt az orvosi érvényesség. Ő nyugdíjas rendőr papára hivatkozott – kérve, tekintsen el az intézkedő rendőr a szabálytalanságtól -, ekkor a debreceni egyenruhás határozottan lépett fel, mondván: helyszíni bírsággal, vagy feljelentéssel él. Az előbbit választotta a fiatalember, aki még a háromezer forint helyszíni bírságból is alkudni akart.

A 42. számú főútvonalon a Nemzeti Közlekedési Hatóság, illetve a Vám- és Pénzügyőrség emberei a rendőrséggel és a polgárőrséggel közösen, a kamionok rakományát és iratait ellenőrizték, s számítógépre vitték az adatokat.

A 47. számú főútvonalon trafipaxos autó ellenőrizte a gépjárművek sebességét. Délelőtt 10 óráig egy autó futott be a derecskei vasútállomás előtt 50 km/órás megengedett sebesség helyett jelentős túllépéssel, 72 km/h-val.

Nyírő Gizella

Muraközi István polgármester köszöntőjében üdvözölte az infrastrukturális fejlesztés bejelentését, hiszen mint fogalmazott, olyan időket élünk, amikor már-már a fenntartás, működtetés kerül veszélybe. A megyei közgyűlés tagjaként azzal is tisztában van, hogy a fenntartó önkormányzat nem dúskál anyagiakban. – Ám az egymás után folyó projektek azt vetítik előre, hogy sikerül kinevelni egy olyan utódnemzedéket, amely nemcsak megismeri, hanem kutatja is a jövőben a helytörténetet. Az is örvendetes dolog, hogy most is a Megyei Múzeumok Igazgatósága pályázott, ám a megvalósítás helyszíne a Bihari Múzeum. Szintén pozitívuma a projektnek, hogy nem külső cég, hanem a múzeum dolgozói készítették el a pályázatot – méltatta a polgármester.

Hajdú Zsigmond muzeológus arra a kettősségre hívta fel a figyelmet, ami az európai uniós pályázatok gazdag tárháza és a közművelődési intézmények fenntartása, működése között tapasztalható. Az október 1-én indult beruházás magas színvonalú technikai fejlesztésre ad lehetőséget, ami egyúttal kapaszkodó a jövőbe – fogalmazott a szakember.

Kállai Irén, a Bihari Múzeum igazgatója bejelentette: az átalakítandó termet 2003-ban hozták létre kétosztatúként: egyrészt állandó kiállítás található benne, másrészt előadások, konferenciák tartására alkalmas. A többfunkciós oktatóteremmé való átalakítás, valamint a múzeumi informatikai pontok elhelyezése önerő nélkül, 100 százalékos támogatásból, nettó 34 millió forintból valósul meg. A projekt célcsoportjai a berettyóújfalui és bihari kistérség gyermekei, az ötéves óvodásoktól a középiskolásokig – mondta el Kállai Irén.

Nyírő Gizella

Dehír: Hogy kerül a csizma az asztalra, pontosabban, a számítógépek bűvölete, a különböző matematikai tételek bemutatása mellett, hogyan került kapcsolatba a szalmafonással?

Pelbártné Zöld Klára: A műanyag karácsonyfadíszeket szerettem volna valamilyen természetes alapanyagból készült díszekkel felcserélni.

Dehír: Miért éppen a szalmára esett a választása?

P. Z. K.: Számomra olcsón és könnyen beszerezhető, ugyanis otthon, a konyhakertünkben pár négyzetméternyi területen termelünk búzát. Sajnos, a határban elérhető gabona nem olyan szép, ugyanis a szántóföldi növénytermesztés során felhasznált vegyszer miatt elveszíti a fényét.

Dehír: Lényeges-e a gabonafajta, amit az alkotások elkészítéséhez használ?

P.Z. K.: Igen. Mert pl. az árpaszalma puhább, könnyebb belőle képet készíteni. A rozsszalma egyenletesebb vastagságú és jó hosszú, én azonban abból dolgozom, amihez hozzáférek: a búza szalmájából.

Dehír: Mikor kezdett el foglalkozni a szalmafonással?

P. Z. K.: Még debreceni egyetemista koromban. Az első alkotásaim esőcsigák, kontyfogók voltak. A derecskei Zákány Lajos bácsitól tanultam a szalmaborona elkészítését. Ő látta, hogy ügyes vagyok, s arra biztatott, hogy ragadjak meg minden alkalmat további fonástechnikák elsajátítására. Így vettem részt kétszer is Törökszentmiklóson a szalmafonók baráti körének táborában, ahol Szabó Katinka volt a mesterem. Ezután készítettük el Bujdosó Tamással közösen Derecskének az arató koszorút, az új kegyér ünnepére. Azzal az alkotással Aranyszalma szálas anyagfonó pályázaton különdíjat kaptunk.

Dehír: Hol láthatja a közönség ezeket a különlegesen szép alkotásokat?

P.Z.K.: A Bihari Népművészeti Egyesület tagjaként járok kiállításokra, nemcsak városunkban, hanem szerte a megyében, de eljutottunk már Miskolcra és Nagyváradra is.

Dehír: Hogyan fogadják diákjai fiatal tanárnőjük hobbiját?

P.Z.K.: Az adventi időszakban diákjaimmal együtt készítjük az iskolai karácsonyfára a díszeket. Megismertetem őket a szalmafonás alapjaival, megpróbálom felkelteni érdeklődésüket az alkotás örömére, valamint arra, hogy nem feltétlenül kell pénzért venni a karácsonyi ajándékokat, ők maguk is el tudják készíteni azokat.

Nyírő Gizella

A szépszámú vendégsereget, valamint az óvodásokat és szüleiket, Szabóné Gál Mária tagóvoda vezető, most már bázisovi elnök köszöntette. Mint mondta, a címre való pályázatukkor nyilatkoztak arról, hogy népszerűsíteni akarják a vöröskereszt tevékenységét, tagokat toboroznak, helyet adnak vöröskeresztes kampányoknak, katasztrófa esetén gyűjtést szerveznek. Utóbbi kapcsán bejelentette: az óvodában elhelyezett perselyben 18 ezer forint gyűlt össze a vörösiszap károsultjainak, amit át is utaltak részükre. Az óvoda dolgozóinak 80 százaléka egyébként vöröskereszttag.

A megjelenteket köszöntő Vitányi István országgyűlési képviselő beismerte, hogy korábban nem hallott a bázisovi-programról, ezért „előtanulmányokat” folytatott. Kiderült azonban számára, hogy legfontosabb az egészséges életmódra nevelés, s itt minden feltétel adott. – Nem érdemtelenül kapta ezt a címet az óvoda, ám nagyobb reklámot érdemelne ez a kezdeményezés – jelentette ki a honatya, hozzátéve, hogy az elnevezés idegen számára, ezért szívesen támogatna egy olyan pályázatot, mely a gyermekekhez közelebb álló kifejezést takar.

A Gyermekkert Tagóvoda kicsinyeinek műsora után Muraközi István szólt a jelenlévőkhöz. – Olyan kezdeményezésnek lehetünk szemtanúi, amely a Vöröskereszt szakmai felügyelete és az óvoda irányítása alatt folytatódik a jövőben. A kezdeményezést nem lehet elég korán kezdeni, bizonyíték erre a mai nap. A gyerekek - koruknál fogva – nyitottak erre, ezért is vihetik sikerre a mozgalmat – vetítette előre a polgármester.

Az óvoda homlokzatán elhelyezett Bázisovi táblát három kisded leplezte le, majd egy kis megvendégelés következett az óvoda ebédlőjében. Ott Pálfi Anikó alpolgármester azon örömének adott hangot, miszerint a szakmai munka mellett az óvoda olyan kezdeményezést is felkarolt, amely később a gyermekek felnőtt korában beépül tudatukba, a többi, itt megszerezett tapasztalat – környezettudatos tevékenység, egészségmegőrzés- és védelem – mellett.

Nyírő Gizella

A volt megyeháza dísztermében egybegyűlteket Vitányi István országgyűlési képviselő köszöntötte, aki elmondta: sokan, sokféleképpen adakoznak, ám ő a legnagyobb adakozóknak a véradókat tartja, mert névtelenül, térítésmentesen segítenek embertársaikon.

Muraközi István polgármester akként fogalmazott, aki vért ad, életet ad. A legszebb karitatív tevékenységnek tartja a véradást, ő maga is kétszer adott vért az idén –legyőzve félelmét. A jelenlévők megtudhatták, hogy Magyarországon 1987 óta november 27-ét a Véradók Napjaként ünneplik meg.

A helyi néptáncos csoportok, valamint a Berettyó-parti nyugdíjasok műsora után Újvárosi Andrásné és Illés Tóth József emléklapot és ajándéktárgyat adott át a 10, 20, 25, 30, 40, 50, 60, 70, 75, 80, 90 és 100-szoros véradóknak. Mint kiderült, idén a Gróf Tisza István Kórházban található Vérellátó Központhoz tartozó 31 településről 173-an jubiláltak az idén, akik közül 51 véradót hívtak meg a kitüntetésre.

Az ünnepség vendéglátással zárult, melyen Újvárosi Andrásné pohárköszöntőjében elmondta: az idei karácsonyi ajándékok nézegetésekor gondoljanak arra a kitüntetettek,hogy mindennél drágább ajándékot, az életet ajándékozták valakiknek.

Nyírő Gizella

 

 

Dehír: Ön a választások éjszakáján – miközben megköszönte a személyére leadott voksokat – úgy fogalmazott, hogy véget ért egy korszak Berettyóújfaluban. Mire gondolt konkrétan?

Muraközi István: Valóban változás történt Berettyóújfaluban, lezárult egy 20 éves korszak, amelynek természetesen megvannak a maga eredményei és problémái is. Az előbbiekhez sorolhatjuk a város fejlődésének kézzel fogható eredményeit: a közművel való ellátottságot – gáz, telefon, szenny-csatornahálózat kiépítése - , a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztései, a Gróf Tisza István Kórház többlépcsős fejlesztése, vagy a kerékpárutak építése. Mindezek eredményeként Berettyóújfalu több évtizedes lemaradását sikerült behozni. Ha ehhez hozzávesszük a most futó projekteket, melynek során megújul a város főtere, néhány középülete, elkészül a strandfürdő, a kórház közel két és félmilliárdos fejlesztése – elmondhatjuk, hogy Berettyóújfalu nemcsak a térség, hanem a megye egyik legdinamikusabban fejlődő városa.

Dehír: Az elmondottakból úgy tűnik, minden rendben, a város kiegyensúlyozottan halad a maga által kijelölt úton.

M.I.: Ez nem egészen így van. A jelen ugyanis nagyon sok problémával terhelt. A problémák egyik oka az erőltetett infrastrukturális beruházások önerejének előteremtése volt, melyhez kötvényt kellett kibocsájtanunk az utóbbi években. Ugyanakkor az elmúlt évek önkormányzatokat sújtó, megszorító kormányzati politikájának eredményeként évről évre csökken a feladatok ellátásához szükséges állami normatíva összege. Csak ebben az évben – 2010 – mintegy 310 millió forinttal csökkent a központi támogatások összege. Ez azért hatalmas érvágás városunk költségvetésében! A csökkenés mértéke, 2007-hez viszonyítva, meghaladja az egymilliárd forintot. Ez pedig az eladósodáshoz vezetett.

Dehír: Milyen hatása lesz ennek az elkövetkező évekre?

M.I.: A legfontosabb feladatunk, hogy megállítsuk városunkat a további eladósodás lejtőjén. Ennek érdekében 2011-ben felül kell vizsgálnunk az önkormányzat kötelező, illetve önként vállalt feladatait. Működési költségvetést kell készítenünk, amelyben elsődleges cél intézményeink biztonságos üzemeltetése. Drasztikusan vissza kell fogni fejlesztési kiadásainkat is. Az önkormányzat és intézményei valamennyi dolgozójának felelősségteljes munkájára lesz szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk a bevételi és kiadási oldal egyensúlyát. Döntéseinket ezután mindig városunk és a településen élők érdekei határozzák meg. Elképzelhető, hogy lesznek fájdalmas lépések is, de jelenleg ez a továbbélés egyetlen záloga.

Dehír: Mire számít, négy év múlva is polgármesterként beszélgetünk Önnel?

M.I.: Eddig és ezt követően is arra törekszem, hogy minden döntésünk világos és átlátható legyen. A településünkért érzett felelősség tükröződjön az ellátott feladatokban. Hogy ez négy év múlva találkozik-e az itt élők egyetértésével, arra most nehéz választ adni, de egyet bizton állíthatok: gyermekkorom óta itt élek ezen a településen, ezután is itt akarok élni, és mindig jó lelkiismerettel szeretnék az emberek szemébe nézni. Az elvégzett munkát pedig a választók értékelni fogják.

Nyírő Gizella

A projektzáró rendezvényen Muraközi István köszöntötte a projekt lebonyolításában résztvevőket. A polgármester leszögezte: mai, forrásszegény világunkban nagyon fontos a külső források bevonása. Az elnyert pályázat nagy érdeme, hogy a múzeum dolgozói írták meg, nem pedig külső szakértő cég. - Szintén nagyon lényeges, hogy a legfiatalabb korosztályt szólították meg, s sikerült becsalogatni a gyerekeket, fiatalokat a múzeumba, akik a későbbiekben akár helytörténettel is foglalkozhatnak – méltatta Muraközi István az elvégzett munkát, hozzátéve: az önazonosság tudatának szempontjából is fontos projektet zárnak most, hiszen sikerült tudatosítani a gyerekekben, hogy Bihar szülöttei, Bihar értékeinek őrzői és továbbvivői lettek, s élettel töltötték meg a múzeumot.

Lakner Lajos a Déri Múzeum igazgatója úgy fogalmazott, hogy a projektek legfontosabb érdeme az összefogás, melynek révén az általános iskolák 4. osztályától a szakképzés 12. évfolyamáig sikerült behozni a fiatalokat a múzeumba.

A továbbiakban Kállai Irén és Dr. Krajczárné Sándor Mária ismertette a projekteket. A múzeumi óra sorozatban a 4. osztályosoknak Múzeumi daloló címmel tartottak foglalkozásokat. Az ötödikeseknek a történelem, technika és életvitel tantárgy témaköreihez kapcsolódóan vezettek órákat. Az Eötvös József Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola ruhaipari képzésben résztvevő diákjai népi textileket – szőtteseket, viseleteket – díszítő elemeket, hímzéseket ismertek meg. Összességében elmondható: a másfél tanév során 94 foglalkozáson több mint 300 tanuló vett részt.

Az életen át tartó tanulás jegyében szervezték meg szombatonként a kétórás családi tematikus foglalkozásokat 10 alkalommal, melyek során a műtárgymásolatokat megfoghatták, kipróbálhatták, felvehették.

A tapasztalatok igen kedvezőek - erősítették meg a pedagógusok, akik szerint a gyerekek a kezdeti idegenkedés után már várták a múzeumi órákat, melyeknek személyiségformáló ereje is óriási. Maradandó élményekhez jutottak az időutazás során, melynek révén megismerték eleink életvitelét, mindennapos használati tárgyait.

Nyírő Gizella

Az előzményekről kiderült: a Pálfi István TISZK – korábban Bihari, Sárréti, Hajdúszoboszlói TISZK – még 2008-ban nyújtott be pályázatot a szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítására, s nyert is 90 százalékos európai uniós támogatást. A közel 900 millió forintos beruházásból mindhárom városban a szakképzés gyakorlati képzését szolgáló beruházás valósult meg. Berettyóújfaluban mintegy 360 millió forintból a gépészeti képzés, Püspökladányban a mezőgazdasági gépszerelő képzés, míg Hajdúszoboszlón a vendéglátó – és idegenforgalmi képzés központjára 160-160 millió forintból készült el újonnan vagy átalakítással, bővítéssel a szakképzés XXI. századi követelményeinek megfelelő tanműhely-komplexum.

Az avató ünnepségen, ahol az érintett önkormányzatok vezetői, intézményvezetői vettek részt, Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője, egykori alma máterének helyszínén köszöntötte a megjelenteket. – Manapság gyakran éri kritika a hazai szakképzést – nem is alaptalanul – hogy nem megfelelő a fiatalok gyakorlati képzése. A most átadandó létesítmény viszont azt bizonyítja, hogy jó képzettségű fiatalok kerülnek ki innen, s ezután kiválóan képzett munkaerő áll majd a vállalkozások, cégek rendelkezésére – fogalmazott a honatya. A névadóról elmondta: Pálfi István évekkel megelőzte a mai napot, hiszen ő maga is felnőttképzéssel foglalkozott, mert felismerte: aki az oktatásba fektet be, az a jövőbe fektet.

Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere, utalt arra a bizonytalanságra, amit az induláskor érzett. – Bízom abban, hogy évek múlva jó eredményekről fogunk beszámolni, hiszen a megfelelő körülmények rendelkezésre állnak a jövő szakmunkásai számára. Ezzel a létesítménnyel új lendületet kap a térségben a szakképzés – fejezte ki reményét a polgármester.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere, felszólalásában bejelentette: új szereplőként lépett be a Társulásba, hiszen új polgármesterként vehette át az örökséget. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a gépészeti képzési központ Újfaluban valósul meg. Utalt arra, hogy két évvel ezelőtt úttörő kezdeményezés volt a társulás megalakítása, ám az eredmény már látszik: a három városban közel 900 millió forintból megvalósuló infrastrukturális beruházás valóban XXI. századi körülményeket teremt a jövő szakemberei számára. – Nagy kihívás ez, hiszen a piac követelményeinek kell megfelelni végső soron – szögezte le.

Az ünnepélyes szalagátvágást követő állófogadáson Pálfi Anikó alpolgármester mondott pohárköszöntőt, melyben köszönettel illette a három város önkormányzatát azért az összefogásért, amivel sikerre tudták vinni a pályázatot. Azt kívánta? Legyen még sok ilyen előrevivő projektátadó.

Nyírő Gizella

Az iskola igazgatója, Kovács Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta a 25 éves intézményt. Mint fogalmazott, a megújított iskola az értékek felkarolásának, továbbvitelének motorja kíván lenni a jövőben, hiszen vannak olyan pedagógia értékek, melyeket nem szabad megszüntetni.

Muraközi István polgármester, a kistérségi társulás elnökeként szólt a jelenlévőkhöz. Azon örömének adott hangot, miszerint az infrastrukturális fejlesztések után a pedagógiai megújulásra is gondolhatnak, s a mostani projektindító rendezvény azért is nagyszerű, mert a program önerő nélkül, száz százalékban európai uniós támogatásból valósul meg. Külön köszönetet mondott azért, hogy a pályázatot nem külső céggel íratták, hanem a kistérség dolgozói készítették el. Modellértékű a kezdeményezés, hiszen 29,9, illetve 100millió forintból valósul meg a tanév során a két projekt.

A továbbiakban Csörszné Bagdi Ildikó oktatási referens ismertette a projekt részleteket. A megvalósítás során megújul a pedagógusok szemlélete, módszertana, amiből a gyerekek, szülők, illetve az intézmények profitálnak leginkább, miközben segítik az átmenetet a térség óvodáiban, alap és középfokú intézményeiben. A minőségi oktatás fejlesztése során pedig elméleti-módszertani segítséget nyújtanak, illetve terjesztenek már bevált, jól működő gyakorlatokat a kistérség közoktatási intézményei számára.

Nyírő Gizella

A Muraközi István polgármester által vezetett közmeghallgatásra tucatnyi lakos jött el, akiknek általános problémája a szilárd burkolatú utak hiánya, valamint a nem megfelelő állapotú járdák felemlegetése volt.  Ugyancsak elégedetlenek a lakosok a szemétszállítás mai gyakorlatával, ugyanis hatalmas terhet ró rájuk az évente fizetendő 18.600 Ft szemétszállítási díj. Méltánytalannak tartják, hogy a lakótelepeken élők kisebb kukába gyűjthetik a szemetet, holott a családi kertes ingatlanok tulajdonosai sem „termelnek” több szemetet, ugyanis a lebomló anyagot eltüzelik. Muraközi István szerint örökzöld téma a szemétszállítás, amit parlamenti törvény ír elő, a környezetvédelmi minisztérium meg megköveteli a heti egyszeri ürítést. A díj elmaradását valóban adók módjára kell behajtani – ismerte el. Könnyítést jelentene a polgármester szerint, ha szeptember 30. és március 31. között kéthetenként lenne ürítés, ebben az esetben a díj is csökkenhetne. Ezt a kérést tolmácsolják is a szemétszállító cégnek – jelentette be Muraközi István.

A járhatatlan utakkal kapcsolatban Pálfi Anikó alpolgármester elmondta: előtte is ismert a probléma, hiszen a városban mindössze 39 százalékos a szilárd burkolatú utak megléte, míg 103 utcában ez hiányzik. – A fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz csak pályázat útján juthat az önkormányzat, ám az Unió csak a nagyobb, úgynevezett gyűjtő utak felújításához nyújt támogatást, jelen helyzetben ilyen a Bocskai utca szélesítése, megújítása – taglalta az alpolgármester, hozzátéve, hogy reméli, a későbbiekben hazai források is megnyílnak az utcák szilárd burkolattal való ellátásához.

Asztalos Lajos olyan városrészen lakik, ahol nemhogy út, de még járda sincs! Mint mondta, az előző polgármester ígéretet tett kerékpárút megépítésére, de a pályázatról semmit sem tud az érintett. Egy 50 méteres bekötőutat készített a lakosság, aminek leaszfaltozására is kaptak ígéretet az akkori polgármestertől, ám abból sem lett semmi – sorjázta. A szennycsatornára sem tudnak rákötni, mert alacsony fekvésű a városrészük – egészítette ki. Muraközi István bejelentette: a felelőtlen ígéretek ideje lejárt, a város jelenlegi költségvetése pedig nem teszi lehetővé a felvetett problémák megoldását.

Szó volt még a közbiztonság romló állapotáról is, hiszen előfordul, hogy nemcsak sötétedés után, hanem világos nappal lopják el a gyalogosok, vagy a kerékpárral közlekedők táskáját.

Egy lakos az állattartási rendeletet bírálta, mondván, a méhtartó családok munkát végeznek, családot tartanak el, nem kellene őket ellehetetleníteni a méhcsaládok számának limitálásával.

Muraközi István megköszönte a felvetetéseket, észrevételeket, hiszen ezek is jobb munkára sarkallják a képviselőket.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Fodor István igazgató elmondta: emberemlékezet óta nem végeztek felújítást az épületen, pedig ő maga 30 éve dolgozik az intézményben, az utóbbi tíz évben igazgatóként. Az 1927-ben épült, eredetileg honvédségi laktanyaként funkcionáló épületet 1957-ben adták át nemesebb, gyermekvédelmi célok szolgálatára. Az elodázhatatlan felújítást a megyei önkormányzat – a nehéz gazdasági helyzet ellenére is – támogatta. A szeptemberben kezdődött munkálatok során a főépület teljes tetőszerkezetét kicserélték, pala helyett cserépfedést kapott. Elvégezték a homlokzatszigetelést, a színezést is. Az intézményhez tartozó három lakásotthon – Újfaluban kettő, Zsákán egy – nyílászáróit is kicserélték, továbbá a homlokzat- és padlásszigetelést is elvégezték.

A főépület állaga miatt szükséges volt a körbebetonozás is 220 négyzetméteren, mivel az alacsonyabb volt az úttestnél, s a csapadékvíz állandóan az épület lábazatát mosta. Ennél az épületnél mindkét bejárat fölé új előtetőt is felszereltek. A felújítás után nemcsak szebb, hanem takarékosabb is lett a fenntartása – szögezte le Fodor István, aki köszönetet mondott a megyei önkormányzatnak az elvégzett munkálatokért.

A határidőre és jó minőségben elvégzett munkát az otthonlakók Szabó Lőrinc, Petőfi Sándor és Ady Endre egy-egy versének szavalatával köszönték meg.

Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke emlékezetes napnak nevezte a mait, hiszen kívül-belül megszépült az épület. – Nem volt pedig könnyű az idei év, hiszen a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozásának csak felét biztosítja az állam, a másik felét a megyei önkormányzatnak kell előteremtenie. A gyermekvédelem viszont mindig elsőbbséget élvez a feladatok finanszírozásában – hangsúlyozta Kocsis Róbert, hozzátéve, hogy a felújított otthon segít feldolgozni azokat a problémákat, amikkel nap, mint nap szembesülnek az itt élők. A szebb környezet remélem, jobb kedvre is hangol – fejezte be köszöntőjét az alelnök.

Az ünnepélyes szalagátvágás után a vendégek megtekintették az otthonlakóknak az ősz terméseiből készült kiállítását.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

1698. november 22. a hajdúkerület megalakulásának napja. A megyei önkormányzat 2003 óta ünnepli ezt a napot a megye napjaként. Az idei ünnepi közgyűlésen, melyet a püspökladányi Dorogi Márton Művelődési Központban rendeztek meg, városunkból Muraközi István polgármester, Pálfi Anikó alpolgármester és Kovács Zoltán, a megyei közgyűlés tagja vett részt.

Rácz Róbert, a megyei közgyűlés elnöke, ünnepi beszédében Veres Péter szavait idézte: Mi nem mehetünk el innen soha, sehová. Az elnök kiemelte: a megyerendszernek évszázados hagyományai vannak, s a közigazgatás különböző szintjei – települési, megyei és állami – beleívódtak a magyar társadalomba, ezért megváltoztatásuk kudarcra van ítélve. – Az Európai Unió sem követeli meg a megyék megszüntetését, még ha a korábbi kormányok a régiókat preferálták is. A magyar emberek identitása a megyékhez kötődik, ezért az önkormányzat tagjai az ő boldogulásukért dolgoznak – húzta alá Rácz Róbert.

Az ünnepségen adta át Rácz Róbert a Bocskai István-díjat, a Kölcsey Ferenc-díjat, Maróthi György-díjat, Kovács Pál-díjat, Arany Sándor-díjat, Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kisebbségi díját, a Civilek Támogatásáért Díjat, valamint az Év Civil Szervezetének Díját. Utóbbit az Igazgyöngy Alapítvány kapta, a művészetoktatás, a művészeti nevelés, módszertani kutatás és képzés területén végzett tevékenységéért. A méltatásban elhangzott még, hogy az Alapítvány elősegíti a hátrányos helyzetű gyerekek integrációját, de folyamatosan szerveznek képzéseket a határon túli pedagógusok körében is. A díjat L. Ritók Nóra vette át.

Nyírő Gizella

Történt, hogy ügyes-bajos dolgaimat intézendő, gyalog indultam el itthonról. – Minek üljek autóba ilyen magas benzinárak mellett, meg aztán rám fér egy kis mozgás! – nyugtatgattam magam, igazolandó döntésem helyességét. Pedig ha tudtam volna, mi vár rám! Csípős hétfő reggel, ragyogó napsütés, tetejébe még vissza is tért a tél, a maga szépségében: mindent hó borít, igazi idill az évszak szerelmeseinek. A járda alig kivehető: mivel tilos sózni, a hó meg jégre esett, hiába söpörték el, síkos maradt. Értem én, hogy környezetvédelmi szempontok miatt védeni kell a természetet, de hol van a biztonságos közlekedés, a síktalanítás?! Oda se neki, irány a hivatal, ügyintézés megy, mint a karikacsapás. Na, ezzel is megvolnánk, jöhet a posta, és még a kezem se fagyott le! – nyugtázom elégedetten. És ekkor, mint derült égből villámcsapás: akkorát esik az ember fia, mint egy gyalogkakukk! Az első gondolat: ki látta? Mert ugye a főutcán, világos nappal, nem lehet egy felemelő látvány elterülni Nagy-Alföld-módra! Utána viszont az ijedtség, még mindig a földön elnyúlva: hány darabban van a térdem, csuklóm, bokám? Mire magamhoz térek, segítő kezek sietnek feltápászkodni. Az öröm fenomenális: hurrá, egyben vagyok! Botorkálhatok tovább, csak jóval lassabban, megfontoltabban, de abban a biztos tudatban, hogy okos ember saját kárán tanul, nem veszi készpénznek mások tapasztalatait.

Valóban a mai hétfő az év legpocsékabb napja!

Nyírő Gizella

Kocsis Róbert, a megyei közgyűlés alelnöke örömmel jelentette be, hogy olyan pályázat megvalósításának lehetünk szemtanúi, melyet önerő nélkül, uniós támogatásból valósít meg a térségi szerepet betöltő Bihari Múzeum. A 23 millió 300 ezer forint kedvezményezettje a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, míg a megvalósulás helyszíne a berettyóújfalui múzeum. A projekt legnagyobb érdeme, hogy hagyományőrzést és ápolást valósít meg.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere szintén azon örömének adott hangot, hogy a megyei múzeumok igazgatósága nyert, de a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését szolgáló projekt megvalósulásának helyszíne Biharország és annak fővárosa, Berettyóújfalu. – Fontos, hogy a helytörténetben el tudjanak igazodni a gyerekek, ismerjék meg múltunk történelmi és kulturális értékeit, továbbá maguk is kapjanak kedvet értékeink feltárásához – emelte ki a polgármester.

Lakner Lajos, a Déri Múzeum igazgatója szerint élhetővé kell tenni környezetünket, ezért szembe kell nézni közösségünk múltjával. Az ehhez szükséges anyagi forrást pályázati úton érhetjük el – taglalta az igazgató, aki külön köszönetet mondott a múzeum dolgozóinak, hiszen nem pályázatíró céggel íratták a pályázatot, hanem maguk végezték annak minden munkafolyamatát. Az ötéves fenntartáshoz erőt, kitartást kívánt a pályázatban résztvevőknek.

Kállai Irén projektmenedzser részletesen ismertette, mi kerül a Bihari vándortarisznyába az egy tanévig tartó program során. Tájékoztatójából kiderült: Újfalun kívül Nagykereki és Csökmő muzeális jellegű intézményei is részt vesznek. A programba óvodákat és általános iskolákat vontak be. Összesen nyolc óvónő és 26 pedagógus 152 alkalommal 508 órás foglalkozást tart 400-500 gyermeknek a tanév során.

A szakmai megvalósítást Tóthné Varga Katalin ismertette. Az óvodásoknak Kör, kör, ki játszik? – címmel, míg az általános iskolásoknak Bihari hagyományok – adományok, Falujáró Bihar, Árpád vezér nyomában, Nagyszüleink játékai, illetve Múzeumi informatikai szakkör tevékenységi formákban tartottak, illetve tartanak a tanév végéig vetélkedőket, témanapokat, témaheteket. A fogadtatás kedvező, mind a gyerekek, mind a pedagógusok, illetve a szülők részéről – összegezték a résztvevők.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Több, mint 10 éve kezdődött el az az infrastrukturális fejlesztési folyamat, melynek eredményeként a város próbálja megteremteni a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit – mondta el Muraközi István. Kiderült: jelenleg a városban 8 kilométernyi kerékpárút van. Arra vonatkozóan, hogy miért szükséges a további fejlesztés, a polgármester elmondta: két főútvonal kereszteződésében található Berettyóújfalu, ahol naponta 4500 diák is megfordul, hiszen a város a kistérség közigazgatási, egészségügyi központja, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy megteremtődjön a biztonságos kerékpáros közlekedés feltétele. A most elnyert pályázat eredményeként táblától tábláig lehet majd kerékpárral közlekedni a városban – fogalmazott a városvezető.

A 3 utcán kialakítandó kerékpárút 122 millió forintból készül el, melyből 116 millió Ft uniós támogatás, a fennmaradó rész pedig önkormányzati önerő.

Demény Zsolt műszaki főelőadó elmondta: a beruházás során közel másfél kilométer hosszú, 2,7 méter széles, gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas út készül el. Jelenleg a kivitelező kiválasztása történik, s egy igen intenzív munka következtében, jövő év májusában fejeződik be a beruházás, melynek során közvilágítási lámpákat is áthelyeznek, illetve megoldják a csapadékvíz elvezetését is az út mellett.

Nyírő Gizella

A tájékoztatón elhangzott: a város központjában igen nagy az átmenő forgalom a 47-es számú főútvonalon, éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani az u.n. gyűjtő utak fejlesztésére, ami végső soron a tehermentesítéshez járul hozzá. A több, mint 30 éve épült Bocskai utcára hat utca csatlakozik, így ennek felújítása és szélesítése nagy jelentőséggel bír a város életében. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházás összes bekerülési költsége 82 millió Ft, ami 85 százalékos támogatásnak felel meg, míg a 15 százalékos önkormányzati önerő 22,5 millió Ft. A november elején megkezdődött felújítási munkálatok során, közel egy km hosszon, a meglévő szilárd burkolat újul meg, miközben szélesítik is fél méterrel az utcát – részletezte Pálfi Anikó. Az utca végén 340 méter hosszon új járda is épül. Az utca mindkét oldalán kiemelt szegély is készül. Nagy gondot fordítanak a környezetre is, így fásítanak, de egy kis pihenő helyet is kialakítanak a Petőfi utca kereszteződésében, padokkal, asztallal és virágtartóval.

Lapunk kérdésére Pálfi Anikó elmondta: jelenleg 39 százalékos a városban a szilárd burkolatú utcák aránya, ami azt jelenti, hogy 103 utcában még hiányzik a szilárd útburkolat, tehát jogos a lakossági igény a közúthálózat fejlesztésre.

A kivitelezést végző helyi vállalkozók – az időjárás függvényében – évvégére ígérik a munkálatok befejezését.

Nyírő Gizella

A 850 millió Ft-ba kerülő beruházás kedvezményezettje a Mezei Vill. Kft, melynek ügyvezetője, Mezei József, elmondta: első ütemben a körépület és műfüves pálya készült el a szabadidő központban, most épül a rendezvénycsarnok, harmadikként pedig egy minden igényt kielégítő szálloda.

– Volt korábban is szálloda Újfaluban, ám az bezárt. A rendszerváltás után több panzió, hotel is épült, de a kialakítandó létesítménykomplexumhoz egy komoly szálloda kell – indokolta Mezei József. A tervezett rendezvények nemcsak hazai, hanem külföldi vendégeket is vonzanak majd, ezért is lesz előrelépés az új szálloda – fűzte hozzá.

Muraközi István polgármester visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a Morotva Egyesület ambiciózus vezetői mertek nagyot álmodni, ám talán maguk is szkeptikusak voltak a megvalósítást illetően. A városért tenni akarók szándéka elismerésre méltó, hiszen eljutottak egy újabb beruházás alapjainak lerakásához, az önkormányzat pedig drukkol nekik, hogy mindez megvalósuljon, s Berettyóújfalu valóban Biharország fővárosa legyen – méltatta a polgármester a kezdeményezést, hozzátéve, hogy vonzó programokkal és munkahelyek teremtésével járulhatnak hozzá ehhez.

Lövei Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere, elmondta: az összes bekerülési költségből 300 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Mezei Vill. Kft, amely 60 szobás, 120 férőhelyes szálloda építését kezdi meg hamarosan, az átadás jövő év végén várható. Két szoba akadálymentesített lesz, de wellness-részleg, konferenciaterem és egyéb szekciótermek is helyet kapnak majd a négyszintes szállodában, amely a maga nemében egyedül álló lesz a térségben, hiszen legközelebb Debrecenben van négycsillagos szálloda.

Papp János, a Morotva Egyesület elnöke szerint az egész város büszke lehet a Morotva Ligetben folyó fejlesztésekre, hiszen már a határon túlról is érdeklődnek a projektek iránt.

Az időkapszulában elhelyezték a Biharország és a Hajdú-bihari Hét legutóbbi számait, egy turisztikai kiadványt a városról, a projekt leírását, valamint egy kétszáz forintos pénzérmét. Az alapkövet Mezei József, Muraközi István, Papp János, Dr. Vitányi István és Lövei Attila rakta le.

Nyírő Gizella

- Sajnos, az idei szélsőséges időjárás jelentősen befolyásolta az építkezés ütemét, ezért az előre jelzett időpont – december – helyett kb. három hónapos késéssel tudjuk átadni a Morotva Ligetben épülő Bihari Rendezvénycsarnokot. Jelenleg az épület nyílászáróit helyezik be a szakemberek, tehát épületgépészeti munkát folynak. A kivitelező cég emelt létszámmal igyekszik kihasználni a kedvező időjárási viszonyokat, s behozni a lemaradást. Az említett munkálatokkal párhuzamosan folyik a homlokzatszigetelés, illetve a belső építési munkák is gőzerővel zajlanak.

Ismeretes, hogy a Morotva Ligetben kialakítandó szabadidő központ alapjait az akkori európai parlamenti képviselőnk, Pálfi István rakta le 2005. szeptember 16-án. Az ő emlékének kíván adózni egyesületünk akkor, amikor a rendezvénycsarnok az átadási ünnepségen Pálfi István nevét veszi fel. Az avatási ünnepség szervezése már elkezdődött. Elhunyt képviselőnk özvegye, Pálfi Anikó, városunk alpolgármestere, hozzájárulását adta a név felvételéhez.

Nyírő Gizella

 

Porkoláb Lajos, a megyei Népfőiskolai Társaság elnöke elmondta: a fiatalok beilleszkedése a társadalomba nemcsak az Unióban, hanem hazánkban is nagyon fontos. Ennek ellenére nagyon sok fiatal marad ki az iskolából, hiányosak az alapkészségek. Mindezek következménye sokkal súlyosabb, mint pár évtizede volt – húzta alá, hozzátéve, hogy manapság egymillió embernek nincs alapiskolai végzettsége, másik egymilliónak csupán alapfokú végzettsége van. Az ország analfabétáinak száma 750-800 ezerre tehető. Éppen ezért a társadalom érdeke, hogy visszavezessük a leszakadó rétegeket a munka világába, ehhez szeretne a Bihari Népfőiskola a második esély programmal hozzájárulni – jelentette be a szakember.

Janza Frigyes, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatósága leghátrányosabb helyzetű program koordinátora előadást tartott a leszakadt térségek felzárkóztatására tett kísérletekről. Bejelentette, hogy az országban 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség van – köztük a berettyóújfalui - , s ezek fejlesztésére nem a felülről jövő elképzelések adhatják meg a megoldást, hanem helyben kell eldönteni, mi vezetheti ki a térséget a kátyúból. A legalacsonyabb mutatók az oktatás, az egészségügy és a romakérdés területén vannak – mondta a szakember, éppen ezért ezek felzárkóztatására a berettyóújfalui kistérség 3,3 milliárd forint támogatást kapott.

Vajda László, kistérségi koordinátorbeszámolt az eddig megvalósult, illetve támogatottnak ítélt fejlesztésekről. Így pl. Csökmőn útépítést valósult meg, Bedő gombatermesztésre nyert anyagi forrást, amivel nemcsak képzés, hanem foglalkoztatás is lehetővé válik. Berekböszörményben digitális palatáblákat kap az általános iskola, Berettyóújfaluban megújul az Orbán Balázs tér és az autóbusz pályaudvar környéke. Biharkeresztesen iskola, sportcsarnok, egészségház és a városközpont, Gáborjánban és Hencidán az orvosi rendelő újul meg, míg Magyarhomorogon új tanulásszerzési eljárásokat vezetnek be. Komádiban új bölcsőde, kerékpárút épül, a piac és környéke pedig megújul.

A Bihari Népfőiskola október 23-án kitüntetett vezetője, Harasztosi Sándor, a második esély népfőiskolai programot ismertette a jelenlévők előtt. Előadásából kiderült: a népfőiskola legfontosabb feladatának tekinti a közösségi művelődést és közösségfejlesztést. Ennek érdekében korábban már sikeres felnőttképzési programokat hajtottak végbe. A mostani második esély keretében is a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat célozzák meg, akikre jellemző az autonómia-deficit, illetve az autonómia-igény. A népfőiskola a program kétéves véghezvitelére mintegy 56 millió forintot nyert el, mely szakmai képzést, munkaerő-piaci aktivitást növelő képzést, valamint kulcskompetencia képességfejlesztést foglal magában. A megvalósítás Berettyóújfalun kívül a térség mikrotérségi központjaiban – Komádi, Biharkeresztes, Csökmő, Zsáka és Pocsaj – zajlik majd.

Berettyóújfalu jelenlévő polgármester, Muraközi István, elmondta: eddig is figyelemmel kísérte a Bihari Népfőiskola munkáját, s reményét fejezet ki arra vonatkozóan, hogy két év múlva sikeresen zárul a program. – A fokmérő az lenne, ha a résztvevők profitálnának belőle, megtalálnák számításukat a munkaerőpiacon. Külön elismerés illeti a népfőiskolát, hogy gondoltak a hátrányos helyzetűekre – szögezte le, hozzátéve, nem igaz az, hogy nincs jövőképe az ittenieknek. – Minden önkormányzatnak kell, hogy legyen koncepciója a jövőt illetően. Ezek a programok pedig jól illeszkednek a jövőképhez – mondta optimistán a polgármester.

Nyírő Gizella

Igehirdetésében Orosz Béláné Farkas Réka, a helyi református egyházközség beosztott lelkésze elmondta: 54 évvel ezelőtt, ezen a napon, együtt, egy szívdobbanással tudott cselekedni népünk, amiért hálával tartozunk. – Sokféle érzés kavarog bennünk, hiszen másként éli meg az, aki aktív részese volt az akkori eseményeknek, és megint másként az, aki az elmúlt évtizedek elferdített magyarázataiból értesült a történésekről. Látszólag békében élünk, ám a gazdasági gyarmatosítás hatalmas erővel tör ránk, csakúgy, mint a korrupció. Ma is arra van szükség, hogy egy szívvel, egy lélekkel dobbanjon a magyar, azért, hogy az önző, kicsinyes érdekek háttérbe szoruljanak a nemzet, népünk érdekei előtt – intette híveit a lelkésznő.

Az ünnepség az ötvenhatos forradalom 50. évfordulójára készült emlékmű előtt folytatódott, ahol ünnepi beszédet Muraközi István polgármester mondott. Elöljáróban leszögezte: fejet kell hajtanunk azok előtt, akik fegyverrel a kezükben álltak ki a világ legerősebb hadserege ellen. Továbbá azok előtt is, akik a szervezésben jártak elől, illetve akik borzalmas és méltatlan halállal lakoltak a vérpadon, vagy akik kegyetlen börtönökben sínylődtek évekig. A továbbiakban kitért arra a szónok, hogy október 23-a nemcsak nekünk, hanem a XX. század világtörténetében számos népnek vált közös ünnepévé. Felidézte Albert Camus sorait: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a leckét megértse a fülét betömő, a szemét eltakaró  nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már olvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol sem igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra.”

’56 kapcsán Budapest és a vidék Magyarországa mellett gondolnunk kell Kolozsvárra, Temesvárra és Erdélyre is – húzta alá Muraközi István – hiszen az ott élő testvéreink is megbűnhődtek a magyar forradalommal vállalt közösségükért.

’56 máig ható üzenetéről elmondta: népünk egy rettenetes és vesztes háború, az ország újabb megcsonkítása után is képes volt összefogni a nemzeti egység érdekében. – Sokan próbálták félreértelmezni ezt az ünnepet, főleg azok, akik nem értik, hogy nem ünnepelhet együtt hóhér és áldozat. A nemzeti ünnep soha nem önmagáért van. Ilyenkor háttérbe szorulnak a hatalmi ambíciók, s felülemelkednek a bennünket összekötő értékek – húzta alá a polgármester.

Végezetül szólt Muraközi István az idei évről, mely a Nemzeti összetartozás éve: megszületett a nemzeti együttműködés nyilatkozata, nemzeti emléknap lett június 4-e, s elkezdődött a 2006-os őszi véres események kivizsgálása és igazságtétele.

Az Eötvös József Szakképző Iskola tanárainak és diákjainak „Fegyverek és virágok” című műsora után az ’56-os szövetség, a történelmi egyházak, az önkormányzat, a megyei önkormányzat, a rendvédelmi szervek, a pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

 

Nyírő Gizella

 

 

 

A megjelenteket Dr. Muraközi Zoltán főigazgató köszöntötte, aki szomorú kötelességének eleget téve, bejelentette az előző kórházigazgató, az urológiai osztály alapítója, Dr. Bulyovszky István halálát, s egyperces néma felállásra kérte a vendégeket.

A térség országgyűlési képviselője, helyi önkormányzati képviselő, Vitányi István, bejelentette: 1965 óta részese a kórház fejlődésének. – Jól felszerelt, emberbarát kórház az újfalui – mondta meggyőződéssel, majd hozzátette: maradjon meg továbbra is ez a jó szellem a műszerezettség és a technológiai fejlesztések után is.

Muraközi István polgármester szintén azzal „büszkélkedett”, hogy 1965 óta kötődik a kórházhoz, ugyanis akkor született. – Egy álom születésének vagyunk most tanúi, amikor a kórház bővítéséről számolhatunk be. A 2,4 milliárd forintos beruházás 90 százaléka uniós támogatás, míg a közel negyedmilliárd forint önkormányzati önerő – részletezte a polgármester. Egy új, háromszintes technológiai tömb épül, amelynek második emeletén lesz egy négyhelyiséges műtőegység, benne egy négyágyas ébredő egység, az első emeleten a központi intenzív osztály 8 ággyal, míg a földszinten a központi labor és a kórházi belső gyógyszertár nyer elhelyezést. A beruházás kapcsán – mely jövő tavasszal kezdődik és 2012-ben fejeződik be – egy 600 millió forintos műszer és gépbeszerzésre is sor kerül.

A bővítéstől hatékonyabb betegellátást és takarékos működtetést vár az önkormányzat és a kórház vezetése.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A rendezvény megnyitóján Balogh Sándor elmondta: ténylegesen hagyománnyá vált a vásár, hiszen már a 13-kat szervezik meg október közepén. Miklóssy Ferenc, megyei kamarai elnök szerint gazdasági növekedés, optimista fellendülés elé nézhetünk, hiszen 2011-től beindul az újabb Széchenyi-terv, melyet a kamara is szorgalmazott. Skultéti Éva, a megyei kamara főtitkára átnyújtotta a számadó napok termék- és vásári díját. Előbbiben 1. lett Jónás László kovácsoltvas termékeivel, 2. az Eötvös József Szakközépiskola cukrászsüteményeivel, 3. Kisikán Tibor égetett képeivel. A Vásárdíj győztese a Bihari Népművészeti Egyesület, 2. Porcia városa, 3. Balázs József és neje fafaragásaival. Az agrárkamara különdíját Kocsis Imre adta át az Eötvös József Szakközépiskolának.

A rendezvényt köszöntő Pálfi Anikó, Berettyóújfalu frissen megválasztott alpolgármestere, örömét fejezte ki amiatt, hogy a számadó napokon felvonultatott termékek nemcsak Bihar, hanem a partiumi Margitta és az olaszországi testvérváros, Porcia városából érkeztek. – Bihar fejlődése az itt működő vállalkozások fejlettségétől függ. Az önkormányzat feladata pedig kedvező körülményeket biztosítani számukra, hogy ne csak elmaradott térségként emlegessék Biharországot.

A szakmai előadásokat Ángyán József professzor, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kezdte. – Kellőképpen bonyolult a mai helyzet ahhoz, hogy kicseréljük véleményünket – szögezte le az államtitkár, aki áttekintést adott a jelenről, vázolta a jövőképet és beszámolt az eddigi kormányintézkedésekről. Kiderült: üres az államkassza, mert az előző kormányok széthordták a nemzeti vagyont. 37 milliárd forint hazánk tartaléka, holott az idei katasztrófa 200 milliárd forint, s ebben még nincs benne a közelmúlt ökológiai pusztítása. Amíg 2002-ben az államadósság 8 ezer milliárd forint volt, tehát 800 ezer forint jutott minden lakosra, addig mára ez az összeg kétmillió egyszázezer forint, a csecsemőktől az aggastyánokig. Vissza kell szerezni a pénzt, mert tovább nem tartható fenn ez a helyzet – szögezte le Ángyán József.

Az eddigi intézkedésekről elmondta: lehetővé tették a helyi értékesítést 40 km-es körzetben, közbeszerzés nélkül vásárolhatnak a közétkeztetést végző intézmények a helyi termelőktől. Módosították az illetéktörvényt, aminek következtében a gazdaságátadás illetékmentes. Bevezették a másodlagos élelmiszerellenőrzést a bejövő élelmiszerek esetében. Januártól megszüntetik a víztársulati hozzájárulást. – Végső soron talpra állítjuk a vidéket, mert a vidék gerince a mezőgazdaság – jelentette be az államtitkár. A célok közt említette meg a tízéves fejlesztési stratégiát, melynek eredményeként megőrzik, sőt gyarapítják a vidéki munkahelyeket, megfordítják a demográfiai folyamatokat, tartós földbérletet biztosítanak a családot alapító fiataloknak. Nem elég azonban csak földet adni, a külterületi építési szabályokat is újra kell gondolni, s hiteleket biztosítani – tette hozzá. A vízbázist meg kell őrizni, biztosítani az energiaellátást, illetve javítani a vidéki élet minőségén. Ehhez nem elég a kormány elhatározása, a polgárok akarata is kell – fejezte be  az államtitkár.

Nyírő Gizella

 

Az alakuló ülést a 71 éves Király Sándor nyitotta meg, akik hatodik ciklusát kezdi a város döntéshozó testületében. Horváthné Nagy Ibolya, a Helyi Választási Bizottság elnöke ismertette a zökkenőmentesen lezajlott október 3-i önkormányzati választás eredményét. A nyolc egyéni választókerületben a következő képviselőket választotta meg a lakosság: Szabó Katalin (Fidesz), Király Sándor (Fidesz), Balázs József (Független), Nagy László (Fidesz), Tisóczky József (Független), Nagy Istvánné (Fidesz), Pálfi Anikó (Fidesz), Bónácz János (Fidesz). Kompenzációs listáról Boruzs Imre (Jobbik), Gyula Ferencné (MSZP) és Vitányi István (Fidesz MPSZ) került be a testületbe.

A megbízólevelek átvétele és a képviselők eskütétele után Muraközi István polgármester vette át az ülés levezetését. Bejelentette: az első szó a köszöneté, amely a választási iroda és a helyi választási bizottság tagjait, valamint a korelnököt illeti. A második szó a gratulációé, amely a megválasztott képviselőknek és azoknak szól, akik éltek választói jogukkal. – Korszakváltás történt Berettyóújfaluban: egyrészt kisebb lett a testület, másrészt a választók akaratából is változás következett be. Valamennyien részesei voltunk az elmúlt húsz évnek, amely része a város történelmének, s amelyért köszönet valamennyiünknek. Az elkövetkező években úgy szeretnénk a város munkáját alakítani, hogy az a párbeszédre és a konszenzusra épüljön, a nyilvánosság bevonásával. Mindenekelőtt világos képet kell alkotni a város pénzügyi helyzetéről. Az állam és az önkormányzatok közötti feladatellátás és finanszírozás változás előtt áll, ugyanis tovább nem tartható a mai állapot. Nem a pazarló gazdálkodás miatt állt elő a mostani helyzet, hanem a kevesebb normatív támogatások és az erőltetett infrastrukturális fejlesztések miatt. Legfontosabb, hogy a város működőképessége biztosított legyen.

A munkarendben is változást ígért Muraközi István: kiérleltebb előkészítő munkát kíván bevezetni, éppen ezért a bizottsági üléseket a testületi ülések hetében tartják majd a jövőben.

A korábbi időszaknak megfelelően, egy foglalkoztatási jogviszonyú alpolgármesterre – Pálfi Anikóra - tett javaslatot a polgármester, akit titkos szavazással, egyhangúan választott meg a képviselőtestület.

Pálfi Anikó felszólalásában megköszönte a személye iránt megnyilvánuló bizalmat, melyre a jövőben is igyekszik rászolgálni. Fontosnak tartja, hogy az önkormányzat intézményeinek működtetése zavartalan legyen, s csak ezután következzenek a fejlesztések. Mint fogalmazott, legfontosabb a pénzügyi stabilitás megteremtése. Szakmájából eredően, különös hangsúlyt kíván fektetni az energiahatékonyságra, melyet kiemelt feladatának tekint az elkövetkezendő időkben.

Döntött az új testület a leköszönő polgármester végkielégítéséről is. Törvény szerint háromhavi illetmény jár, ami még további háromhavival kiegészíthető. Ám mivel a kétmillió forint fölötti juttatás 98 százalékos elvonással jár, így a testület négyhavi végkielégítésről döntött.

A bizottsági tagokat is megválasztotta a testület. Itt is megtakarítás született, ugyanis az ügyrendi bizottság kivételével, hétről öt főre csökkentették a tagok számát.

Nyírő Gizella

A 2006-ban tragikusan fiatalon elhunyt berettyóújfalui Pálfi István fideszes politikusról, volt európai parlamenti képviselőről elnevezett kitüntetést Navracsics Tibor és Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára adta át Budapesten.

A Duna Palotában megtartott emléknapon megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Vízi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, Jakab István, az országgyűlés alelnöke, több fideszes országgyűlési és európai parlamenti képviselő, de eljöttek az egykori harcostársak, munkatársak, polgármesterek, határon innen és túlról.

A megjelenteket – köztük Pálfi István özvegyét, Pálfi Anikót - Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára köszöntötte. Pálfi István személyes ismerőseként visszaemlékezett az egykori képviselő 2004-ben elhangzott beszédének mondatára: keresni és megtalálni a maradandót. – Egész életében a maradandót kereste, ennek keretét találta meg a határokon átnyúló kapcsolatok új alapokra helyezésével, az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásával. Az államtitkárasszony röviden ismertette Pálfi István életútját, kiváló szakmai tevékenységét, mély emberségét. – Reményeink szerint a Pálfi-díj évenkénti odaítélésével méltóképpen tudunk megemlékezni a tettre vágyó emberről – szögezte le Szabó Erika.

Navracsics Tibor miniszter Pálfi Istvánról elmondta: olyan ember volt, aki egy lehetőséget kapott az élettől, aki által az Európai Unió kézzel fogható közelségbe került a Kárpát-medencében élők számára. Pálfi István bihariként, saját városában tapasztalta meg, mit jelent elszakadva élni attól, ami korábban összetartozott. Ám felismerte, hogyan lehet Bihart közelebb hozni az elszakított részekhez: csak alulról lehet felépíteni Közép-Európát – vallotta Pálfi István, s indította el az EGTC-kezdeményezést, melynek következtében közelebb kerülünk egymáshoz. Köszönet mindezért Pálfi Istvánnak és Jan Olbrychtnak – fejezte be ünnepi beszédét a miniszter.

A díjazottat Becsey Zsolt, volt EP-képviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára méltatta. Jan Olbrycht 1952-ben született, közéleti tevékenységét 1988-ban kezdte. 2004-ben lett európai parlamenti képviselő, előtte a lengyel-cseh határon egy településen volt polgármester. Az Európai Régiók Egyesületének tagjává választották, akiben egyszerre van jelen a „lengyelség” és a közép-európaiság – emelte ki Becsey Zsolt. A lengyel képviselő 2005 őszén járt Esztergomban is, ahol a Pálfi István által rendezett határ menti konferencia előadója volt. 2007-ben az év EP-képviselőjévé választották a regionális területeken végzett munkájáért. A második ciklusát töltő képviselőt az EU 2013 utáni költségvetési reformokkal foglalkozó bizottság alelnökévé választották.

Az Emléknapon adták át a Pálfi-pályázat nyerteseinek is a jutalmakat. Kocziszky György, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának (CESCI) elnöke, elmondta: a fél éve meghirdetett pályázatra 31 dolgozat érkezett. A pályázat kiírásakor nem volt kétséges a névválasztás, hiszen Pálfi István személyében integrálható volt egyrészt a korosztályi adottság, másrészt a közép-európai gondolatiság. A pályamunkák igen széles spektrumot öleltek fel: gazdaság, természetvédelem, egészségügy, környezetpolitika, energiagazdálkodás, logisztika, közlekedési infrastruktúra, vállalkozói együttműködés, turizmus, a határon átnyúló együttműködések néprajzos szakmai támogatása.

A Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány és a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának (CESCI) pályázati kiírásán harmadik díjat nyert Bali Lóránt: A horvát-magyar határ menti együttműködés főbb aspektusai és azok leképeződései Barcs és a magyar-horvát-szlovén hármas határ példáján című dolgozatával. A 100 ezer forintos díjat Ocskay Gyula főtitkár adta át. Második díjas lett Ricz András: A határon átívelő programok hatásai Vajdaság területi fejlődésére – az ezeken alapuló területi együttműködések továbbfejlesztésének lehetőségei című munkájával. A 200 ezer forint jutalmat Pálfi Anikó, a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány kuratóriumának tagja nyújtotta át. A Pálfi-pályázat nyertese Szilágyi Ferenc: Egy régi tájegység és vonzáskörzet újjászületése. Érmellék és Debrecen kapcsolata című pályázatával. A 300 ezer forintot Kocziszky György akadémikus, a Miskolci Egyetem Közgazdaság-tudományi Karának dékánja, a CESCI elnöke adta át.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő gratulált a Pálfi-díjasoknak. A fiatalon elhunyt politikustársáról elmondta: semmi mással nem pótolható módon tett hozzá a közép-európaisághoz. – A legtöbbet, a legmaradandóbbat tette Közép-Európáért Pálfi István, s ehhez a nagyszerű építményhez járult hozzá egy kis építőkővel a mai minikonferencia – mondta el.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

A határon átívelő kapcsolatok ápolásának remek példáját mutatja az újfalui, illetve a nagyváradi központú Bihari Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság között évek óta tartó baráti viszony. Az elmúlt héten a határ túloldaláról érkeztek küldöttek az újfalui őszköszöntő fesztiválra, most pedig az újfaluiak utaztak át hét tagú csapatukkal, Fodor István igazgató vezetésével. A nagyváradi focigálának a Bihari Sportiskola adott otthont, ahol hat csapat, két csoportban körmérkőzést játszott, majd a győztesek küzdöttek a 3-4. helyért, illetve az első és második helyért. Az újfaluiak az első meccsen 5:0-ra, a másodikon 9:0-ra győztek, míg a döntő 3:3-ra végződött, ami után tizenegyesekkel nyert az Arany János csapata a sportiskolások ellenében. A jelenlévő Jenei Imre volt szövetségi kapitányt kértük rövid értékelésre: - Nagyon izgalmas mérkőzést láthattunk, az újfaluiak nagyon jól játszottak, csupán a végén született meg a döntetlen. A 11-eseknél azonban az újfaluiak bizonyultak jobbnak, hiszen mind az öt rúgásuk betalált a hálóba. Megérdemelten nyerték a tornát. Mindkét csapatnak gratulálok, s remélem, ezek a futballjátékok közelebb hozták egymáshoz a román és magyar fiatalokat, ami az eredménynél is sokkal fontosabb.

Fodor István igazgató is nagyon örült az eredménynek, hiszen az újfalui versenyt is az övéi nyerték, s a megyei önkormányzat ajándékaként a két helyszín győztes csapatai részt vehetnek a Loki itthoni Európa Liga mérkőzésein a PSV Eindhoven, illetve a Sampdoria ellen. Az igazgató egyébként tudatosan állított össze különböző összetételű csapatot, annak érdekében, hogy minél többen eljussanak Nagyváradra, illetve a – győzelem reményében – a nemzetközi mérkőzésekre.

A nyertes újfalui csapatból került ki a gólkirály is, Koszorús Imre személyében, aki szintén Jenei Imrétől vehette át a díjat.

Nyírő Gizella

 

Urnabontás után lassan szivárogtak az eredmények Újfaluban, ahol a Fidesz-KDNP-jelöltek, szimpatizánsok, családtagok a Fidesz-iroda helyiségeiben, folyosóin várták az előzetes eredmények. Mint mindenütt, itt is előbb a polgármesteri szavazatokat, majd a megyei pártlistára, végül az egyéni képviselőkre leadott szavazatokat számolták össze a szavazókörökben. Százszázalékos feldolgozottságnál végül a papírforma érvényesült: az eddigi alpolgármester, Muraközi István lett a győztes, mögötte a Jobbik jelöltje, Riczkó István végzett.

 

Az öröm határtalanul nagy volt, mire sikerült elcsendesíteni az ünneplőket, s egy kis értékelésre kérni Az év alpolgármesterét, a fölényes szavazatokkal polgármesterré választott Muraközi Istvánt.

 

- Mindenképpen a köszöneté az első szó, hiszen húsz éve vártunk erre az eredményre. Ezért dolgoztunk nagyon sokan, nagyon sokat. Valamennyi képviselőjelöltnek köszönet, de mindazoknak is, akik részt vettek ebben a kampányban. Már az eredmény várásakor, érkezésekor hatalmas boldogság töltött el bennünket, hiszen a kampány alatt egy igazi csapat kovácsolódott össze. A mai napot a temetőben kezdtem, Pálfi István barátom sírjánál, az ő segítségét kértem, hiszen mindannyian az ő „köpönyegéből” bújtunk ki. Nagyon sok segítséget adott nekünk, amit majd holnap, közösen, megköszönünk neki, amikor együtt megyünk ki a temetőbe. Háromfordulós sikeres választás után vagyunk túl: a tavalyi európai parlamenti, az idei országgyűlési és a mostani önkormányzati választás is a Fidesz-KDNP győzelmét hozta. A viszonylag alacsony részvétel ellenére, az emberek határozott felhatalmazást adtak a mi programunkra, mely nemcsak elutasítást, kemény kritikát fogalmazott meg. Azt tudjuk ígérni, hogy azonnal hozzáfogunk az elvégzendő munkához, szem előtt tartva az itt élők érdekeit.

 

Nyírő Gizella

 

A rendező cég ügyvezetője, Oltványi tamás elmondta: közel tízezer szavazat érkezett megyei és országos napilapokon voksolási felhívásukra, melynek eredményeként az év polgármestere Borkai Zsolt, Győr első számú vezetője, alpolgármestere a berettyóújfalui Muraközi István, míg az év jegyzője Szekeres Antal, Debrecen Megyei Jogú Város jegyzője lett.

Muraközi István, városunk díjazott alpolgármestere, a kitüntetés után elmondta:

- Az elismerésben bizonyára benne van az, hogy a most záruló ciklusban, a város fejlesztésekért felelős alpolgármestereként, közel ötmilliárd forint fejlesztési forrást sikerült Berettyóújfalunak megszereznünk. A kitüntetést két irányba szeretném megköszönni. Egyrészt azoknak, akik rám voksoltak, s szavazataikkal azt a munkát ismerték el, amit elvégeztünk. Ezt a díjat egy ember kapta, de egy közösség munkája van benne, hiszen évtizedes lemaradást sikerült behoznunk a megvalósult beruházásokkal. A másik köszönet a díj alapítóinak szól, akik gondoltak az alpolgármesteri beosztásra is, hiszen egy településen a nagyobb figyelem és rivaldafény a polgármesterre irányul, akinek a munkáját segíteni elsődleges feladat. A mai nap pedig arra példa, hogy ebből a figyelemből és rivaldafényből az alpolgármesterre is jut, amelyből most én részesültem.

Gratulálunk Alpolgármester Úrnak, hiszen a megyében Debrecenen kívül az elmúlt 16 év alatt senki nem részesült hasonló kitüntetésben! A megyeszékhely az összes díjat megszerezte, hiszen Kósa Lajos 2001-ben lett Az év polgármestere, Pajna Zoltán tavaly Az év alpolgármestere, idén pedig Szekeres Antal Az év jegyzője.

Nyírő Gizella

Muraközi István megnyitó beszédében visszaemlékezett az épület történetére, hiszen volt abban általános iskolai telephely is, mígnem tavalytól üresen állt. Az alapítvány megkeresését örömmel vette az önkormányzat, hiszen a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozásából egyre inkább kivonul az állam – jelentette be az alpolgármester, hozzátéve, hogy míg a kilencvenes évek elején még 85 százalékos volt az állami normatíva, mára már alig éri el az 50 százalékot az ellátandó feladatokra szánt finanszírozás. – Sokan élnek olyan emberek, akik nem férnek be a szociális ellátó rendszerbe, ezért örömmel vesszük a civil szervezetek részvételét az ilyen feladatokban. Szép példája a mostani annak, hogyan lehet együttműködni az önkormányzatoknak és az egyesületeknek, alapítványoknak.

Nagy Árpád alapítványi tag tájékoztatása szerint, a 12 éve működő alapítvány elsősorban szociális és foglalkoztatási programokat szervez. Mivel a bihari térségben nincs pszichiátriai nappali ellátás, elsősorban ezt kívánták megszervezni. Az önkormányzat által kedvezményesen rendelkezésre bocsátott épületben 60 főt tudnak fogadni. Ebben számítanak a Gróf Tisza István Kórházzal való együttműködésre.

Nyírő Gizella

A közel kétszáz résztvevőt – köztük Vitányi István országgyűlési képviselőt, Muraközi István alpolgármestert, Kocsis Róbert megyei közgyűlési alelnököt, a Bihari Állami Gondozottak Egyesületének képviselőit - Fodor István, a berettyóújfalui Arany János Gyermekotthon igazgatója köszöntötte. Az igazgató örömét fejezte ki amiatt, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére, immár harmadjára rendezik meg szeptember végén az őszköszöntő fesztivált, melyet a megyei önkormányzat mellett a Brókernet Jövő, valamint az Oltalom és Gondozás Alapítvány is támogat, jó néhány helyi vállalkozó mellett.

Kocsis Róbert szerint rangos eseményre jöttek össze a gyerekek és gondozóik, hiszen a megye összes intézménye, sőt, a határon túliak is képviseltették magukat. - A rendezvény sikere abban van, hogy a tanév kezdetekor együtt örülhetnek a csapatok, régi barátságokat ápolhatnak, sportszerű küzdelemben lehet részük – jelentette ki.

Egyszerre több helyszínen kezdődtek meg a különböző versenyek, melyek sikeres lebonyolításához a kellemesre fordult időjárás is hozzájárult. Volt kispályás foci hat csapat részvételével, aszfaltrajzverseny csoportos és egyéni kategóriában, illetve főzőverseny, melyre 13 lakásotthon nevezett be.

A focit az újfaluiak nyerték meg, így a vándorserleg végleg az övéké maradt. Második Komádi, 3. Nagyvárad csapata lett. A legjobb góllövő a nagyváradi Magyari Rudolf, a legjobb mezőnyjátékos Budai Zsolt (Hajdúszoboszló), a legjobb kapus Bujdosó Dávid (Komádi) lett, míg a legsportszerűbb csapat címet a Debreceni Nyírségi Lakásotthon érdemelte ki. A gyerekekből összeválogatott csapat a megyei önkormányzat képviselőivel csapott össze, akiket Muraközi István készített fel, ám a sportember sérülése miatt most nem léphetett pályára. A felnőttek 5:3-ra nyerték meg a kétszer 15 perces mérkőzést.

A főzőversenyt a Tüskevár csapata nyerte, mögötte végzett a Micimackó, harmadik a Vackor hagyományos pörköltje lett. A Brókernet Jövő, illetve az Oltalom és Gondoskodás Alapítvány külön díjat vehetett át Fodor Istvántól, aki egyúttal köszönetet mondott az előbbi alapítványtól kapott három számítógépért is.
Az aszfaltrajzverseny csoportos győztesei: I. Vadrózsa Lakásotthon, II. a Kikelet és Napsugár Lakásotthon lakóiból összeállt Katica-csoport, III. a Gyöngyvirág Lakásotthon. Az egyéni kategória győztese Milák Nelli, 2. Kovács Norbert, 3. Szilágyi Antal.
Nyírő Gizella

A Svédországból érkezett 100 darab gyógyászati segédeszközt az Alapítvány koordinálásával osztották szét. A Fényes-Házba tíz darab jutott, de már a megérkezéskor kipróbálták a mozgásukban korlátozott lakók. Pálfi Anikó azt kívánta, hogy sokáig használják jó egészségben a rászorulók. Nyírő Imréné az otthonlakók nevében mondott hálás köszönetet az adományért.

Nyírő Gizella

A késő délelőtt kezdődött őszköszöntő fesztiválra, melyet a református templom melletti Kispályán rendeztek meg, váncsodi és sárréti csikósok csergetésével csalogatták a helyieket, majd barátságos kispályás focimérkőzést vívtak a Szuper és Magyar Kupa-győztes Mezei Vill. csapatával a helyi futballrajongók. Az eredmény 9:1 lett a vendégek javára, ám a hazaiak becsületére legyen mondva, sikerült rúgniuk egy gólt!

Miközben 11 csapat részvételével főzőverseny zajlott, a bográcsokban a legfinomabb húsételek rotyogtak, a színpadon egymást követték a művészeti csoportok. Fellépett az újfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola csoportja társastánccal, a derecskei Kikelet Néptánccsoport, a szintén újfalui Berettyó-parti Nyugdíjasok Egyesületének tánckara. Az időközben megérkező fővédnök, Rácz Róbert megyei közgyűlési elnök, a színpadról köszöntötte a több száz fős közönséget, s gratulált a szervezőknek, a Fidesz helyi csoportjának és polgármesterjelöltjének, Szalay Csabának. Az elnök bejelentette: itt az idő, hogy Váncsodon is bekövetkezzen a változás. A tombolanyeremények húzásában segédkező Rácz Róbert átadta a főzőverseny győztesének, a helyi Kovács Mártonnak a díszes főző fakanalat és egy üveg pezsgőt, amit a birkapörkölttel érdemelt ki az amatőr szakács, akit felesége azzal „fenyegetett meg”, hogy ezután otthon neki kell főznie! Második a Hiripi-féle babgulyás, míg harmadik helyezett lett Hajdú Tamás harcsapörköltje túrós csuszával.

Szalai Csaba külön díjakat adott át a helyieken kívül a Pocsajból és Debrecenből érkezett főzőcsapatoknak.

A kora ősz verőfényes napján ki-ki megtalálta a kedvére való kikapcsolódást:  gyönyörködhettek szebbnél szebb motorcsodákban, sőt, fel is ülhettek a motorosok mögé. Népes közönséget vonzott egy 1938-ban készült, 14 lóerős, négysebességű BMW-motor, melyet Vitányi István országgyűlési képviselő is beindított. Aki elfáradtak, séta kocsikázhattak, a Szász-tanyáról érkezett lovas hintóval.

A délutáni programok közt szerepelt csikósbemutató, hastánc-és harcművészeti bemutató, aszfaltrajzverseny, koraeste tábortűz, majd a Kiskocsmában diszkó kifulladásig.

Nyírő Gizella

Pikó Gyuláné egyesületi elnök már rendszeres vendégükként köszöntötte Muraközi István alpolgármestert, valamint a vele érkező Pálfi Anikót és Vitányi István országgyűlési képviselőt. Az alpolgármester szerint a sok, együtt töltött alkalmat akarták most viszonozni akként, hogy nem üres kézzel érkeztek a klubfoglalkozásra. A nyugdíjasok komfortérzetét kívánják növelni azzal, hogy gyógyászati eszközöket ajándékoztak a tagoknak.

A Pálfi Alapítványon keresztül Svédországból érkezett adományt Pálfi Anikó nyújtotta át Pikó Gyuláné elnöknek és Nagy Jánosné titkárnak, s kívánta: használják sokáig, egészséggel a rászorulók. Az elnök elmondása szerint vezetőségi ülésen döntik el, hogy kik kapják meg a járókereteket – rászorultsági alapon – amit elhalálozás után vissza kell adni az egyesületnek.

Vitányi István azzal a jó hírrel szolgált, hogy novemberben terjeszti be a kormány a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében 40 év munkaviszony után a nők – életkoruktól függetlenül – nyugdíjba mehetnek. A törvény 2011. január 1-én lép életbe.

  A Szív napjához kapcsolódóan, „Egészségesen idősen is” szlogen jegyében, Dr. Simkovics Enikő adjunktusnő, a Gróf Tisza István Kórház reumatológusa, előadást tartott az idős korban előforduló reumatikus betegségekről.

Nyírő Gizella

Szövetség örökös elnöke.

 

- Sportoló vagyok, győzni szeretnék, de úgy, hogy az ellenfeleimet is tiszteletben tartom. Hiszek a csapatmunkában, valamint abban, hogy a becsülettel végzett munka meghozza gyümölcsét – kezdte beszédét Muraközi István, aki az elmúlt négy év munkájának folytatásához kérte a jelenlévők felhatalmazását az újabb ciklusra. Majd bemutatta a Fidesz jelöltjeit: Kovács Zoltánt, Nagy Istvánnét, Szabó Katalint, Király Sándort, Pálfi Anikót, Szeifert Ferencet, Nagy Lászlót és Bónácz Jánost.

A jelenlévőknek átadott programfüzet egyúttal számvetés is az elvégzett munkáról – közölte a jelölt, aki felsorolta az elmúlt évek fejlesztéseit, melynek következtében egy valóban élhető város jött létre, ahol a cél az, hogy elsősorban a berettyóújfaluiak érezzék jól magukat városukban. Az elkövetkező években egy egészséges várost kívánnak kialakítani, elsősorban a Gróf Tisza István Kórház 2,2 milliárdos fejlesztésével, illetve az egészségturizmus lehetőségeinek kiaknázásával. Biztonságos várost is szeretnének magukénak tudni, ennek érdekében a rendőrséget tavaly ötmillió, idén hatmillió forinttal támogatja az önkormányzat. A rendőrség mellett a polgárőrséget is támogatni kívánják, hiszen eddig is sokat tettek a lakosság szubjektív biztonságérzetének javításáért. Vállalkozásbarát várost szeretnének, amihez az első lépéseket január 1-vel meg is teszik: eltörlik az idegenforgalmi adót, illetve a vállalkozók kommunális adóját. Tervezik a település-kártya bevezetését a berettyóújfalui bejelentett állandó lakcímmel rendelkezőknek, akik a közintézményekbe kedvezménnyel juthatnak be. Cél, hogy a fizetőképes kereslet helyben maradjon. – Ha mindez sikerül, büszkék lehetünk eredményeinkre – fejezte ki reményét Muraközi István.

A továbbiakban Pálfi Anikó, a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány nevében, svédországi adományból származó 20 darab járókeretet adott át Rácz Róbertnek, a megye szociális intézményeiben elhelyezett idősei számára. A közgyűlési elnök köszönetnyilvánításában elmondta: a megyei önkormányzat a maga eszközeivel igyekszik támogatni az időseket, a rászorulókat, de minden jó szándékú, külső segítségnek is örülnek. Most viszont arra kérte a jelenlévőket, hogy szavazatukkal a Fidesz polgármester- és képviselőjelöltjeit támogassák október 3-án.

Tőkés László, az EP alelnöke, beszéde elején utalt arra, hogy brüsszeli irodájába menet, mindennap elmegy a szép emlékű Pálfi István koszorúval övezett képe előtt, mely azt hirdeti: Európában vagyunk, s ott kell képviselnünk nemzetünk érdekeit. – Furcsa érzés az 1920 után felépített megyeházán lenni, a határ túloldaláról, de ugyanúgy együvé tartozik Csonka-Bihar és Bihar megye, mint a megcsonkított ország és Erdély. Azonban itt az alkalom, hogy kinőjük csonkaságunkat, s erre első lépés a június 4-ét a nemzeti összefogás napjává nyilvánító országgyűlési határozat.

A tavaszi sikeres országgyűlési választások után itt az ideje, hogy nemzeti önkormányzatok legyenek, s ehhez az kell, hogy tovább erősödjön az összefogás a jelöltek által – hangsúlyozta Tőkés László, hozzátéve, hogy kishitű, anyagias szemléletű emberekkel nem lehet újjáépíteni Magyarországot.

Székelyhídi Ágoston a mostanság kerek évfordulók kapcsán – Trianon 90 éve, Horthy bevonulása Erdélybe 70 évvel ezelőtt, az ’56-os forradalom 55 éve, a rendszerváltás 20 éve – szembenézésre késztette hallgatóságát. Kiemelte: csak abban bízhatunk, aki, és ami az önrendelkezés képességét képviseli. 1989-ben a nemzeti, a vallási és a szülőföldi önrendelkezést Tőkés László karolta fel, s törte át a hallgatás falát. A temesvári felkelés 20. évfordulójára született meg a Végítélet című lelkiismereti tragédiája, melyet Székelyhídi Ágoston a következőképpen ajánlott Tőkés Lászlónak: „Aki ezt a színdarabot írta, ajánlja annak, aki a történelmet írta!”

Kurucz Imre újfalui szobrászművész, Trianon-emlékplakettet adományozott Tőkés Lászlónak, Vitányi Istvánnak és Székelyhídi Ágostonnak.

Az alkalmi színpadon nagyváradi, debreceni és egri színészek előadásában, Meleg Vilmos rendezésében nagy sikerrel adták elő a minidrámát, majd az író és Tőkés László dedikálta saját könyvét tisztelőiknek.

Nyírő Gizella

 

Szeptember elsejétől Dr. Korcsmárosné Melher Erzsébet, külsősként lett nyertes pályázó az ápolási igazgatói posztra. – Friss szemmel, mindenféle elkötelezettség és prekoncepció nélkül ítéli meg a kórházi munkát, s csinál a ma is jó kórházból még jobb intézményt – fejezte ki reményét a főigazgató, hozzátéve, hogy mindennek az alapja a jelen lesz.

Szintén korrekt pályáztatás után lett orvos igazgató Dr. Pete László, aki belgyógyászként kezdett, majd a sürgősségi osztályon „kötött ki”, s a hónap elejétől látja el mostani megbízatását. - Tisztességes munka, lojalitás a kórház és a betegek iránt – jellemezte a főigazgató. A teljes orvosi kar és valamennyi diplomás dolgozó is hozzá tartozik a jövőben – tette hozzá.

A polgármester nevezte ki szintén sikeres pályázat után gazdasági igazgatónak Kun Józsefet, aki nem ismeretlen a kórház dolgozói előtt, hiszen korábban betöltötte már ezt a posztot, sőt, főigazgatója is volt az intézménynek.

Muraközi Zoltán bejelentette még, hogy – technikai okok miatt - elmaradt a mára tervezett sikeres kórházfejlesztési pályázatuk aláírása. A 2,2 milliárdos uniós és állami, valamint önkormányzati beruházás keretében egy háromszintes technológiai tömb készül el. A földszinten kap helyet a központi labor és a kórházi gyógyszertár, az első emeleten a központi intenzív osztály és a sterilizáló, míg a 2. emeleten nyer elhelyezést a 4 állásos központi műtő és a műtét utáni megfigyelő. Szerepel még 600 millió forintos eszközfejlesztés is a nyertes pályázatban – egészítette ki a főigazgató.

Nyírő Gizella

 

Korábban a Hunyadi Mátyás Tagiskola konyhájául és ebédlőjéül szolgáló épületet az önkormányzat uniós pályázatból alakította át korszerű, ügyfélbarát épületté. A beruházás közel 14 millió forintba került, melynek 10 százaléka önkormányzati önerő volt.

Az avató ünnepségen a szomszédos iskola tanulói adtak elő verses-dalos műsort, majd Muraközi István alpolgármester mondott köszöntőt. Elöljáróban visszatekintett arra, hogy Berettyóújfalu 1970 óta egy település, 1979 óta pedig egy város Bihar közepén. – Jóllehet, a közigazgatási központ az újfalui városrészen van, mindig arra törekedtünk, hogy   egyenrangú partnerként, jó testvérekként működjünk együtt. A továbbiakban emlékeztetett a közelmúltban megvalósult szentmártoni fejlesztésekre, illetve a most átadandó ügyfélszolgálati irodára, mely minden bizonnyal hozzájárul majd az ügymenetek gyors és közvetlen lebonyolításához.

A közel 150 négyzetméteren kialakított épületrészben kicserélték a nyílászárókat, a burkolatot, a vizesblokkot, elvégezték az akadálymentesítést, új ereszcsatornát szereltek fel.A jövő héttől kedd és pénteki napokon 10-től 12 óráig a szociális ügyintéző várja a lakosokat, míg minden hónap második keddjén 9 és 11 óra között a polgármester tart fogadóórát.

Nyírő Gizella

A Bihari Múzeum időszaki kiállításának megnyitóján Vitányi István országgyűlési képviselő elmondta: szívesen vállalta el a köszöntőt, hiszen van némi köze az erdélyi fejedelmekhez a megyei önkormányzaton belül működő Bocskai munkabizottságon keresztül, különben is „Erdély-függőnek” tartja magát, minden évben többször is ellátogat Erdélybe, legutóbb csángó-földön járt. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a fiatal Szálkai Tamás gyűjteménye Csonka-Bihar fővárosába érkezett, s külön érdeme a címer-kollekciónak, hogy három nyelven – magyar, román és német – feliratozták.

Szálkai Tamás szerint elmaradott mind a címer-, mind a Partium kutatása, ezért is jelentős ez a kiállítás, melynek vendégkönyvébe már 10 nyelven írtak elismerő szavakat a látogatók. Innen Nyírbátorba, Nyíregyházára viszik a címergyűjteményt, de a Budai Várban is bemutatják majd. Végső elhelyezése Kolozsváron lesz – mondta el a történész, aki egy fiatal irodalomtörténész kiadványát ajánlotta még a jelenlévők figyelmébe. A Levéltári füzetek 4. füzetét készítette el ugyanis Bartha Ákos „Szemelvények a berettyóújfalui folyóiratok szépirodalmi rovataiból 1867-1918-ig” címmel.

Nyírő Gizella

Szeifert Ferenc polgármester szerencsés városnak tartja Berettyóújfalut, mert mint fogalmazott, álmaik megvalósulását jelenti a négy oktatási intézmény felújítása, aminek következtében tanulóik európai uniós követelményeknek megfelelő körülmények között tanulhatnak. A mostani átadás, illetve birtokbavétel, egy hetet késett, ugyanis a munkálatok során olyan hibák kijavítása vált elkerülhetetlenné, amit az önkormányzat is támogatott. A fejlesztés eredményeként épületet bővítettek, informatikai szaktantermet és nyelvi labort alakítottak ki, elvégezték a komplex akadálymentesítést, nyílászárók és burkolatok cseréjét, a homlokzat hőszigetelését. Vadonatúj akadálymentesített tornaterem is épült, de új játszóudvart is kialakítottak. Az energiatakarékosság jegyében, a meleg vizet napkollektor szolgáltatja majd. Eszköz- és iskolabútor beszerzésre is sor került. A teljes felújítás mintegy 630 millió forintba került, melyből az elnyert támogatás 448 millió Ft, míg az önkormányzati önerő 181 millió Ft volt. A polgármester köszönetet mondott a szülőknek, a dolgozóknak, a diákoknak, akik más településen – Bakonszeg, Mezősas – vagy másik épületben végezték az oktató-nevelő munkát, vállalva a kényszerű ingázást.

Berzáné Rákosi Márta tagintézmény vezető az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a felújításnak köszönhetően, az iskola tolószékhez kötött diákja ezután szabadon, önállóan közlekedhet az iskola egész területén.

A diákok műsora és a szalagátvágás után a vendégek belülről is megtekinthették a megszépült iskolát.

Nyírő Gizella

 

Barabás Zoltán költő, a Partiumi Művelődési Céh elnöke köszöntötte Bihar küldöttségét, köztük Muraközi István alpolgármestert, Vitányi István országgyűlési képviselőt, Székelyhídi Ágostont, az Erdélyi Szövetség örökös elnökét, Kolozsvári István művelődési menedzsert, a céh által szervezett 120. kiállításon. Barabás Zoltán örömmel jelentette be, hogy előző nap már ötszázan látták a kiállítást azok, akik a II. bécsi döntés 70. évfordulójának megünneplésére érkeztek. Kurucz Imre műveit egy történelmi leckekönyvhöz hasonlította, melyben az alkotó a múltat megbecsüli, a jelent bemutatja, s építi a jövőt.

Muraközi István alpolgármester köszöntője elején leszögezte: hazajöttünk ide, nem pedig vendégségbe, hiszen évtizedes kapcsolat van a két település között, a magyar kultúra hetének közös megünneplése révén. – Pár hónapja, Berettyóújfaluban, a város napján, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján mutattuk be Kurucz Imre életmű-kiállítását, s most itt, egy örömteli ünnep, Horthy kormányzó bevonulásának 70. évfordulójához kapcsolódóan láthatják a nagyváradiak ugyanazt. S hogy a számmisztika folytatódjon, éppen a 120. kiállítása ez a Céhnek. Muraközi István köszönetet mondott a váradiaknak, hogy otthont biztosítottak az idén Báthory Gábor díjat kiérdemlő Kurucz Imre alkotásainak.

A tárlat méltatására Székelyhídi Ágoston vállalkozott, aki bejelentette: Nagyvárad ismeri és elismeri Kurucz Imre munkásságát, hiszen az egyetem díszudvarán a művész két domborműve is látható: a Bocskai-szabadságharcnak emléket állító, illetve a trianoni évfordulóra készült emléktábla. Kurucz Imre 30-35 éve olyan motívumokat testesít meg alkotásaiban, amelyek egyszerre kötődnek Biharhoz, Partiumhoz, a nemzethez. Portréin azokat a fejedelmeket ábrázolja, akik egyszerre képviselték Erdélyt, Partiumot, Magyarországot: Bethlen Gábor, Báthory Gábor, Bocskai István, Kossuth Lajos. De olyan szellemi óriásokat is megformázott, akik országhatárokon túl is híresek lettek: Bessenyei György, Liszt Ferenc, Kazinczy Ferenc, Orbán Balázs, Nadányi Zoltán, Pálfi István. A szobrász történelmi eseményeknek is emléket állít, így pl. Berettyóújfaluban áll a Turulszobor, az Országzászló, a II. világháborús és az ’56-os emlékmű. – Alkotásmódja a hitelességen alapul, szobrászi megmunkálási móddal, amelyben a gondolatiságot vagy az akaratot fejezi ki, tehát portréi nem egyszerű képmások, hanem lelkierőt sugárzó alkotások – összegezte Székelyhídi Ágoston.

Nyírő Gizella

 

A Hajdú-Bihar Megyei Tűzoltószövetség, a Berettyóújfalui Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság és a Berettyóújfalui Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó- és Sport Egyesület közös erővel azon dolgoztak, hogy a régi tűzoltó hagyományokat ápolják, melynek során a hazai és külföldi résztvevők megmutatták régi kocsi fecskendőiket a közönségnek, és bebizonyították ügyességüket.  A szeptember 4-i, Berettyóújfaluban tartott versenyen 29 csapat kocsifecskendő, illetve mozdonyítható fecskendő kategóriában mérte össze tudását.  Az esemény színvonalát emelte, hogy Lengyelországból, Olaszországból, valamint Romániából is érkeztek versenyzők.

 

Eredmények:

Kocsifecskendő kategóriában:

Férfi:

1. Szerencs HÖT

2. Berettyóújfalu ÖTE

3. Hajdúböszörmény ÖT

4. Tűzmadarak

5. Siófok ÖTE

6. Eger HÖT

7. Hajdúnánás HÖT

8. Havranek József Tűzvédelmi Alapítvány (Székesfehérvár)

9. XIII. ÖTE

10. Komádi ÖT

11. KÖSZI (Közintézmények Szolgáltató Irodája, Berettyóújfalu)

 

Női:

1. Tűzmadarak

2. Berettyóújfalu ÖTE

 

Ifjúsági:

1. Vámospércs ÖT (fiú)

2. Berettyóújfalu ÖTE (lány)

3. Berettyóújfalu ÖTE (fiú)

 

Külföldi:

1. Pordedone 1 (Olaszország)

2. Nagyvárad (Románia)

3. Pordedone 2  (Olaszország)

4. Krzywin (Lengyelország)

 

Mozdonyítható fecskendő kategóriában:

Férfi:

1. Szerencs HÖT

2. Siófok ÖTE

3. Hajdúböszörmény ÖT

4. Berettyóújfalu ÖTE

5. Eger HÖT

6. Berettyóújfalu ÖTE

7. Havranek József Tűzvédelmi Alapítvány (Székesfehérvár)

8. XIII. ÖTE

Női:

1. Tűzmadarak

2. Berettyóújfalu ÖTE

 

 

 

 

 

 

Sári Melinda 2010. szeptember 4.

 

A meghirdetett lakossági fórumon részt vett Muraközi István alpolgármester, Kolozsvári Gergely, a Hajdú Volán Zrt. képviseletében, Demjén Zsolt a polgármesteri hivatal műszaki osztályáról, Mezei Imre rendőr-százados, a városi kapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője, valamint a két jelenlegi önkormányzati képviselő – Bónácz János és Papp János – illetve a körzet képviselő-jelöltje, Pálfi Anikó.

Kolozsvári Gergely elmondta: ha a meglévő egy megálló mellé elkészül még kettő, lehetőség nyílik a városrészbe való betérésre, ami négyperces menetidő növekedéssel jár. Az előzetes forgalomfelmérés után arra a következtetésre jutottak, hogy reggel három járatot tartanak alkalmasnak a befordulóra: a 6,45-ös, a 7,15-ös és a 8,30-as járatokat. Korábbi járat befordulása kihasználatlan lenne – fűzte hozzá. A délutáni járatok közt említette a 10,48-as, a 12 órás, a 14,24-es és a 15 órás autóbuszokat. – Ha szükség van módosításra, állunk elébe – jelentette be a szakember.

A műszaki osztály nevében felszólaló Demjén Zsolt azt mondta, hogy a törvényi szabályozások változásának köszönhetően, ezután könnyebben lehet elhelyezni buszperonokat. Indokoltnak véli a Nadányi utcán való megálló elhelyezését.  –  Ha pedig döntés születik az elhelyezésről, egy hónapon belül elkészülhetnek a peronok – ígérte meg.

Muraközi István örömét fejezte ki az összejövetel kapcsán, hiszen már a helyszín is szimbolikus: a Hunyadi iskola felújított étkezdéjében jöttek össze, s a szentmártoni városrész másik fejlesztéséről, az utcák aszfaltozása utáni „tartalom megtöltéséről” gondolkodhatnak hangosan, a lakosság bevonásával. Az önkormányzat pedig nyitott minden építő javaslat előtt. A jelenlévők nem is maradtak adósak a kérdésekkel. Egy hölgy az iránt érdeklődött, nem mehetne-e el a 6,45-ös járat az Arany János Gimnáziumig, illetve a Bessenyei Szakközépiskoláig, ugyanis a központból az intézményekig nem érnek el időben a diákok, különösen a szeptembertől belépőkártyás gimnáziumba. Egy másik felszólaló azt firtatta, miért nincs 15 óra utáni járat. Egy újabb lakos azt javasolta, a legközelebbi Bihari Hírlapban jelenjen meg a buszmenetrend, mert úgy mindenki előtt ismert lesz.

  Többen intéztek kérdést a rendőrség képviselőjéhez is. Pl. miért nincs zebra a Berettyó-híd előtt. A válasz: a várost átszelő 47-es főútvonal a Közútkezelőhöz tartozik, nekik beleszólásuk sincs. Évek óta kérik pl. az Arany János Gimnázium elé zebra felfestését, de eredménytelenül. Mindenesetre, a felvetett problémák továbbítását ígérte a százados.

További gondokat is soroltak a jelenlévők, így a motorosok száguldozását az újonnan aszfaltozott utcákban, a kerékpárút jegesedését télen, illetve az autósok felelőtlen kikanyarodását a főútvonalra. (Sokan figyelmetlenül hagyják a stoptáblát, veszélyeztetve ezzel a kerékpárúton közlekedők testi épségét.) Mezei Imre ígéretet tett arra, hogy gyakrabban fognak járőrözni a szentmártoni városrészben a rendőrök, illetve a polgárőrök, akik már eddig is ott voltak iskolakezdési időpontokban és tanítás befejezésekor.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

 

 

 A város a településközpont rehabilitációjára nyertes pályázattal rendelkezik, melyben a templom, hajó feletti tetőszerkezetének helyreállítására mintegy 40 millió forint szerepel. Ebből a támogatott összeg 85 százalék, míg 15 százalék önrészt kell mellétenni. Majláth József lelkipásztor már többször szervezett jótékonysági koncertet, hiszen a teljes felújítás jóval többe kerül.

 A mostani koncertre szíves örömest jött el a Debreceni Klasszikus Énekstúdió, Baricsa Edith karnagy vezetésével, aki bemutatkozásként elmondta: nem hivatásos csoport az övék, baráti körként, házi muzsikát énekelnek. Még állandó helyszínnel sem rendelkeznek a megyeszékhelyen, az ő lépcsőházában gyakorolnak – sokak örömére. Megtudván, hogy az újfalui templom felújításra szorul, örömmel jöttek koncertet adni.  Műsorukban romantikus szerzők művei, operarészletek hangzottak el, a gyülekezet  megelégedésére.

A rendezvényt a város önkormányzata szervezte, de támogatta a megyei önkormányzat, a Méliusz Központ és néhány meghatározó vállalkozás, illetve pénzintézet is.
Nyírő Gizella

 A Bessenyei Lakóparkért Egyesület szervezte meg az I. Lakótelepi napot. Az érdeklődők mellett vendég volt Muraközi István alpolgármester, fő támogató Galló Ferenc az Egyesület elnöke, de aktívan részt vett a lebonyolításban Tikász Ferenc, a berettyóújfalui Fidelitas csoport elnöke, tagtársaival együtt.

Az egyesület nevében Szabó Katalin főszervező köszöntötte az egybegyűlteket. Az első program a reggeli torna volt, melynek keretében Bayer Ibolya (Bozsó) minden testrészt igyekezett megmozgatni!

A délelőtt folyamán volt asztalitenisz-, lábtenisz-, foci bajnokság és lecsófőző verseny. A pingpongnak volt a legnagyobb sikere, melyre szépszámú jelentkező akadt.

 A délután családi vetélkedővel indult. Nagyon vidám hangulatban versenyzett a 6 benevezett csapat. Volt büntető rúgás, itt a kapus Szitkó Róbert, a Mezei Vill utánpótlás csapatának edzője, és Virányi Gergő fiatal kapustehetség volt. Volt vizes lufi célba dobás, „rókavadászat” (kisállatok képeit rejtették el az udvaron, azokat kellett összegyűjteni.), asszonycipelés (itt a nagy igyekezetben többen elestek, de kacagva folytatták tovább).

A gyermekkori mondókák folytatása és a versfelismerő feladat, némi fejtörést okozott a csapatoknak. Volt két hagyományos értelemben vett sorverseny feladat is.

A délután következő programja a lakótelepek csatája volt. 1970-80-as dalokat kellett folytatni, a popdarálóban, aki az előadót és a szám címét is megmondta, plusz pontot kapott. Az activity egyik csapatnak sem jelentett kihívást, minden csapat 1-2 perc alatt kitalálta a feladványt. Gondolkodóba ejtette a résztvevőket a becsapós kvíz nyakatekert kérdéssora, de végül mindenki tudott pontot szerezni. A műveltségi totót minden csapat  legjobb tudása szerint töltötte ki, nem volt oka szégyenkezésre senkinek.

17 órakor került sor az eredményhirdetésre. Ekkor hirdették ki a „Virágos Lakótelepért Mozgalom”, valamint a” Főzőcske, de takarékosan” versenyek eredményeit is. 

I. Lakótelepi Nap eredmények:

Asztalitenisz női és gyermek kategória:

I. Ifj. Győri Géza

II. Rozáné Jámbor Erika

III. Roza Viktória

Asztalitenisz férfi kategória: 

I. Galló Ferenc

II. László Lajos

III. Győri Géza

Focibajnokság:

I. „Aranycsapat”

II. Névtelenek 

Lábtenisz bajnokság

I. Füredi Zsolt – Kun Gyula

II. Szűcs Kitti – Lakatos József

III. Szűcs Csaba – Mező Gyula

Lecsófőző bajnokság:

I. Haley „Üstösök”  

II. „Ízkalóz” – Kövér János

III. „Csipet só”

Családi vetélkedő:

I. „Rendezők”

II. Egy rém rendes család

III. „Kiscsajok” 

Lakótelepek csatája:

I. „Stabil oldalfekvés”

II. „Kiscsajok + két nagy”

III. „Herpeszállás”

Virágos Lakótelepért mozgalom:

„Legvirágosabb erkély” kategória: 

I. Bayer Ibolya

II. Harmati Andrea

III. Mészáros Lajosné

„Legszebb kiskert” kategória:

I. „Eltorta”

I. 20. lépcsőház – Bíró Antalné 

II. 15 lépcsőház

III. 4-5 lépcsőház

„Főzőcske….de takarékosan” verseny:

II. „Csipet só”

III. „Ízkalózok”

Az első helyezettek helyi vállalkozók által felajánlott díjakat kaptak. (Magyar Csilla, Krisztik János Cukrászata, Papp Zsolt családi pincészete, Mózsik Zsolt Mózsik Cukrászat, Bíbor Cukrászda, Szűcs Irén – Cuki presszó, Projekt Dekor Kft, Aranysörét Kft.)

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Papp János kampányfőnök bejelentette: egyhangúlag, ellenszavazat nélkül jelölte a csoport polgármesternek a jelenlegi alpolgármestert, Muraközi Istvánt. A 44 éves tősgyökeres berettyóújfalui, kétgyermekes családapa 2002 óta képviselőként dolgozik, 2006 óta pedig alpolgármester.

Muraközi István elmondta, hogy a megváltozott választójogi törvény értelmében tíz egyéni körzet helyett nyolcban indíthatnak jelöltet. Egyúttal megköszönte azok munkáját – Kovács Zsigmondné, Papp János - , akik a Fidesz-Magosz színeiben dolgoztak képviselőként a most záruló ciklusban. Az 1. választó körzetben, Bessenyei és József Attila lakótelep, egy fiatal hölgyet, Szabó Katalint indítják, aki pályázati tanácsadóként segítheti az önkormányzat munkáját. A 2. számú – nyugati városrészi - körzet jelöltje egy többciklusos képviselő, Király Sándor, aki rutinos, higgadt tapasztalattal rendelkezik. Kovács Zoltán általános iskolai igazgató, az oktatásügy szakértője, őt a 3. számú körzetben jelöli pártja. A 4. számú körzet jelöltje egy mostani képviselő, Nagy László. Az 5. sz. körzetben szintén tapasztalt, a város élén 20 évet eltöltő Szeifert Ferenc a jelölt. A 6. sz. körzetben is nagy képviselői múlttal rendelkező jelöltet, Nagy Istvánnét indítják, míg a 7. számú körzet jelöltje Pálfi Anikó építész, akinek a megújuló energiákkal kapcsolatos szakértelmére is számítanak az önkormányzati munkában. A szentmártoni városrész – 8. sz. körzet – jelöltje Bónácz János, jelenlegi képviselő.

Muraközi István úgy véli, a nemzeti összefogás jegyében a szakmai összefogást is prezentálják a most bemutatott jelöltek, akik a kopogtató cédulák leadása után programalkotó nagygyűlésen ismertetik a következő ciklusra vonatkozó elképzeléseiket. Annyit már elmondott, hogy a legfontosabb a város működőképességének fenntartása, illetve olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek a város további épülését, szépülését szolgálják.

Nyírő Gizella

A hatvanas években épült fürdő nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak, sőt a gyermekmedencét be is tiltották – indokolja a felújítás szükségességét Bondár János. Az üzemeltető Herpály Team Kft. pályázott, s nyert 142 millió forint vissza nem térítendő támogatást, melyhez 170 millió forint önerő kellett. Ennek egy részét az önkormányzat, másik részét hitelből az üzemeltető teremtette elő.
A munkálatok során nemcsak felújítják a meglévő medencéket, hanem három újat is építenek. Új öltöző, vizesblokk is szolgálja majd a fürdőzők kényelmét. A korszerűsítés során térburkolatot helyeznek el, sétányokat alakítanak ki, parkosítanak, illetve új öntözőrendszer is készül. Megújul a teljes gépészeti rendszer, továbbá 39 parkolót is kialakítanak a fürdő előtt – részletezi az ügyvezető igazgató.

A most folyó munkálatokkal egy időben, az uszodarész főépületének tető-, víz- és hőszigetelését, illetve az épület belső festését is elvégzik, saját beruházás keretében – mondta el Bondár Sándor.
A teljes felújítás befejezésének várható határideje október 31.
Nyírő Gizella

 

 

Ennek értelmében húsz év után Szeifert Ferenc nem kívánja jelöltetni magát a polgármesteri posztért, és arra kéri a korábban rá szavazókat, hogy támogassák a Fidesz polgármesterjelöltjét, Muraközi Istvánt, jelenlegi alpolgármestert, akit a Fidesz helyi csoportja egyhangúan szavazott meg polgármesterjelöltnek.

A sajtótájékoztatón Szeifert Ferenc elmondta: a rendszerváltozás óta vezeti a várost, s reméli, az elkövetkező időkben is aktív alakítója lehet, Muraközi Istvánnal, akivel folytatják a megkezdett utat. Az elmúlt két évtizedről bejelentette: hatalmas változások következtek be, hiszen annak idején elmaradott infrastrukturális adottságokkal vette át a várost, ám szép lassan beindult a gáz- úthálózat kiépítése, az intézmények felújítása, a kórház rekonstrukciója, megépült a Millennium utca, az Ipari Park. Csak az utóbbi ciklusban közel négymilliárdos fejlesztés valósult meg a városban. – Egy munkát abbahagyni lehet, befejezni sohasem – szögezte le a leköszönő polgármester. Jelenleg is sok, folyamatban lévő beruházása van a városnak, illetve olyan, amelynek a támogatási szerződését a napokban írják alá – tette hozzá.
- Húsz év után meg kell állni, lehetőséget biztosítani másoknak is. Új irányok, új emberek kellenek. Az országban is új irány kezdődött, új lendülettel, s itt helyben, Muraközi István lehet az, aki ezt megvalósítja. Legyen a térség virágzó, dinamikusan fejlődő városa Berettyóújfalu, ahol az emberek megtalálják egyéni boldogulásukat is – kívánta Szeifert Ferenc, aki egyúttal köszönetet mondott a választóknak eddigi támogatásukért.

Muraközi István a fentiek hallatán bejelentette: tekintélyt parancsoló, példamutató felsorolást hallhattunk Berettyóújfaluról, amely tény nagy felelősséget ró a következő városvezetőre. A mostani megállapodás nem előzmény nélküli, 2006-ban is köttetett, s az abban foglaltakat teljesítették. Nem legyőzni, hanem meggyőzni akarják egymást az idei önkormányzati választáson, ezért született a megállapodás, mely korrekt és tisztességes: Szeifert Ferenc nem indul a polgármesteri székért, viszont az 5. választó körzetben őt indítja a Fidesz, s ha bejut a képviselő testületbe, alpolgármesteri címre jelöli. Ezáltal nyugodt, kiszámítható, folyamatos építkezés szavatolható – emelte ki Muraközi István, aki hozzátette még, hogy az intézmények működőképességének fenntartása is ugyanolyan fontos, mint a fejlesztés. Éppen a nyugodt építkezés érdekében kérte a lakosság támogatását a Fidesz polgármesterjelöltje.
Nyírő Gizella

A Fidesz országos választmánya által jóváhagyott polgármesterjelöltek kihirdetése után nem sokkal sikerült elérnünk Berettyóújfalu jelenlegi alpolgármesterét, Muraközi Istvánt. Tudomásunk szerint a jelenlegi polgármester, Szeifert Ferenc már biztos, hogy ellenlábasa lesz. Erről kérdeztük először a párt jelöltjét.

– A megyei vezetőkkel meghányva-vetve, és az országos trend ismeretében, úgy gondoltuk, van esélyem a hivatalát 20 éve betöltő polgármesterrel szemben. Hozzáteszem, már 2006-ban is csak azért nem állított a Fidesz ellene jelöltet, mert attól tartottunk, hogy akkor a baloldali jelölt lehet a befutó a megosztottság miatt.
– Ezek szerint most már nem tartanak ettől.
– Az országgyűlési választások az egész országban változásokat hoztak, úgy gondoljuk, a mi térségünk és a város is megérett erre. Pláne, hogy a jelenlegi képviselő-testületben is többségben vagyunk, így 20 év után eljött az ideje a váltásnak a polgármesteri székben is.

Muraközi István elmondta még, hogy az egyik legfontosabb feladatának a város müködőképességének a megteremtését tartaná, csak azután következhetnek a nagyberuházások.

www.haon.hu

Gróf Tisza István Kórháza egy 2,210 milliárd forintos beruházásból építheti fel új központosított Technológiai tömbjét a TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) Európai Uniós pályázat keretén belül.

A fejlesztés lényege a már működő osztályok központosítása (tömbösítése) és új műtőblokk építése lenne. A projekt kapcsán egy új, kétemeletes épületet kívánnak felépíteni. A földszinten gyógyszertár és központi labor működne, az első emeletén nyolc ágyas intenzív osztály, illetve központi sterilizáló, a másodikon pedig egy négy műttőből álló műtőblokk illetve négy ágyas ébredő. Jelenleg a kórház két műtővel rendelkezik.

A fejlesztés hatásai

Muraközi István, a város  alpolgármestere elmondta, hogy a kórházfejlesztés nem csupán színvonalasabb betegellátást jelent, hanem jelentősen csökkenti az egészségügyi intézmény költségeit is. Eddig a kórház pavilonos rendszerben működött, ami azt jelentette, hogy az osztályok szétszórtan terültek el egy 10 hektáros területen. A fejlesztés során ezek a központi épületbe tömbösülnek, tehát csupán egy épület fenntartásával kell számolni. Kérdésünkre, hogy mi történik a régi épületekkel, Muraközi István azt felelte, hogy azok továbbra is az egészségügy számára tartják fenn.
A kórház jelenleg mindegy 90 ezer beteget lát el a bihari és sárréti térségekben, ez továbbra is változatlan marad, viszont a fejlesztés során mind a betegek, mind az orvosok jobb körülményekben részerülnek. Az alpolgármester hozzátette, hogy a jövőben egy 800 millió forint beruházású Rehabilitációs központot is kívánnak építeni, amely a mozgásszervi rehabilitációt célozná meg, balneológiai kezelésekkel.

A Gróf Tisza István Kórház fejlesztését 2011-ben kezdik, és várhatóan az év végére át is adják az új épületet, amelye a jelenlegi főépülethez fog kapcsolódni.

www.haon.hu

A törvényi változások pár éve előírták a Térségi Integrált Szakképző Központok – TISZK-ek - megalakítását a szakképző intézmények számára, így szinte magától adódott, hogy a társulás él is a lehetőséggel, melyet az Unió is támogatott. Két sikeres pályázat született: egyik a humánerőforrás fejlesztésére, másik az infrastrukturális lehetőségek korszerűsítésére, bővítésére. Az pedig szintén magától értetődött, hogy a névadó az első európai parlamenti képviselő, Bihar szülötte, Pálfi István lesz – hangzott el a projektindító rendezvényen, a berettyóújfalui Bessenyei György Szakközépiskolában.

Az előbbi pályázaton mintegy 344 millió forintot nyert a Társulás, melyet idén augusztus 31-ig kell felhasználni. A másik pályázat teljes költsége 860 millió Ft, ebből a megítélt támogatás 773 millió.
A három önkormányzat között ez úgy oszlik meg, hogy felét Berettyóújfaluban használják fel, 25-25 százalékát pedig Püspökladányban, illetve Hajdúszoboszlón. Az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt célja, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók a munkaerő piacon jól hasznosítható szakmákat sajátíthassanak el, ösztönző és méltó körülmények között. Ennek szellemében Berettyóújfaluban az Eötvös József Szakképző Iskolában gépészeti képző központ jön létre, mely 9 tanműhelyt, egy multimédiás termet és egyéb helyiséget foglal magában. Püspökladányban, a Karacs Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában lesz a mezőgazdasági képző központ, ahol 3 tanműhelyt és egy multimédiás termet alakítanak ki az Árpád utcán. Hajdúszoboszlón a Bocskai István Szakképző Iskola Rákóczi utcai épületszárnyát bővítik szintén három tanműhellyel és szintén egy multimédiás teremmel, a vendéglátó és idegenforgalmi képző központ létrehozása érdekében. Mindhárom helyszínen eszközbeszerzésre is sor kerül.
A központi képzőhelyen, a Bessenyei György Szakközépiskola udvarán az alapkövet Szeifert Ferenc polgármester és a társulási tanács soros elnöke, Arnóth Sándor országgyűlési képviselő, Püspökladány polgármestere rakta le.
A kivitelezést egy berettyóújfalui vállalkozás végzi, a beruházás november 30-ig készül el.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Az elkövetkező öt évben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatói feladataival a korábbi vezetőt, Kovács Zoltánt bízta meg. A Bessenyei György Szakközépiskola intézményvezetői pályázatát Pelyhéné Bartha Irén nyerte. Az Eötvös József Szakképző Intézet vezetője az elkövetkező öt évben Kinterné Elek Mária lesz. A Gróf Tisza István Kórház főigazgatói posztjára kiírt pályázat nyertese Muraközi Zoltán, korábbi orvos-igazgató lett.
Nyírő Gizella

A három települést – Onga, Ongaújfalu, Ócsanálos – magában foglaló ötezres lélekszámú község, Onga, polgármesteri hivatalában a hajdú-bihari küldöttséget köszöntő Madzin Tibor elmondta: külön öröm számára, hogy az adomány nem a „közösbe”, hanem célzottan Ongára és Ócsanálosra érkezett. Visszaemlékezett arra, hogy élete legnehezebb döntését kellett meghoznia június 4-én: a trianoni megemlékezés helyett, 11 óra 27 perckor, Ócsanálos kitelepítését! A gátszakadástól tartottak, ezért ember feletti erővel magasították több ezer homokzsákból a gátat. Az ottaniak közül sokan ott maradtak a védekezési munkálatokban, amit Balogh Tibor, a 600 hajdú-bihari rendőr parancsnoka irányított. Megfeszített munkájuknak köszönhetően, sikerült megvédeni a súlyosabb károktól Ongát és Ócsanálost.

Fekete Csaba, hajdú-bihari rendőr-főkapitány, nem először járt az árvíz sújtotta helyeken. A június 5-i riasztás után személyesen tájékozódott rendőrei munkájáról, ami óriási kihívás volt számukra. – Büszkék vagyunk arra, hogy megvédhettük Ongát és Ócsanálost, illetve, megtettük, ami tőlünk telhető volt abban a kritikus helyzetben. Köszönet a helyieknek azért, hogy minden segítséget megadtak a rendőrkollégáknak. Az pedig megtisztelő, hogy személyesen adhatjuk át az adományt azoknak, akik a legnagyobb hiányt szenvedik most.

Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere, a város nevében szólt: - Aggódással figyeltük azt a heroikus munkát, amit itt végeztek két hete, de legalább ilyen lesz az újjáépítés is. Bajban ismerszik meg a segítség és a szolidaritás, de ebben nem volt hiány, hiszen a kapitány adományozásra felhívó szavára csatlakoztak a lakosok, intézmények, önkormányzatok, polgárőr egyesületek. További kitartást, erőt kívánt a hátralévő munkához.

Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, az OPSZ alelnöke, bejelentette: a polgárőrök nemcsak „tevőlegesen” vettek részt az árvízi védekezésben, hanem pénzgyűjtésbe is kezdtek: polgárőrönként száz forintos adományt sikerült összeszedni, s most a félmilló forintot Ódor Ferencnek nyújtotta át. A védelmi bizottság vezetője elmondta: a megyében 300 körüli házat kell újjáépíteni, ami 101 önkormányzatot érint. Ilyen árhullámot még soha nem élt meg a vidék, ám az idevezényelt munkaerővel sikerült hatékonyan együtt dolgozni, ami nem volt veszélytelen vállalkozás, hiszen a homokzsáképítés emberéletek kockáztatásával járt. – Egy közös célért össze tudtak fogni az eddig ismeretlen emberek, amiért köszönet illet mindenkit, a kiváló szervezésért pedig a polgármestert és Balogh Tibor rendőr-őrnagyot. A most kapott pénzadományt az ongai felújításra fordítják majd – ígérte meg Ódor Ferenc.

Lingvay Csaba rendőrségi főtanácsos utalt arra, hogy amikor a mozgósításkor az újfalui kapitányság 60 munkatársa eljött a gátakra, az otthon maradottak tehetetlennek érezték magukat. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy segíteni kell azokon, akik mindenüket elveszítették az árvíz következtében. Tíz nap alatt jött össze a három teherautónyi adomány, melyért köszönetet mondott az újfalui és a birhari önkormányzatoknak, a megyei és újfalui kapitányságnak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a határrendészeti kirendeltségnek, a polgárőrségnek és valamennyi személynek, hiszen „kétszer ad, ki gyorsan ad”. A kapitány a 60 újfalui rendőr nevében megköszönte azt a gondoskodást, amivel a helyiek viseltettek irántuk.

A polgármester kalauzolásával átmentek a leginkább veszélyeztetett ócsanálosi területre, ahol a megáradt Hernád folyótól kellett megerősíteni a gátakat, megvédve ezáltal a településeket. Az út mentén még állnak azok a cölöpök, amik a vízzel elöntött utat jelezték. A víz már visszaszorult, ám a zsákok még ott vannak, eltakarításuk újabb terhet jelent. A szántókon száz százalékos kár keletkezett, hiszen az őszi búza és az idei kukoricavetés és a lucerna is odaveszett.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Berettyóújfaluban a Toldi Miklós Református Általános Iskolában mintegy félszázan gyűltek össze a hívó szóra, többen, mint az októberi rendezvényen. A nap fővédnöke, Muraközi István alpolgármester akként nyitotta meg a napot, hogy bejelentette: még a Jóisten is velünk van, mert kétheti folyamatos esőzés után ránk ragyogott a Nap. Úgy vélte, eljutott az üzenet többekhez, hiszen érdemes tenni egymásért, környezetünkért, meg van is mit tenni – ismerte be. A tett az első, aszó a második – idézte Széchenyit, majd egy Borisz Paszternák-gondolattal zárta szavait: „A felebaráti szeretet az élő energia legmagasabb rendű megnyilvánulása, amely betölti az emberi szívet és kiáradni, adakozni kívánkozik.”

Majláth József református lelkipásztor rövid áhítatot tartott, majd bejelentette: az református egyház újraépítésének évfordulóján szerte a Kárpát-medencében mintegy hétezren építik a szeretetből azt a hidat, melyre ráléphetünk, mert erős, elbír bennünket. A jelenlévők megtudhatták, hogy országos fővédnök Sebestyén Márta előadóművész, illetve Csűry István a Királyhágó Melléki Református Egyházkerület püspöke. A május 21-22-én megrendezett Szeretethíd lehetőség volt arra, hogy meglássuk segítségre szoruló felebarátainkat, környezetünket, különösen most, az árvíz idején – szögezte le a lelkész, aki szerint nemcsak most kell segíteni, hanem az év minden napján.
Az áhítat után a jelenlévők öt csoportra oszlottak: Siteri Róbert vezetésével köztéri tárgyakat, míg Nagy Sándor irányításával a piacon lévő kerítést festették. Orosz Béláné lelkésznő a plakát eltávolítókat, Szász Róbert pedig a Ligetnél szemetet szedőket fogta össze. Majláth József lelkész vezetésével a nyugdíjasok kórusa a Gróf Tisza István Kórház pszichiátriai és elfekvő osztályán szolgált.
A plakátok eltávolításában részt vett Vitányi István országgyűlési képviselő, Muraközi István alpolgármester és Bónácz János önkormányzati képviselő is, akik a szentmártoni városrészből indulva, városszerte kaparták a villanyoszlopokról buszmegállókról, trafókról a plakátokat.
A munka végeztével a Kihívással Élők Nappali Intézménye tagjainak előadásában „A hófehérke és a hét törpe” című mese modernizált változatát tekintették meg, majd közösen elfogyasztották a jóízű ebédet, amihez az önkormányzat 50 ezer forinttal járult hozzá. Szintén a város ajándékaként, a részt vevők ingyen tekinthették meg a Báthory Gábor-díszszablyát, amit a nyírbátori múzeum adott kölcsön a múzeumi világnap alkalmából a Bihari Múzeumnak.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Az igen aktív klubéletet szervező elnök, Pikó Gyuláné köszöntötte az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat, illetve az ünnepi műsort adó Szivárvány Református Óvoda Napsugár csoportját, a Toldi Miklós Református Iskola második osztályos diákjait, valamint a 3. számú Általános Iskola tanulóit.
Szeifert Ferenc köszöntőjében kiemelte az anyák szerepét, hiszen az ember életében az édesanya a legfontosabb, mert ő az, akivel először kerülünk kapcsolatba születésünkkor, akihez feltétel nélkül, szeretettel közelítünk, aki számunkra a legfontosabb, akárhány évesek vagyunk. Az anyák azok, akik összetartják a családot, akik örülnek sikereinknek, lelket öntenek belénk bánatunkban – méltatta az édesanyákat a polgármester, aki egy-egy szál rózsát nyújtott át alpolgármester társával együtt az ünnepelteknek.
A gyermekek megható műsora után Pikó Gyuláné egy csokor virágot nyújtott át az egy éve „örökbe fogadott gyermeküknek”, Muraközi Istvánnak, akit arra kért, vigye ki édesanyja sírjához. Az előző nap születésnapját ünneplő polgármestert is köszöntötték a nyugdíjasok, akik teadélutánnal folytatták az anyák napját.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella

Szeifert Ferenc polgármester ünnepi beszédeiben kiemelte: nagyot és méltót alkotott a város, amikor elhatározta, s az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Alap társfinanszírozásával megvalósította három oktatási intézmény felújítását és bővítését. A József Attila Általános Iskola és Tagintézménye épületeinek felújítása keretében megtörtént a tetőszerkezet és a nyílászárók cseréje, teljes hőszigetelése, burkolatcsere, akadálymentesítés, de az új termekkel, aulával és tornacsarnokkal komfortosabb körülményeket sikerült kialakítani. 470 tanuló és 60 dolgozó veszi majd ismét birtokba az iskolát, ugyanis még néhány felújítási munka hátra van, addig az intézmény diákjai öt helyen tanulnak – tudtuk meg Hodosán Csaba intézményvezetőtől.

A megye legmodernebb vidéki középiskolája - Tikászné Gosztonyi Ildikó igazgatónő szerint - az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola. A 2009 augusztusában kezdődött és idén februárra befejeződött beruházás következtében szinte minden elemében megújult. Itt is van aula, amely fölött kapott helyet a könyvtár, de új tantermek, nyelvi laborok, informatikai szaktantermek és tornacsarnok is épült.

Közel fél éve költöztek vissza a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Tagintézménye Rákóczi utcai felújított épületébe a diákok és dolgozók. Itt is megtörtént a teljes hőszigetelés, tető- és nyílászáró csere, konferenciatermet is kialakítottak, minden helyiségben kicserélték a burkolatot, de megszépítették az udvart is, ahol futó pályát alakítottak ki, s növelték a gyerekek mozgásigényének kielégítését szolgáló teret is – részletezte Kovács Zoltán igazgató, aki a kivitelezést hátráltató időjárásról is szólt, aminek következtében sokszor elölről kellett kezdeni a munkálatokat, pl. a tető beázása miatt.

Az iskolák felújítás, bővítése mintegy másfél milliárd forintos uniós támogatásból, illetve ötszázalékos önkormányzati önerős forrásból valósult meg.

Kép és szöveg: Nyírő Gizella